A gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) ugyanis egy koprin nevű anyagot tartalmazhat, amely önmagában nem mérgező, de alkohollal együtt jelentkezve a szervezetben súlyos rosszullétet is okozhat, mivel a koprin a szervezetben olyan anyaggá alakul, amely gátolja az alkohol lebontása során keletkező acetaldehid ecetsavvá történő átalakítását végző enzim működését. Ezért a szervezetben felhalmozódik az acetaldehid.
Ez nagyon súlyos rosszullétet, hányingert, hányást okozhat.

Bár van, aki azt mondja, hogy a gyapjas tintagomba alacsony koprintartalma miatt nem kell ezzel a hatással számolni, sőt, a Wikipedia angol és magyar nyelvű szakirodalomra hivatkozva egyenesen azt írja, hogy míg más fajok, például a ráncos tintagomba, valóban tartalmazzák ezt a vegyületet,

a gyapjas tintagombából egyáltalán nem sikerült kimutatni, ezért az alkoholfogyasztástól nem kell tartózkodni."

Az alább idézett cikkben olvashatóaknak is az a végkicsengése, hogy a tintagomba kapcsán az alkoholfogyasztástól tartani vénasszonybabona, mivel meghatározták a különböző tintagomba-fajok koprintartalmát és a mérési eredmények szerint egyedül a ráncos tintagomba tartalmazott koprint kiemelkedő mennyiségben, négyszer-ötször többet, mint a többi vizsgált tintagombafaj.

Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy a ráncos tintagomba kivételével szabad a tintagombákkal (így a gyapjas tintagombával is) együtt alkoholos italokat fogyasztani. A ráncos tintagomba fogyasztása előtt egy nappal, utána 4 napig nem szabad alkoholt fogyasztani (a koprin még bent lehet a szervezetben)"– írta Jancsó Gábor a Természet Világában megjelent, e fajról szóló cikkében.

A csuda tudja, én azért nem innék mellé.

Apropó, gombák!

Egy korábbi Napi Gyors bejegyzésben már jeleztem, hogy elárasztotta az országot a gombaspóra. Ez em valami nagy csoda, egyrészt az ősz a mi vidékünkön a gombaszezon szinonímája, ráadásul az idei szezon kivételesen jónak ígérkezik a nyáron és ősszel is viszonylag kiegyenlítetten jelentkező, csapadék miatt.

Hogy ez a hatalmas termőtestű, nagyon gyorsan és nagy tömegben növekedő gomba mennyiben járul hozzá a spóradömpinghez, arról az alábbi leírás ad egy kis háttérinformációt.
Aki szereti a nagy számokat, annak mindenképp ajánlom:

Buller, minden idők legkiemelkedőbb kísérleti mikológusa, a XX. század elején mikroszkópos méréssel meghatározta, hogy hány spórát termel egy gyapjas tintagomba termőteste. Megállapította, hogy a gomba lemezének 0,01 mm2-én 34 bazídium található, ami tekintettel arra, hogy minden bazídiumon 4 spóra van, 13 600 spórának felel meg mm2-enként. Az általa vizsgált, 12 cm hosszú tönkű nagy termőtesten 214 lemezt számolt meg, amiből az adódott, figyelembe véve a lemezek felületét, hogy egy lemez kb. 24 480 000 spórát termel, míg az egész termőtesten a spórák száma 5 milliárd 240 millió! Buller megfigyelései szerint a gyapjas tintagomba spóraszórása kb. 48 órán keresztül tart, így a termőtest minden órában 100 millió spórát lövell ki" – írja s szerző.

SZÓVAL, KÉT GOMBAFEJEN MEGTEREM EGY-EGY SPÓRA MINDEN EGYES MA ÉLŐ EMBERNEK A VILÁGON, ÉS MÉG TÖBB MILLIÁRD MARAD IS…

Tartozom még a gyapjasság és a tinta előtag magyarázatával. A gyapjas jelzőt ez idokolja:

A gomba pár nap alatt megnő 10-20 cm nagyságúra, aztán a kezdetben hófehér lemezei rózsás, barnás színre kezdenek vátani, végül teljesen elfeketednek és elfolyósodnak, csak egy ragacsos tócsa marad utánuk. Mindez néhány nap alatt lezajlik, mivel az elfolyósodásuk még sokkal gyorsabban lezajlik, mint a nagyon látványos növekedésük.

Egyébként ez a gomba addig ehető, amíg tiszta fehér színű, ami 1-2 napig tart példányonként. A fekete ragacs, amely a gomba önbontó enzimei áltli lebomlásának termáke, pedig arra magyarázat, hogy miért hívják ezt a nemzetséget "tintagombáknak".