Portálunk is fordult már konkrét kérdésekkel a paksi bővítés és a kapcsolódó beruházások illetékeseihez arra vonatkozóan, hogy igaz-e, hogy a Foktői úti laktanya épületállományának felújításával az erőműépítésben részt vevő munkások számára több ezres nagyságrendben terveznek szálláshelyeket létesíteni, mivel korábban már elhangzottak erre vonatkozó, homályos utalások. Sajnos akkor sehonnan sem érkezett válasz, azonban most lakossági fölvetésre válaszolva Bálint József tényként beszélt arról, hogy a laktanya meglévő épületeinek felújításával 2.800-3.500 férőhely létesül a projektben dolgozók elhelyezése végett. A jelenlegi elképzelések szerint ezeket a beruházás lezárulta után szociális bérlakások gyanánt hasznosítanák.
A várakozásoknak megfelelően a tegnap (csütörtökön) délután öt órától a kalocsai Városháza dísztermében megtartott közmeghallgatáson számos kérdés közt slágertéma volt a Szentháromság tér sorsa, amelyet több felszólaló is érintett, valamint a Paksi bővítéssel kapcsolatos kérdések sora, amelyekről Bálint József polgármester – kérdésre válaszolva – ezúttal már tényként közölte a korábban csak feltételes módban hangoztatott híreket.
A kérdező a tapasztalt késedelem miatt kétségeket támasztott a híd megépülésével kapcsolatban is, ezeket szintén határozott kijelentésekkel igyekezett eloszlatni a polgármester.
Az említett kérdéskörökre egyenként fogunk visszatérni, mostani cikkünkben csak a legfontosabb újdonságot ismertetjük, amely szerint
ELŐREHALADOTT ÁLLAPOTBAN VAN A FOKTŐI ÚTI LAKTANYÁBA TERVEZETT, KORÁBBAN IS EMLEGETETT SZÁLLÁSHELY-TEREMTÉSI BERUHÁZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE.
A kérdéskört egyből az első felszólaló, Németh László Mihály egyéb kétségei mellett a korábban már informálisan többször is emlegetett, Kalocsára tervezett szálláshelyteremtés kérdéskörét feszegette. A felszólaló úgy emlékezett, hogy L. Simon [László] államtitkár korábbi bejelentései szerint a hídnak már meg is kellett volna épülnie.
[Valójában L. Simon László a 2018-19-es időszakot mint a megvalósítás lehetséges legkorábbi időpontját jelölte meg 2015-ben, tekintettel a kisajátítások és tervezés-előkészítés lépéseinek más Duna-hidak létesítése során tapasztalt időigényére – A szerk.]
Forrás: KALOhírek archív
A felszólaló a Paks II.-höz kapcsolódó beruházások vonatkozásában egy rejtélyes telefonhívásra is hivatkozott, amelynek során – nem részletezett okból – egy „a hangjából ítélve nagyon fiatalocska mérnök” kereste föl őt a laktanya felújításával és ott szálláshelyek kialakításával kapcsolatban. A telefonáló kifejtette, hogy a laktanyába tervezett szálláshelyeket a meglévő épületállomány teljes bontásával és új épületek elhelyezésével tartja kivitelezhetőnek.
Ebből a kérdező arra következtetett, hogy ha újat akarnak építeni, akkor azt zöldmezős beruházásként a túlparton kell megtenni, és akkor a hídra sem lesz szükség.
Ezért úgy vélte, hogy
a Híd egy beetetés. A polgármester válaszában elmondta: Paks II.-vel kapcsolatban épp tegnap adott tájékoztatást a vezérigazgató 17 polgármester részvételével.
A portálunk által is megkapott tájékoztatás szerint
a Paks II. projekt aktualitásai kapcsán kiemelt feladat a létesítési engedélykérelem több száz ezer oldalt kitevő dokumentációjának összeállítása.
Az engedélykérelem benyújtását követően az illetékes hatóságnak, az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) 15 hónap áll rendelkezésére a kérelem értékelésére. Az új blokkok építése az OAH által kiadott létesítési engedély birtokában kezdődhet meg.
A laktanyával kapcsolatban én azt tudom mondani, amit nekem mondanak: nem lesz lebontva, hanem föl lesz újítva, az eredeti elképzelések szerint. Statikusokkal megnézették ők is. Én nem tudom ki nyilatkozott, milyen mérnök. „A LÉNYEG AZ, HOGY ITT LESZ ELHELYEZVE 2.800-3.500 FŐ, ÉS AHHOZ VISZONT KELL A HÍD”
– mondta a polgármester, hivatkozva az előző nap kapott tájékoztatásra, majd hozzátette:
Paks betelt, tehát ott nem lehet bővíteni, elhelyezni se, tehát azon az oldalon szinte kizárt a bővítés. Valamennyit Szekszárdra terveznek, Paksra összesen háromszáz lakást tudnak elhelyezni, a többit mind a Duna bal oldalára hozzák át. A szállásteremtésben jut majd feladat a Duna-menti falvaknak is, de Kalocsa kiemelt szerepet kap – jelentette ki Bálint József.
Később, más kérdésre válaszolva a polgármester elmondta, hogy
AZ ÍGY LÉTESÜLŐ SZÁLLÁSHELYEK UTÓHASZNOSÍTÁSÁRA IS VANNAK TERVEK: A BERUHÁZÁS LEZÁRULTA UTÁN SZOCIÁLIS BÉRLAKÁSOK GYANÁNT VENNÉK HASZNÁLATBA ŐKET.
A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos, több felszólaló által is feszegetett, szerteágazó kérdéskör más aspektusaira még visszatérünk!
Az oldal támogatója a Hufbau-Akker szaküzlet. További akciós termékekért ide kattints!
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.