Hárommillió forintra pályázik Kalocsa az illegális hulladéklerakók felszámolására

Az összesen 240 millió forintos keretből egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek az önkormányzatok, amelyet egy összegben előfinanszírozással bocsát majd a támogató a nyertesek rendelkezésére. Pályázni legalább ötszázezer, legfeljebb hárommillió forint értékben lehet, a támogatás maximális intenzitása százszázalékos.

A forrásokra az igényeket január 28. és február 28. között lehet, azonban indokolt a sietség mivel a feldolgozása benyújtás sorrendjében történik. Várhatóan 80 pályázatok támogatnak majd, de a közel negyedmilliárdos forrás kimerülése után már be sem fogadják a pályázatokat. A kiírás indoklása szerint több mint ezer illegális hulladéklerakó van országszerte, de ez a szám igen mértéktartó becslésnek tűnik, tekintetbe véve, hogy csak a kalocsai önkormányzat felségterületén több mint ötven helyen van törvénytelen szeméthalom…

ÉRTHETŐ MÓDON KALOCSA VÁROS A MAXIMUMRA, HÁROMMILLIÓRA PÁLYÁZOTT.

A pályázat beadására vonatkozó, a február 24-én tárgyalt előterjesztés melléklete tartalmazza a kalocsai közigazgatási területen található illegális hulladéklerakók listáját, az alábbiak szerint:

• Foktői út, kis fenyves
• Ipari Park, egykori orosz színház
• Kőégető, 2., 3., és 5. utcán, a vasúti töltés oldalában
• ipari parki elkerülő út
• 51 es számú út Banya-sziget utáni bekötő út
• Gombolyagi úton a Kaloplasztik mögött
• Gombolyagi úton a Zrínyi garázssornál
• Budamobilhoz vezető úton két helyen is
• Homokgyőr
• Negyveni úton a gázfogadónál
• Tüzér sor 10
• Baka sor
• Petőfi Gödrök köze
• Tűzoltó pályán két helyszínen
• Petőfi Sándor utca Remete utca sarkán
• Petőfi Sándor utca végén a vízműdombnál két helyrajzi szám alatt is
• Kertekalja
• Miskei úti első és második leágazó bekötőúton
• Ciglédi utat és a Miskei utat összekötő földúton
• Ciglédi út 7. számú ingatlannal szemben
• Meszesi út és a Duna utca kereszteződésétől 200 méterre
• külterületi földutak mentén öt helyszínen

A FELSOROLT HULLADÉKLERAKÓK KÖZÜL A LEGNAGYOBB 50 NÉGYZETMÉTERES – EZ A KERTEKALJA UTCÁBAN TALÁLHATÓ –, DE VAN KÉT 30 NÉGYZETMÉTERES ÉS NÉGY 10 NÉGYZETMÉTERES IS A SOK KISEBB FELÜLETŰ SZEMÉTKUPAC MELLETT.

Szintén figyelemreméltó tény, hogy az illegális lerakó helyeken a lista szerint sok helyen veszélyes hulladékokat,

AZBESZTPALÁT, ELEKTROMOS BERENDEZÉSEKET, MŰANYAGHULLADÉKOT, GUMIABRONCSOKAT, VALAMINT ÜVEGTÖRMELÉKET IS TALÁLHATUNK,

míg sok helyen csak kevésbé ijesztő, de ugyanolyan csúnya képet nyújtó zöldhulladékot, sokfelé máshelyütt pedig vegyes lomot találhatunk, amely közt azonban szintén előfordulhatnak veszélyes, illetve fokozottan ártalmas hulladékok is.
Szintén szemléletes adat, hogy

ÖSSZESEN TÖBB MINT 260 NÉGYZETMÉTER SZEMÉTTEL BORÍTOTT TERÜLETET MÉRTEK FÖL A MŰSZAKI OSZTÁLY MUNKATÁRSAI, AMELYEKET A PÁLYÁZAT KEDVEZŐ ELBÍRÁLÁSA ESETÉN MEGTISZTÍTHATNÁNAK.

