A horvátországi Fiumében július 12-én telt házzal nyitották meg A modern Fiume születése 1868–1918 című kiállítást, mely a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a Rijekai Városi Múzeum közös szervezésében valósult meg. A kiállítás az Adria-parti város magyar korszakának történetét mutatja be 1868 és 1918 között. A több mint 200 műtárgyat bemutató tárlat fókuszában Fiume modernizációja, a tengeri kereskedelem, a gazdaság és turizmus fejlődése áll. A megnyitó hivatalos programját a dusnoki származású Tamaskó Eszter, a Rijekai Egyetem Magyar Nyelvi Lektorátusának tanára vezette, akinek a szervezésben is nagy szerepe volt.
Tamaskó Eszter elmondta: a kiállítás azt mutatja be, hogy Fiume városa és kikötője hogyan fejlődött a Budapest–Fiume vasút, majd a magyar állami kikötőfejlesztés révén, és hogyan született meg a helyi kereskedő-vállalkozó polgársággal való szoros együttműködésben a modern kikötőváros.
Fiume az első világháború előtti időkben Európa 10. legnagyobb forgalmú kikötőjévé fejlődött, jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolított, amire meghatározó iparágak és egyre fontosabbá váló turizmus épült ki a városban.
Az eseményen Ervin Dubrović, a Rijekai Városi Múzeum igazgatója, Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatóhelyettese, Török Róbert, aMagyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója, Marko Filipović, Fiume várospolgármestere, valamint Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete mondott beszédet.
A kiállítás megnyitóján az Agrárminisztérium Hungarikum Bizottságának támogatásával magyar gasztronómiai bemutatókat, valamint zenei estet is szerveztek. A gasztronómián és a zenén keresztül megidézték a 20. század eleji pezsgő kikötőváros idilli mindennapjait, és ezzel a helyi lakosság is közelebb kerülhetett Magyarországhoz, és a magyar kultúrához, a hungarikumokhoz.
Tamaskó Eszter hozzátette: a megnyitó zenei programjában közreműködött a Trsati Városi Zenekar, este pedig a kecskeméti Bohém Ragtime Jazz Band szórakoztatta a résztvevőket. A gasztronómiai kínálatot a horvátországi magyarok és a magyarországi horvátok közösen mutatták be. A Vukovári Magyarok Egyesülete hagyományos módon, faszénen sütötte a kürtőskalácsot a lelkes közönségnek, mely igazi kuriózumnak számított, hiszen Horvátországban sehol nem kapható ez az édesség. A horvátországi Karancson található Szabó Pincészet borait is örömmel fogadták a helyiek.
Az egyik legnépszerűbb és legvidámabb stand a Dusnoki Horvát Nemzetiségi Önkormányzaté volt, melyet a szintén hungarikumnak számító kalocsai mintákkal dísztettek, és ahol magyar szalámit, dusnoki pálinkát és egyéb finomságokat kínáltak a fiumei horvátok nagy örömére- zárta tájékoztatóját Tamaskó Eszter hozzátéve: a kiállítás szeptember 13-ig látogatható, így a városban és a környéken nyaraló magyar turisták is megtekinthetik a horvát és magyar kurátorok által elkészített tárlatot.