Emiatt felértékelődnek az olyan technológiák – így az atomenergia –, amelyek mindkét kihívásra választ jelentenek. A témáról a Paks II. projekt szakmai elemzőcsapatának irányítója, dr. Hugyecz Attila beszélt a TelePaks Szinergia magazinjában.
A Paks II. projekt elemzőinek 2020-ban indult sorozata, az Elemző percek másodízben jelent meg kötetként. Az évkönyvekben is szereplő analízisek formájában is testet öltő rendszeres és folyamatos piacelemző munkáról beszélt a TelePaks Szinergia című magazinjában dr. Hugyecz Attila, a Paksi Atomerőmű Kapacitásának Fenntartásáért Felelős Államtitkárság főtanácsadója.
A szakember az aktualitásokról szólva elmondta, hogy a klímavédelem érdekében a dekarbonizáció állt mostanáig az egyes országok energiapolitikájának fókuszában, de az elmúlt hetekben az ellátásbiztonság vált kardinális kérdéssé. Emlékeztetett rá, hogy hazánk importkitettsége magas, átlagosan 30-32%, ez a mérték Európában kiemelkedő. Az ebben rejlő kockázatra a Covid okozta válság is rávilágított.
Rendkívüli szükséghelyzetben minden ország a saját polgárai igényeit elégíti ki. Az elmúlt hetekben a környező országok energetikai miniszterei is úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben gond lesz az energiaellátással, első lépésként az exportot állítják le"
– emlékeztett Hugyecz Attila. Hozzátette, hogy
az erőművek Európa-szerte öregszenek, kérdéses, hogy szükség esetén lesz-e honnan importálni. – Ezért kell hazai erőműveket építeni
– húzta alá.
Az utóbbi időszakban az atomenergia megítélése pozitívan változott, ami mögött a szakember szerint az a tény áll, hogy az ellátásbiztonság szempontjából stabil, kiszámítható technológia, illetve üzem közben az atomerőművek abszolút nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Számos ország döntött ezért úgy, hogy atomerőművet épít. Magyarország is törekszik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, hiszen nemcsak új atomerőművet épít, hanem rengeteg napelem is üzembe lépett már. A naperőművi beépített kapacitás jelenleg másfélszerese a nukleárisnak.
Ugyanakkor az időjárásfüggő megújulóknak rövid, 20-25 év az élettartamuk, lassan el kell kezdeni leszerelni őket és meg kell oldani a hulladékkezelést. Komoly kihívást jelent a berendezésgyártás ritkaföldfém-igénye is (ilyen például a lítium), itt egy új függőség alakulhat ki, mivel az elsődleges forrásország Kína
– emelte ki Hugyecz Attila.
Az egyes energiaforrások összevetésére vonatkozó kérdésre a szakember elmondta, hogy akárcsak a szél-, nap- és vízi erőművek, úgy az atomerőművek sem bocsátanak ki üzem közben szén-dioxidot. Viszont, ha az erőművek teljes életciklusát vesszük figyelembe az építéstől a lebontásig, akkor az atomerőművek és a szélerőművek tekinthetők a legjobb megoldásnak. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének adatai szerint ugyanis 1 kilowatt villamos energia előállítása a nap- és vízerőművekben 40-48 gramm, az atom- és szélerőműben 12 gramm szén-dioxid kibocsátásával jár, ami a gázra és szénre jellemző 500-1000 grammos értékhez mérten elenyésző.
Az ilyen és hasonló témákkal foglalkozó villamosenergia-piaci analíziseket tartalmazó írások mindegyike teljes terjedelmében olvasható a paks2.hu/elemzo-percek oldalon.
* Támogatott tartalom