Nem is volt kétséges, hogy a képviselő-testület 11 jelenlévő tagja az illetékes bizottságok támogatása mellett, tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag határozott a pályázat benyújtásáról.

Szemét dolog!

A probléma nem új keletű, sőt közismert: testületi ülésen is több ízben, valamint lakossági fórumokon közmeghallgatás sokon is szóba került már.
Korábban történtek lépések a hulladéklerakók újrakeletkezésének megakadályozására is, például

VADKAMERÁKAT IS KIHELYEZTEK A SZENNYEZŐK KILÉTÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA,

amelyek azonban nem voltak hálózatba kötve, csak az elkészült képek tárolására voltak alkalmasak. Azonban

EZEKET A BERENDEZÉSEKET TÖNKRETETTÉK, ÖSSZETÖRTÉK VAGY ELTULAJDONÍTOTTÁK A SZENNYEZŐK, ÍGY KILTÜKRE NEM DERÜLT FÉNY, A PRÓBÁLKOZÁS NEM JÁRT SIKERREL.

Portálunk is kapott illegális hulladéklerakókkal kapcsolatos megkeresést, mégpedig konkrétan a listán is szereplő, a Miskei útról leágazó egyik földúton elhelyezett illegális szemétkupac kapcsán jelezte egyik olvasónk szűk egy éve, hogy az ott található szeméthalomban egy bontatlan prospektust, valamilyen reklámanyagot talált, amelyen névre szóló lakcímmel ellátott címzést is tartalmazott. Olvasónk azt remélte, Ennek segítségével meg lehetne találni a szennyezőt.

A címzésben szereplő személyt meg is kerestük, hogy szembesítsük a ténnyel, ami előtt ő maga is értetlenül állt, ugyanis – ellenőriztük – érvényes hulladékszállítási szerződéssel rendelkezik az adott címre, és hihetőnek bizonyult az az állítása is, amely szerint az ürítésekig rendszerint meg sem telik a kukája. Ezért semmi oka, vagy értelme nem volna arra, hogy a szemetét a határban borogassa le. Különösen nem lakóhelyétől több tíz kilométerre, ugyanis a Kalocsa határában talált szemétben egy hajósi lakcím bukkant föl.
Ezek alapján arra gondolhatunk, hogy talán épp a kézbesítéssel megbízott személy szórta szét a határban a szemetet, benne a kézbesíteni elmulasztott küldeménnyel – azonban a bizonyítás már körülményesebb volna...

A PROBLÉMA EGYIK GYÖKERÉT MINDEN BIZONNYAL A HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL NEM RENDELKEZŐ HÁZTARTÁSOK JELENTIK, NOHA A SZERZŐDÉSKÖTÉST MINDEN HÁZTARTÁS SZÁMÁRA TÖRVÉNY ÍRJA ELŐ.

E törvény érvényesítése érdekében az önkormányzat Kulturális Oktatási és Szociális Bizottság folyamatosan monitorozza a szemétszállítási szerződéssel nem rendelkező háztartásokat, átütő eredményt azonban mostanáig nem értek el, amint azt a mostani helyzet is mutatja.

AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKTELEPEK KIALAKULÁSÁNAK MÁSIK FŐ OKA A JOGOSULATLAN HULLADÉKKEZELÉSBŐL ÉLŐ, ILLETVE MEGÉLHETÉSÉT ABBÓL KIEGÉSZÍTŐ SZEMÉLYEK ÉS CSALÁDOK TEVÉKENYSÉGE.

