Egyhavi átlagnak megfelelő mennyiségű eső hullhat le a meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint szeptember, október hónap egyes napjain. Az ítéletidőt orkán erejű szél, dörgés, villámlás, felhőszakadás kísérheti. A szakemberek szerint megismétlődhet az a korábban szinte elképzelhetetlen, rendkívülinek számító helyzet, hogy a vihar fákat, kerítéseket dönt ki, a csapadékvíz-elvezető rendszerek nem bírják a terhelést Kalocsán és a környékén. Ilyenkor a közlekedés is megbénul egy ideig, napokig tart a vihar nyomainak eltakarítása. Idén kélt alkalommal is képes riportban számoltunk be a városra törő viharról és következményeiről, a hírek szerint továbbiakra készülhetünk.
Nem véletlen, hogy pályázati forrásból sorra újulnak meg a csapadékvíz-elvezető rendszerek a községekben, Fajsz, Dusnok után jelenleg Miskén, Öregcsertőn folyik ilyen jellegű beruházás. Bátyán most van előkészítés alatt, de a városi csapadékvíz-elvezető rendszer sincs méretezve ilyen, korábban szinte elképzelhetetlen nagyságú terhelésre.
A hirtelen jött csapadékvíz aknafedeleket emelt fel, a felgyülemlett esővízbe hajtó autók egy része leállt, mert a motor vizet kapott a légszűrőrendszeren keresztül. A kár csak a járművekben milliós nagyságrendű, de a biztosítókhoz mindkét alkalommal rekordszámú ingatlan kárról érkezett bejelentés. Elsősorban beázások, az alagsori és pincehelyiségekben betörő víz vezetik a kárstatisztikát. A biztosítók a nagy számú bejelentést nem is tudták lereagálni, úgy tudjuk, a 100 ezer forint alatti károk esetén telefonon egyeztettek és egyeztek meg az ügyféllel, mert a kárszakértők nem győzték volna a munkát.
Az általunk megkérdezett, agrár végzettségű szakemberek arról számoltak be: kollégáikkal Európát járva azt tapasztalják, hogy a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak. Ennek a hegyekkel körülölelt Kárpát-medence sajátos klímája a fő oka. Az idei nyár is igazolni látszik, hogy extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok egyaránt vannak, az ember mellett mindez érzékenyen érinti a növényi kultúrákat. A medence a szárazföld belsejében van, így a tengerhez közelebbi déli területek vannak leginkább kitéve a klímaváltozásnak. Ezek a régiók európai léptékben is kiemelkedően sérülékenyek.
Magyarországon a melegedés a 80-as évektől gyorsul. Az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértője, Lakatos Mónika úgy nyilatkozott:
minden évszak melegszik, de eltérő mértékben. Leginkább a nyár, amelynek középhőmérséklete közel 2 Celsius-fokkal nőtt az elmúlt 30 évben.
Egyre gyakoribbak az időjárási szélsőségek, a hőhullámos napok száma nő, a csapadék eloszlása pedig egyre végletesebb. Ez az idei nyári időjárás egyértelműen ezt igazolja.
Amint arra a szakember portálunknak rámutatott: az éghajlat jövőbeli változását és ennek hatásait különböző modellekkel tesztelik. Ezeket több bizonytalanság is nehezíti, már csak amiatt is, mert a hatások nem egyszerre és nem azonos módon jelentkeznek. Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról több kutatás is készült Magyarországon, amelyekben jellemzően különböző forgatókönyvek alapján szimulálják a klímaváltozás következményeit.
Az OMSZ kutatásában a Magyarországon várható éghajlatváltozást borúlátó és átlagos forgatókönyvekkel számított modellkísérletek alapján vizsgálták. Az OMSZ kutatója, Zsebeházi Gabriella szerint egyértelműen kijelenthető:
minden évszakban növekedni fog az átlaghőmérséklet.
A 2071 és 2100 közötti időszakban a nyári átlaghőmérséklet 4-5 fokkal lehet magasabb az 1971 és 2000 között mért átlaghoz képest.
Az oldal támogatója a Hufbau-Akker szaküzlet. További akciós termékekért ide kattints!