A délszláv népzene kitűnő megszólaltatója, a világot járó,Kossuth-díjas Vujicsics Együttes is színpadra lépett a dusnoki József Attila Művelődési Házban december 1-jén, szombaton, a hat tamburazenekar közreműködésével megrendezett V. Dusnoki Tamburafesztiválon. Az esemény fő attrakciója az volt,. amikor az utolsóként fellépő Vujicsics Együtteshez valamennyi fellépő zenekar csatlakozott, és igazi örömzene vette kezdetét a színpadon. Az együttesek fellépését követő bálon a helyi Zabavna Industrija hajnalig pengette a talpalávalót.
A horvát nemzetiségűek lakta település, Dusnok immár ötödik alkalommal hívta meg az ország legjobbjai közé tartozó tamburazenekarokat, adott helyet a Tamburazenekarok Fesztiváljának. A nemzetiségi hagyományaikat példaértékűen ápoló dusnokiak körében is népszerű tambura és a tambura zene elsősorban a Balkánon terjedt el, ideértve Horvátországot, Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Montenegrót.
A dusnoki koncerten fellépő tamburások is elsősorban ezeknek a népeknek a dalait énekelték, muzsikálták, de mint kiderült, a több évszázados együttélés eredményeként sok magyar dal is bekerült a repertoárjukba. Ám hogy az eredetiséget illetően egy kis kétség merüljön fel, vagy csak kedvességből, a zenekarok néhány alkalommal magyarul és horvátul is elénekelték, előadták ugyan azt a dalt.
Az idei fesztiválon is fellépő budapesti Babra zenekar muzsikáját ezúttal is a megfellebbezhetetlen profizmus uralta.
Mintegy fél órás fellépésük alatt a közönség több alkalommal merülhetett alá a tamburazene vérpezsdítő dallamainak világába.
A profizmust a Zeneművészeti Egyetemen szerzett diplomák mellett az is igazolta, hogy a zenekar tagjai immár a negyedik éve játszanak ugyan abban a formációban. Az autentikus népzene megszólaltatásában meghatározó szerep jutott az énekes és egyben tamburabőgős Varga Veronikának, de Kollár Dániel, Pozsonyi Dávid tamburások, Babcsán Bence tamburabrácsos, Réti Benedek harmonika játéka, a szóló kiállások is hozzájárultak a stílusos, kristályosan tiszta, többszólamú zenei megszólaláshoz, előadáshoz.
A Dusnoki Tamburafesztivál ötödik alkalommal sem a versengésről, megmérettetésről szólt, de
bátran kijelenthetjük, hogy a Babra, na és persze különösen a később fellépő Vujicsics Együttes produkcióját, az ilyen kvalitású zenekarokat és előadóművészeket bármelyik nagyszínpadon szívesen látják.
A többi zenekar, Pántlika, Ledina orkestar, Čefa zenekar,a helyi Zabavna Industrija tamburásai, harmonikásai, tamburabőgősei és fúvósai is a népi hangszeres örömzenének azt a hagyományőrzésre, szórakoztatásra alapított változatát mutatták be, amely nemcsak az egyes dalok autentikus formában történő előadására, de a közönség szórakoztatására, hangulati változására is figyel.
A közös zenélés, az egy együtteshez tartozás örömét is közvetíteti. A közönség gyakran ütemes tapssal, közös énekléssel jelezte, hogy zenekaroknak ez a törekvése célba ért, nagyra értékeli, ha bevonják a produkcióba.
Igazi népzenei csemegének vitathatatlanul a Vujicsics Együttes fellépése bizonyult.
A világot járó, Kossuth-díjas együttes fellépése már előzetesen magas értékelést adott a dusnokiak szervező munkájának,
hiszen a nagyszínpadokhoz szokott együttes ezúttal egy művelődési ház közönségét tisztelte meg jelenlétével és zenéjével. A zenekar tagjainak, Borbély Mihálynak, Eredics Áronnak, Eredics Gábornak, Eredics Kálmánnak, Szendrődi Ferencnek, Vizeli Balázsnak oda ítélt megosztott Kossuth-díj a közönség elismerő, szűnni nem akaró tapsa szerint is jó helyre került.
Miután a közös zenélés után a vendég együttesek a színpadról levonultak, a dusnoki Zabavna Industrija zenekar élőzenés táncháza következett, amelyen amellett, hogy mindenki kitűnően szórakozhatott, a délszláv táncok alaplépéseit is elsajátíthatta.