A gond alapvetően nem az, hogy e tevékenységüket a hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott engedélyek nélkül folytatják, hanem az, hogy azt – regisztráció híján a tervszerű hatósági ellenőrzés lehetősége nélkül – minden hulladékkezelési és környezetvédelmi, biztonsági szabály mellőzésével végzik.
Magyarán:

KISZEDIK A SZEMÉTBŐL AZ ÉRTÉKESÍTHETŐ ÖSSZETEVŐKET, A „MEDDŐHÁNYÓT” PEDIG – BENNE ESETLEG FOKOZOTTAN ÁRTALMAS ANYAGOKKAL – A VÁROS HATÁRÁBAN BOROGATJÁK LE, SŐT AZ ÉGHETŐ SZEGMENSEKET AKÁR A HÁZUK UDVARÁN ELÉGETIK.

Hogy ez nem légből kapott vagdalkozás, arra jó példa az városunkban tavalyi történt eset, amikor egy család saját portáján halmozott föl hatalmas mennyiségű hulladékot, szinte szemétteleppé változtatva ingatlanát. Ezt később önkormányzati forrásokból kellett fölszámolni, majd rágcsáló- és csótányirtást végezni – amint arról Bálint József polgármester a tavaly november végén megtartott közmeghallgatáson beszámolt.

Mi kerül ezen ennyibe?

A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYTALANSÁGOK ÉS AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÓK ÚJRAKÉPZŐDÉSÉHEZ VEZETŐ, FELELŐTLEN EMBERI MAGATARTÁS KÉTSÉGKÍVÜL FELHÁBORÍTÓ.

Üdvözlendő, hogy a kormányzat forrásokat biztosít e problémák megoldására, ugyanakkor

AZ IS VÉRLÁZÍTÓ, HOGY EGYETLEN KUKAÜRÍTÉST KÖZEL 500 FT-OS ÁRON, VAGYIS LITERENKÉNT MAJD 10 FT-ÉRT VÉGEZ A HULLADÉKKEZELŐ KALOCSÁN.

Mindezt úgy, hogy közben a szerződőket bírság terhe mellett a hulladékok két, külön-külön értékes csoportra osztására kötelezik, a szelektív hulladékgyűjtés jegyében. A sárgafedeles kukákból ugyanis javarészt újrahasznosítható alapanyagok kerülnek kiválogatásra, a hagyományos, „komposztálható” hulladék nagy részéből pedig értékes talajdúsító adalékanyagot állítanak elő a komposztáló telepeken.

Ez természetesen dicséretes előrelépés a korábbi, ömlesztett módszerhez képest, ám a jelenlegi hulladékkezelési rendszer számos hiányossággal is küzd. Például a biológiailag szennyezett, de nem komposztálható hulladékoknak – amilyen a kakis pelenka, fertőző, használt papír zsebkendő – igazából sem az egyik, sem a másik kukában nem volna helye.

Ésszerűbb hulladékkezelés kellene

Természetesen forintföldobásos alapon valamelyikbe mindenki belerakja. Miért ne tenné, ha már csillagászati összeget fizet a hulladékkezelésért…

ÉRDEMES VOLNA TEHÁT ÁTGONDOLNI A HASZNOS ALAPANYAGOK TOVÁBBI ELKÜLÖNÍTÉSÉT IS, ÉS INDOKOLT VOLNA A BÍRSÁGGAL FENYEGETÉS HELYETT AZ ANYAGI ÖSZTÖNZÉS, KEDVEZMÉNYEK NYÚJTÁSÁNAK MÓDSZERÉVEL ELÉRNI A LAKOSSÁG SZAKSZERŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT.

Azonban a hulladékkezelés túlságosan nagy üzlet ahhoz, hogy a kérdéssel kapcsolatban a döntéshozóktól – és itt alapvetően nem a városvezetőkre gondolok – értelmesen átgondolt terveket, intézkedéseket várhassunk.

Business is business, amint azt az amerikaiaktól tudjuk, azt pedig a franciáktól tanulhattuk meg már az újkor hajnalán, hogy a „pénznek nincs szaga”…