A szociális bérlakásokban élők számára szigorítást jelent a módosítás, ami által a megfelelő indokoltsággal lakásra váróknak nőhet az esélye a szociális bérlakáshoz jutásra. A határozott idejű, lejáró szerződések legföljebb egyszer, egy évre hosszabbíthatóak meg a jövőben a rendeletmódosítás szerint, amely a költségelven bérelt lakásoknak a hatályos szerződés lejáratán túlmenő, további bérlése kérdését is újraszabályozza. A változás valamennyire mobilizálhatja a lényegében befagyott önkormányzati bérlakások „piacát”, ezzel javítva némileg a lakásigénylők kilátásait. A bentlakók a hatályos szerződésük lejárta után még egy évig maradhatnak, nekik a maradás szándékáról a szerződések lejárta előtt kell nyilatkozniuk, ellenőrizzék a dátumot!
A lakásbérleti szerződések felülvizsgálata kapcsán merült föl több bérlő részéről az az igény, hogy a – főként költségelven, vagy piaci alapon bérbe adott – lakást továbbra is bérelni szeretnék. Ennek azonban a korábbi rendelet alapján bizonyos, indokolt esetekben nem voltak meg a jogszabályi feltételei. Egyrész ezt rendezte a nyári szünet előtti utolsó testületi ülésen elfogadott rendeletmódosítás.
A piaci elven, magasabb bérleti díjért kiadott lakásokkal kapcsolatban az előterjesztés kiemelte, hogy a tapasztalatok szerint az ilyen lakások bérlői pontosan fizetik a lakbért, és a piaci ár miatt többletbevétel keletkezik.
Ezért a tervezet a pályáztatás mellőzésével, a bérlő kérelméhez és a bérbeadó döntéséhez kötve javasolta lehetővé tenni az ilyen bérlemények szerződéseinek ötéves időtartamú meghosszabbítását. Ezzel a ponttal kapcsolatban nem is érkezett észrevétel a napirendi vita során.
A módosítás másik oka az az anomália volt, hogy míg a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint a szociális bérlakásokban kétéves szerződéssel élők a szerződésük lejártáig beadott kérelemmel igényelhetik további két évre a szociális alapon kötött bérleti szerződés meghosszabbítását, amennyiben továbbra is fönnállnak a szociális rászorultság kritériumai, addig arról az esetről, ha – például a béremelések hatására – időközben megszűntek a szociális bérlakáshoz jutás feltételei, nem rendelkezett a jogszabály. Így az ilyen bérlőknek ki kellene költözniük, vagy jogi következményekkel szembesülni.
Ha a fizetésemelés nem elég lakásra…
A korábban hatályos rendelet tehát nem szabályozta azt az esetet, amikor a bérlő részéről a szociális rászorultság már nem áll fönn – pár ezer, vagy akár néhány forinton is múlhat az összeghatár átlépése – de a lakhatása továbbra se megoldott, ezért a lakásban kíván maradni.
Az ilyen esetek rendezése volt a rendeletmódosítás másik fő indoka. Ugyanis az előterjesztésben foglaltak szerint az ilyenkor, kényszerű helyzetben – a bérleti szerződés lejárta után már jogcím nélkül – lakásban maradókkal szemben eljárásokat kell indítani a lakások kiürítésére, azok bérletbe adással való hasznosítására pályázatot kiírni, aminek következtében az önkormányzatnál bevételkiesés jelentkezne.
Az előterjesztett javaslat szerint az ilyen esetekben – a bérlőnek a szerződése lejárata előtt tett kérelme, és a szociális bizottság döntése alapján – további két évre, költség alapon lett volna bérbe adható. Ennek feltétele, hogy a bérlőnek sem a kérelmezéskor, sem a szerződés futamideje alatt ne legyen két hónapot meghaladó lakbértartozása.
Az e javaslatról folytatott vita során Lakatos János a gazdasági bizottság egyhangú, támogató álláspontjáról adott számot, azonban a jogi bizottság véleményét tolmácsolva aggályokat fogalmazott meg – és a bizottság két igen szavazat mellett két tartózkodással kialakított, nem kellő mértékű támogatásáról számolt be – dr. Angeli Gabriella, Bolvári Ferdinánd pedig a szociális bizottság módosító javaslatát terjesztette elő, amelyet be is építettek a rendelettervezetbe.
