Mint ahogy arról korábbi írásunkban is beszámoltunk, június 24-én, az év leghosszabb estéjén a dusnokiak fáklyás csónakos felvonulást tartanak a Vajason, többek között megemlékezve egy régi nagy jégverés pusztításáról. A pénteki rekkenő hőség egy kicsit sem tántorította el a lelkes helyi rácokat attól, hogy ezt a szokást az idei évben is felelevenítsék, és családjuk, barátaik körében, szeretett vízfolyamukon ringatózva töltsék el ezt a kellemes estét.
Már a késő délutáni óráktól ingyenes kajakozási és kenuzási lehetőséggel várta a bajai Spartacus Sport Club a Mediterrán Pub melletti strandon az érdeklődőket, akik egy meglepetés sárkányhajóval is készültek erre a napra, amit bárki kedvére kipróbálhatott.
A Vajas csatorna zsilipjénél megtartott dusnoki és bogyiszlói aratók bemutatóját nagy érdeklődés övezte. A kulturális program keretében a Biser tánccsoport és a Hétszínvirág AMI Ifjúsági csoportja a Bácska Tamburazenekarral együtt alapozta meg a jó hangulatot, így a vendégek csónakokba szállását csak az elfogyasztott frissen sütött lángos és némi dusnoki pálinka nehezíthette meg…
Stábunkkal „első csónakázókként” ugyan egy kis félelemmel szálltunk vízre – vajon megússzuk-e szárazon –, az evezési technikánk azonban a felvonulás végére szinte tökéletesre csiszolódott, csak úgy, mint a fáklyáink tüzének megtartása is.
Palotai Péter polgármester örömmel újságolta nekünk, hogy évről évre egyre többen érkeznek vidékről csónakázni, most például a kalocsai, bajai, szekszárdi érdeklődők mellett Horvátországból is voltak résztvevők a programon.
A Vajason közel félszáz ladikba rendeződve sorakoztak mellettünk a családok, baráti társaságok, akik hol finom pogácsával, hol egy-egy bátorítóval kínáltak meg minket, ismét bizonyítva vendégszeretetüket és a helyi összetartozást.
Sötétedésre kötöttünk ki a két híd közé, ahol a program tábortűzgyújtással, szalonnasütéssel és 11 órakor látványos görögtüzes tűzijátékkal folytatódott.
Ezzel azonban korántsem zárult a dusnoki tartózkodásunk, a 80-as, 90-es évek legjobb slágereivel Dj Csiga pörgette a lemezeket egészen hajnalig a szabadtéri retro buliban, ahol a Soho Party – Az éjjel soha nem érhet című dala az egyik legnagyobb kedvenc volt.