Karácsony előtti csütörtökön tartották a tavalyi utolsó testületi ülést, amelyen többek közt a város kizárólagos tulajdonú Kft.-inek 2017-es üzleti tervei elfogadásáról, illetve a nekik szánt működési támogatás megítéléséről is döntött a kalocsai grémium. Köztük a Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft. részére 128 millió 794 ezer forint működési támogatást ítéltek meg a rábízott közfeladatok ellátására, további 65 millió forintból üzemeltetheti az uszodát. A létesítmény üzemeltetésére korábban pályázatot írtak ki, amelyet – bár volt érvényes pályázat, így az eljárás érvényes volt – fedezet hiányában eredménytelennek nyilvánítottak az azt megelőző ülésen.
A Kft. üzleti tervéről és a támogatási igényéről maga szavazás sima ügy volt, előtte kérdés, észrevétel nem érkezett, csupán a társaság felügyelő bizottságának és a pénzügyi bizottságnak a terv és a támogatási igény elfogadását javasló állásfoglalását tolmácsolta a bizottsági és fb-elnök Katus Attila, illetve dr. Kiss Csaba jegyző ismertetett egy kisebb szigorítást – közbülső mérlegkészítés kötelezettségét – tartalmazó módosítást a támogatás elszámolásának részletes szabályait illetően. Ez utóbbi kitétel egyébként a város mindhárom Kft.-jére egyaránt vonatkozik majd.
Ezt követően a testület a Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft. 2017. évi üzleti tervét – Simon Zoltán és Tihanyi Tiborné igazolt távollétében 8 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett elfogadták.
Ugyanilyen arányban szavazták meg a társaság 128.794.000 forintos idei támogatását.
Döntöttek emellett az uszoda működtetésére szánt önkormányzati támogatásról is, amely az eltérő elképzelések ellenére továbbra is a Vagyonhasznosítási Kft. üzemeltetésében marad. [Ennek okait alább részletezzük – A szerk.]
A Kft. az uszoda üzemeltetésére így további 65 millió forintos támogatásban részesül erre az évre – erről már tíz igen szavazattal döntöttek a képviselők.
Drága volna kiadni az uszodát
Még 2015-ben határozott arról az önkormányzat, hogy az uszoda üzemeltetésére pályázatot ír ki. A pályázati anyag időközben – egy közbeszerzési szakcég bevonásával – elkészült, majd nyílt közbeszerzési eljárás keretében meghirdetésre került, azonban arra igen szerény érdeklődés mutatkozott. Mindössze egy vállalkozás, a Kiskunsági Víziközmű Szolgáltató Kft. nyújtott be pályázatot.
Azonban az egyébként érvényes és alkalmas pályázat az eddigi üzemeltetési költségek alapján kalkulált – az energetikai fejlesztéseknek előnyös gazdasági hatását egyelőre csak becslésre, nem teljes éves tapasztalatra alapozó – várható üzemeltetési forrásigényt meghaladó finanszírozási igény mellett tett ajánlatot. Magyarul, az önkormányzatnak többe kerülne kiadni az üzemeltetést, mint az eddigi formában vinni tovább.
Mégpedig nem is kevéssel, ha hinni lehet a becsléseknek. A 2016. évi támogatási szerződésben rögzített, bruttó 65 milliós támogatás ugyanis csökkentésre került a gáz és elektromos szolgáltatások évre prognosztizált díjainak mértéke szerint, így mintegy bruttó 30,5 milliós üzemköltség került rögzítésre. A Kiskunvíz Kft. pályázata ugyanakkor 36 milliós nettó üzemeltetési költséggel számolt, ami az ÁFÁ-val megemelve évi 45,7 millió forintos kiadást jelentene a városi büdzsében. Ez több mint 15 milliós többletköltség volna.
Ám az áprilisi kalkulációhoz képest a könyvelt költségeken alapuló, egy évre arányosított kalkuláció szerint a többlet forrásigény akár 19,7 millió is lehet a pénzügyi osztály számításai szerint.
Az előterjesztő dr. Bálint József polgármester az uszodaüzemeltetés kiszervezésével várható többlet forrásigény mértékét ezek alapján 15 és 20 millió forint közt valószínűsítette, így első helyen – a fedezet mértékére tekintettel – a pályázat eredménytelennek nyilvánítására tett javaslatot előterjesztésében.
Számháború?
Más számokkal dolgozott a Vagyonhasznosítási Kft.: az ő adataik szerint az uszoda kiadása volna a kevésbé költséges forma – erre az anomáliára dr. Angeli Gabriella figyelmeztetett, a pénzügyi osztály és a Vagyonhasznosítási Kft. ügyvezetője által elé tárt adatokra hivatkozva. A képviselő azt javasolta, hogy napolják el ezt a kérdést, mivel a testületnek nincs módja pillanatnyilag eldönteni, hogy az előttük heverő számok közül melyik a valós.
A polgármester azonban arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a gazdasági vezetőt és a Kft. ügyvezetőjét az ülés előtt egy asztalhoz ültette, hogy tisztázzák a kérdést, majd bizonyos ÁFA-számítási problémákban meg is találták az eltérések okát. Így, amint dr. Bálint József később is hangsúlyozta, nincs szó számháborúról, az előterjesztésben foglalt számok a helyes és valós adatok.
Szabó Balázs a konstrukció azon ésszerűtlensége miatt is elvetésre javasolta a kiszervezést, hogy az üzemeltetés felelőssége és joga elkülönül a közüzemi díjfizetés kötelezettségétől – előbbi az üzemeltetőé, utóbbi a várost terheli. Így a fönti számoknál sokkal kedvezőtlenebb helyzettel is szembesülhetne az önkormányzat az elszámolásnál, hiszen egyetlen fokos vízhőfok-emelés éves szinten tízmilliós többletköltséget is jelenthet a számlákban.
Dr. Filvig Géza a költségek mellett az uszoda népjóléti jellegére is fölhívta a figyelmet, ugyanakkor az üzemeltetés más kockázatai miatt mégis célszerűnek vélte, hogy hosszútávon ne mondjanak le arról, hogy az üzemeltetésbe szakcéget vonjanak be, tartsák napirenden ezt a kérdést, bár az adott helyzetben ő is a status quo fönntartását javasolta.
Ebben a pénzügyi bizottság is egyetértett, majd a szavazás során a képviselők – egy kivétellel – meg is szavazták azt a javaslatot, amely szerint a korábbi formában a Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft. végzi az uszoda üzemeltetését.
Dr. Angeli Gabriella tartózkodott.