A szociális bizottság szigorít
A jogi bizottság úgy vélte, hogy a módosítás elutasításából adódó többletmunka vállalható volna, ugyanakkor a bizottság egyes tagjai nem látják biztosítottnak, hogy szociális alapon adják majd ki e lakásokat, hiszen ha a rászorultság megszűnik, akkor a szociális szempontból megalapozottan beadott igénylőktől veszik el a helyet, akik költségelven bérlik majd a lakást további két évre.
Ehhez kapcsolódott Bolvári, a kulturális, oktatási és szociális bizottság módosító javaslatának interpretálásával. A bizottság úgy látja, hogy kicsi a szociális bérlakások forgása, ezért azt javasolta, hogy amikor a határozott idejű szerződés lejár, a következő időszakra megkaphassa a bérlő a lakást, ha igényli, de ne kettő, hanem csak egy évre.
Nagyon sokan úgy gondolják, hogy egy életre be tudnak rendezkedni szociális alapon. Azt szeretnénk ezzel a módosítással, hogy több rászoruló juthasson azonnali segítséghez, de tudja már az elején, hogy záros határidőn belül meg kell oldania a [lakhatási] problémáját, és úgy gondoljuk, így ezzel ösztönözve lesz, hogy maga is sokat tegyen ezért. A jegyző, dr. Kiss Csaba összefoglalta a javasolt módosítást, és a képviselővel egyeztetve pontosította, hogy a hosszabbítás egy alkalommal, egy évre lehetséges, annak lejárta után pedig a bérlőnek ki kell költöznie a lakásból, illetve, ha a feltételek adottak, újra pályázhat.
Ezt a módosítási indítványt dr. Bálint József polgármester befogadta előterjesztésébe.
Angeli Gabriella – üdvözölte a módosítást, egyben a bizottság előtt fölmerült aggályoknak is orvoslatát látja benne, hiszen így hamarabb szabadulnak föl a lakások, és kerülhetnek vissza a szociális alapon igénylők használatába.
Ezek után a polgármester föltette szavazásra a szociális bizottság indítványa szerint módosított módosító javaslatot, és azt 11 igen szavazattal el is fogadta a testület.
Eszerint, a 11/2006. (VI.22) számú, a lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet 6. paragrafusának 10. bekezdése így változik:
AMENNYIBEN A SZOCIÁLIS BÉRLAKÁS LAKÓJA A SZERZŐDÉSE LEJÁRTAKOR NEM JOGOSULT SZOCIÁLIS BÉRLAKÁSRA, AKKOR A LEJÁRATIG BEADOTT KÉRELMÉRE ÚJ SZERZŐDÉST LEHET VELE KÖTNI PÁLYÁZTATÁS NÉLKÜL KÖLTSÉGELVEN, LEGFÖLJEBB EGY ALKALOMMAL, EGY ÉVRE, AMENNYIBEN NINCS, ÉS KORÁBBAN SEM VOLT KÉT HÓNAPOT MEGHALADÓ LAKBÉRTARTOZÁSA.
A rendelet új, 11. paragrafussal is kiegészül:
Az a bérlő, akinek szerződése a (9) (10) bekezdés alapján nem hosszabbítható meg és a lakásból nem költözik ki, az jogcím nélküli használónak minősül, és vele szemben a rendelet 19. paragrafusa szerinti eljárást kell alkalmazni.E passzus szerint "A Bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számítot 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres elárást, illetőleg önkényes lakásfoglalás esetén az Ltv. 90/A. paragrafusában szabályozott közigazgatási eljárást megindítani."
A rendelet 7. – a piaci elvű lakásbérletekre vonatkozó – paragrafusa olyan értelemben egészül ki, hogy
A HATÁROZOTT IDEJŰ SZERZŐDÉS LEJÁRTA ELŐTT A BÉRLŐ KÉRELMÉRE LEGFELJEBB ÖT ÉVRE ÚJ SZERZŐDÉST LEHET KÖTNI PIACI ALAPON, PÁLYÁZTATÁS NÉLKÜL, AZZAL A FELTÉTELLEL, HOGY A BÉRLŐNEK NINCS, ÉS A SZERZŐDÉS FUTAMIDEJE ALATT NEM IS VOLT 2 HÓNAPOT MEGHALADÓ LAKBÉRTARTOZÁSA.
A rendelet teljes, hatályos szövege ITT elérhető!