Közlekedésbiztonsági és demonstratív oka van a Katona István ház Petőfi Sándor utca felöli kerítése áthelyezésének – Biztonságosabb lesz az intézmények megközelítése

Mindenki kíváncsian tekint arra, hogy a Kossuth Lajos utca Szentháromság térbe betorkolló részéről nyíló Petőfi Sándor utca elején kerítésbontási és földmunkák zajlanak. A Katona István ház kerítését gyors tempóban elbontották, az így megnyílt szakaszon jelenleg föld, alapozási és betonvas-szerelési munkák folynak.
Vörös Mártát, a Kalocsa- kecskeméti Főegyházmegye főépítészét a változtatás okáról kérdeztük.

Ezt a terület-felszabadítást én nem útszélesítésnek nevezném, hanem – a biztonságosabb közlekedés megteremtése mellett – mintegy annak az ígéretnek a gyakorlatban történő betartását, amelyet annak érdekében tettünk, hogy a Szentháromság tér szükséges forgalommentesítése miatt akár egy-, akár két irányban átkötést lehessen teremteni a Kossuth Lajos utca és a Hunyadi utca között.”

Mint emlékezetes, az érsekség egyoldalúan, térítésmentesen területet ajánlott fel ennek az esetleges átkötésnek a megvalósításához. Sajnálatos módon ezzel kapcsolatban is kósza, fals, tehát hamis hírek terjednek a városban arról, hogy ezt az ígéretét dr. Bábel Balázs érsek atya visszavonta. Ezzel szemben a tényeken nyugvó igazság az, hogy érsek atya ezt az ígéretét soha nem vonta vissza, valamennyi a nyilvánosságnak szánt, és a szűkebb szakmai köröket érintő nyilatkozatában elmondta: ez a felajánlás az érsekség részéről továbbra is érvényes.”- mondta Vörös Márta, hozzátéve: „Ennek a felajánlásnak a fizikai megvalósítása kezdődött most, azaz, hogy az érintett, mintegy 700 négyzetméteren, tehát a Petőfi Sándor utcának az érintett szakaszán, gyakorlatilag a Katona István ház hátsó kerítésének hosszában, a már látható szélességben a területet a kerítés áthelyezésével a valóságban is átadjuk a közérdekből történő, közterületkénti hasznosításra.”

Vörös Márta leszögezte:

Azért hangsúlyozom a közterületet, mert mi nem utat szélesítünk, hanem kerítést helyezünk át, majd az új nyomvonalon kerítést építünk vissza. Mégpedig egy nagyon fontos cél érdekében, hogy ezen a mindig is kritikus szakaszon kicsit nyugodtabban lehessen a gyerekeknek és a szülőknek közlekedni. Ehhez kapcsolódóan másik fontos, egyben nem titkoltan demonstratív célunk: ezzel lehetőséget teremtsünk az önkormányzatnak arra, hogy a városon átmenő forgalommal összefüggő, esetlegesen e nyomvonalat is érintő forgalomszervezési célkitűzéseit megvalósíthassa; hiszen a terület felajánlása, ingyenes átadása a város részére ennek érdekében történt, és mint mondtam, ezen ígéret azóta sem került visszavonásra. Ha az ezzel kapcsolatos rosszindulatú híreszteléseket nem cáfolnánk, csak a szándékosan, vagy információ hiányában gerjesztett konfliktus tüzét táplálnánk.” – húzta alá Vörös Márta, aki a továbbiakban elmondta: „Mi útszélesítést nem végezhetünk a város nélkül, erre nincs is forrásunk, és jogi lehetőségünk sem.”

Ám ha a város vezetése, a szakmai bizottságok, a képviselő-testület, az arra jogosult szakhatóságok eldöntik, hogy a városi közlekedésbe ezt az általunk odaígért szakaszt betervezik, akkor a most folyó munkálataink várhatóan márciusi befejezésével mindennek megnyílik a fizikai, kézzel fogható feltétele. Amennyiben nem élnek ezzel, más megoldást választanak, az erőfeszítéseink akkor sem vesznek kárba, végeredményként marad a biztonságosabb közlekedés.”„Természetesen számunkra is fontos, hogy a Szentháromság térrel közvetlenül határos területeken, így itt is, biztonságosan tudjanak a gyerekek és a felnőttek közlekedni, a közelben lévő zebrán átkelni az út túloldalára”

– vázolta a helyzetet Vörös Márta.

Valójában miért éppen 700 négyzetméter a kerítés-áthelyezésével felszabadított terület?
„A felajánlással érintett terület nagyságának kiszámításánál szintén közlekedésszervező mérnökkel egyeztettünk, vele közösen vettük számba, hogy egy kétméteres járdához és egy kétsávos, avagy egysávos út megvalósításához mekkora területre van szükség. Hogy ebből lesz-e bármi, akár kétirányú, akár egyirányú út, az már nem az érsekség feladata és kompetenciája.
Az ügyben – már csak a nem mindig a jó szándéktól vezérelten felhangosított közbeszéd miatt is – talán érdemes elmondani: tény, hogy az érsekség több mint tíz éve, írásban benyújtva kéri, hogy a városrendezési tervek felülvizsgálatába, módosításának munkarészeibe még az előkészítés szakaszában bekapcsolódhasson. Ez a mai napig nem történt meg. Ezt tudomásul vesszük, és ennek fényében különösen azt az álláspontot képviseljük, amit eddig is mondtunk: minden ilyen jellegű kompetencia a városvezetés kezében van, nem az érsekségében.”

