Éppen száz évvel ezelőtt, június 4-én írták alá a trianoni békediktátumként ismerté vált, hadüzenettel fölérő dokumentumot az első világháborúban győztes antant hatalmak, a történelemben példátlan módon csonkítva meg Magyarországot és a magyar nemzetet. A nemzeti gyásznapnak tíz éve adott új értelmet és tartalmat az országgyűlés azzal, hogy elfogadta a szomorú évfordulót a Nemzeti Összetartozás Napjaként ünneprendbe iktató törvényt. Tegnap Kárpát-medence szerte emlékeztek az igazságtalan békediktátumra, egyúttal megünnepelték a magyarság határokon átívelő együvé tartozását.
Kalocsán délelőtt 10 órakor zászlófelvonással indult a nap – erről portálunk külön hírt adott.
A városi megemlékezést délután négy órai kezdettel tartották az Asztrik téri Országzászló emlékműnél. Alkalmasabb helyszínnek tűnhetne az első világháború áldozatainak és minden magyar hősnek emléket állító Magyar Hősök emlékműve, azonban az ünnepléshez, megemlékezéshez kevésbé alkalmas helyre áthelyezett szobor új helyét eltart majd egy darabig megszokni, így, emelvényétől megfosztva a korábbi méltóságteljességét sem sugározza, az előtte lévő tér is szűk egy városi megemlékezéshez – még ha a mostani alkalomra nem is érkeztek tömegek – így inkább a Szent István monogramos emlékműre esett a választás.
Az ott összegyűltek az ünnepély nyitányaként közösen elénekelték a himnuszt, majd Pécsi Vivien önkormányzati képviselő mondott megemlékező beszédet.
A szónok a trianoni tragédiával kapcsolatban a legfájdalmasabbnak nem az ország területe és nemzeti vagyona mintegy kétharmadának elveszítését, hanemaz elcsatolt területeken több mint hárommillió magyar kirekesztettségét láttatta. Ez sokak számára nehézzé, sőt gyakran lehetetlenné tette a döntésbe való őszinte belenyugvást.
„Ami igazságtalan volt valaha, az is marad az idők végezetéig”
„AZ IDŐ A SEBEKET GYÓGYÍTJA, A CSONKÍTÁST NEM”
– mutatott rá Pécsi Vivien, majd a békediktátum aláírása után nyolc évvel, 1928-ban kiadott Kalocsai Újságból idézett:
minden magyar szív sóvárogja az igazságszolgáltatást, a trianoni kényszerbéke revízióját. Ezt fogja követelni Kalocsa társadalma is Urnapján délután.”
Forrás: Illés György Cinó / KALOhírek
A sebek akkor még frissek voltak, azonban a mostanáig eltelt száz év sem változtatott azon a tényen, hogy ami történt, az nem tárgyalás volt, hanem diktátum, büntetés, amit egy olyan háború elvesztéséért mértek ki ránk, amelynek nem volt igazságos oldala.
Tíz éve azonban Trianon évfordulója a magyarság részekre szakításának gyásznapjából nemzeti összetartozásunk emléknapjává emelkedett – mutatott rá a szónok, idézve Magyarország alaptörvényét: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.”
„A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM KÖVETKEZTÉBEN AZ ELMÚLT SZÁZ ÉVBEN A MAGYARSÁG AZ ÖSSZEOMLÁS HELYETT AZ ÉLNI AKARÁSÁRÓL, AZ ÚJRAKEZDÉSI KÉPESSÉGÉRŐL ÉS AZ ALKALMAZKODNI TUDÁSÁRÓL TETT TANÚBIZONYSÁGOT”
– folytatta Pécsi Vivien, hozzátéve: az összetartozás évének legfontosabb üzenete, amely az emlékév hivatalos megnyitóján hangzott el:
A szellemiekben összeépült haza úgy erősít bennünket, hogy senki ellen nem irányul, példát mutat, és bizonyítja, hogy csak a múltját ismerő, biztos jövőképpel bíró nemzetek lehetnek egyenrangú partnerei egymásnak"Az önkormányzati képviselő-testület legifjabb tagjaként a fiatalokat is megszólította, mondván:
A jövő, a változtatás az ifjúság kezében van.
Az összetartozást és a nemzettudatot sokféleképpen lehet erősíteni – mutatott rá.
Kirándulhattok Erdélyben, síelhettek a Felvidéken, bulizhattok a Vajdaságban, de ez mind egy pillanatnyi, rövid kapocs, amelyet barátsággal megélünk. Az értékeket viszont meg kell ismerni, ha egy erdélyi szaktárssal találkozol,ne tekintsd külföldinek, ha a Felvidéken töltöd a szünidőt, nézz utána, hol is vagy éppen”– bíztatta az ifjúságot a szónok, hozzátéve: a legfontosabb, hogy élményeiket, ismereteiket add tovább barátaiknak, leendő gyermekeiknek, és a határon túli, nehéz sorsú magyarsággal együtt gondolkozzanak együtt a közös jövőről.
Forrás: Illés György Cinó / KALOhírek
Az idei centenárium, a nemzeti összetartozás éve az elszakított nemzettársainknak azt üzeni, hogy nincsenek egyedül, egyek vagyunk, sorsközösségben élünk.
A dacot már felválthatja a büszkeség, hogy száz év alatt sem feledkeztünk meg egymásról, együtt tudunk gondolkodni (...) Igazán elszakadni nem tudunk és nem is fogunk egymástól – Szétszórva bár, de összetartozunk!”– zárta szónoklatát Pécsi Vivien, majd Filvig Géza polgármesterrel és Simon Zoltán alpolgármesterrel közösen Kalocsa város önkormányzata nevében megkoszorúzta az emlékművet.
Ezt követően több társadalmi szervezet és magánszemély is koszorút, illetve mécsest helyezett el az Országzászló emlékmű lábazatán.
Forrás: Illés György Cinó / KALOhírek
Nemzeti hagyományaink jegyében az ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult.
Nem sokkal később, fél öttől ünnepi, érseki szentmisét tartottak a Nagytemplomban az Összetartozás napi megemlékezések lezárásaként.
A Fókuszban Podcast legújabb adásában a május 9-11. közt megrendezésre kerülő II. NemArt Fesztiválról beszélgetünk vendégeinkkel, akiktől megtudtuk: Netflix-sorozatokban közreműködő zeneművészek és nemzetközileg elismert magyar képzőművészek is érkeznek városunkba!