Mi a helyzet a volt Korona étterem udvarával, aminek egy részét érsek atya a 2021. novemberében tartott képviselő-testületi ülésen átkötő útnak felajánlott? Ezt az ígéretet visszavonták?
„Igen, a volt Korona étterem udvarára vonatkozó ígéretet abszolút visszavontuk. Ezt azért tettük, mert annak idején az az ígéret, hogy ott az átkötés megvalósulhasson, egy kényszerhelyzetből adódó, nagyon gyors reakció volt. Majd ezt követően, a közlekedésszervező mérnökkel történt egyeztetés során kiderült, hogy az szakmailag több okból sem megvalósítható. Mégpedig azért, mert az ígért esetben a terület további használata teljesen ellehetetlenülne, ráadásul az átkötő út még mindig történelmi épületek mellett húzódna. Köztük van elsősorban az a támpilléres lakóház, ami így közvetlenül az út mellett lett volna, és Kalocsa egyik legrégebbi, legalább 250-300 éves olyan háza, amely alatt még pincerendszer is lehet - de ezt nem tudjuk biztosan. Tehát ezt az ígéretet a részletezett okok miatt visszavontuk, de a Katona István ház udvarával összefüggőt, azt a bizonyos közel 700 négyzetméternyi területre vonatkozót nem.

Csak hogy pontosítsam: a Katona István ház az az épület, ami a legközelebb esik a főszékesegyház szentélyéhez, és ami az útszűkületet, térszűkületet úgymond létrehozza, egyben ahol a feltárt későromán - kori templom kápolnakoszorúja benyúlik a megszűnt útba. A Szentháromság téren áthaladó korábbi nagy fogalmú útnak a fizikai megszűntetését éppen az indokolja, hogy a kápolnakoszorú feltárásra került. Többször elmondtuk: román kori romokon nem szabad utat vezetni!
Ennek történeti előzménye is van, hiszen a Katona István ház, és annak Petőfi Sándor utca és a Hunyadi utca által határolt udvara tudatos építészeti megoldás volt. Az épület 1793-ban kifejezetten Katona István kanonok számára építtette az egykori érsek. Az épület pont abból az okból lett ennyire „betolva” a tér területére, hogy az akkori forgalmat csökkentsék; ott az egykori nagy szekerekkel ne lehessen közlekedni. Ugyanakkor arra a bizonyos, számunkra emlékezetes 2021. november 22-i képviselő-testületi ülésre vittük a Katona István házzal kapcsolatos felajánlásunkat, ami azóta sem került visszavonásra. Azt megjegyezném, hogy a korábbi nagyforgalmú út a székesegyház és a Katona István ház épülete mellett csak nagyon szűk gyalogos közlekedést biztosított, veszélyes útszakasz volt – egy papunkat, Kühner atyát itt ütötték el, sérüléseibe bele is halt - nagy teherforgalom is terhelte, melynek az épületekre káros hatása volt – ezt a senki nem kifogásolta soha.”

Úgy hírlik, a város időközben több elkerülő út variációval is előállt. Ezeket az érsekség látta?
„Elöljáróban: tény, hogy a város tervei készítésébe mi nem tudtunk bekapcsolódni. A tervek készítésekor nem kerestek bennünket, a legutóbbi, ezzel kapcsolatos testületi ülés előtti utolsó pillanatban viszont négy verziót is kaptunk, papírra kinyomtatva, de egyikben sem szerepelt a Katona István háznál felajánlott terület igénybe vétele. Mi ezekhez a verziókhoz nem járultunk hozzá. Az egyik különösen érintette a belvárosi plébániánk ingatlanát, annak az udvarát szinte teljes mértékben levágta volna. Ehhez a négy verzióhoz érsek atya valóban nem járult hozzá, tehát erre vonatkozó írásbeli hozzájárulása nincs az önkormányzatnak.
Jelen pillanatban mi csak a Petőfi Sándor utca szélesítését valósítjuk meg azzal, hogy hátrébb helyezzük a kerítést, és egy murvaszórással adjuk át a területet. Azt nem tudjuk megtenni, hogy a Petőfi Sándor utcáról átkötünk a Hunyadi utcára. Nem csak a pénz miatt nem, hanem mert ha önkényesen megnyitunk egy ilyen útlehetőséget, és ott bekövetkezik egy baleset - mert az emberek értelemszerűen elkezdik majd használni –, az a mi felelősségünk lenne. Nem hozhatunk létre tehát olyan utat, amivel beavatkozunk a város forgalomtechnikai életébe; ez csak és kizárólag az önkormányzat kompetenciája és felelőssége. Ez egyébként is egy többlépcsős folyamat, itt a városnak kell eldöntenie, hogy mit akar.

Az, hogy ott egy-, vagy kétirányú forgalmat terveznek, abba sem szólhatunk bele, az sem a mi kompetenciánk, de ennek lehetőségét a felajánlással, és immár a kerítés áthelyezésével megteremtjük. A majd átadott területen talán ideiglenesen parkolhat, megállhat majd egy - egy autó, mert fel lesz szórva murvával, vagy akár gyalogosan lehet majd közlekedni, tehát a gyermekek, akik az iskolából, óvodából jönnek-mennek, nagyobb biztonságban lesznek. Amíg a város által tervbe vett újabb elkerülő út variációkat a maguk konkrétságában nem látjuk, csak reménykedni tudunk abban, hogy egy konszenzuson alapuló, a városlakóknak és a forgalomszervezési szempontoknak a legjobban megfelelő megoldás születik. Zárógondolatként azt még elmondom: ebben vagyunk érdekeltek mi is, a lehetőségeink határán belül ezt fogjuk támogatni” - zárta az interjút Vörös Márta, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye főépítésze.