A Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft. és a Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ (KIKK) által végzett feladatokat, benne a kulturális területet, az önkormányzati vagyongazdálkodást és a kommunális feladatokat, valamint a két Kft. kimenő pályázatait, illetve az intézményekhez át nem vitt tevékenységeket a két gazdasági társaság összeolvadásával létrejövő Kft. veheti át a jövőben, innovációs főprofillal. A feladatellátás átszervezéséről a mai, március 14-ei képviselő-testületi ülésen határozott a kalocsai grémium a Városháza dísztermében.
A két 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő önkormányzati gazdasági társaság egyéb tevékenységeik mellett városi közfeladatokat látnak el. A dr. Bagó Zoltán polgármester által előterjeszetett javaslatban foglalt indoklás szerint a közfeladatok ellátását célszerűbb az államháztartáson belüli intézményrendszerrel, azaz intézményi formában elvégezni.
A JAVASLATBAN ISMERTETETT ELKÉPZELÉS SZERINT A KÖZFELADATOK ELLÁTÁSÁT KÉT INTÉZMÉNY VÉGEZNÉ.
Az egyik intézmény a Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Nonprofit Kft. feladatköréből venné át a közterületek fenntartási feladatokat, lakás- és helyiséggazdálkodást, épületüzemeltetési feladatokat és a Kft. által végzett egyéb, az önkormányzati működéssel összefüggő kötelező feladatokat, így a temető üzemeltetést, gyepmesteri feladatokat – ezt a jelenlegihez hasonló rendszerben, megállapodás alapján –, zöldterület karbantartást, és a televízió üzemeltetést.
A másik intézmény a jelenleg a Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ Nonprofit Kft. által végzett, a kulturális törvény alapján kötelező közművelődési feladatok letéte kulturális törvényese volna, ez a szerv végezné a városi rendezvények szervezését, valamint a Viski Károly Múzem – amint az előterjesztés fogalmaz, a „városi múzeum” – működtetését is.
A KÉT KFT. MEGMARADT FELADATAIT A KÉSŐBBIEKBEN TÖRTÉNŐ ÖSSZEOLVADÁSUKKAL LÉTREJÖVŐ GAZDASÁGI TÁRSASÁG VINNÉ TOVÁBB, AMELYNEK FŐ FELADATKÖRE AZ INNOVÁCIÓ LENNE.
Az átalakulás első lépcsőjében az új intézményeket kell megalapítani. A mostani testületi ülésen erről született, egyelőre elvi döntés.
AZ ÚJ INTÉZMÉNYEK MEGALAPÍTÁSA, MAJD A VEZETŐ PÁLYÁZAT ÚTJÁN VALÓ KIVÁLASZTÁSA A TESTÜLET KIZÁRÓLAGOS JOGKÖRE.
E lépéseket egy véleményezési folyamatnak kell megelőznie, különösen a közművelődési intézmény esetében, amelyhez miniszteri vélemény beszerzése is szükséges.
A végső döntés előtt munkavállalói érdekképviseleti véleményezésre is sor kerülne, majd valamennyi érintett munkavállalót az átalakulásról értesíteni kell, az új munkaköréről, bérezéséről, tájékoztatni kell – írja az előterjesztés.
Gazdaságossági kérdések
A képviselő-testület SZMSZ-e szerint az átalakuláshoz gazdasági elemzést is szükséges készíteni a gazdasági előnyökről és hátrányokról.
Az előterjesztés szerint az intézményeknek átadandó önkormányzati közfeladatokat, közszolgáltatásokat azért célszerű intézményi keretek között, így közvetlenül az államháztartás önkormányzati alrendszerének tervezési, gazdálkodási, beszámolási rendszerében ellátni, mert e közfeladatok, közszolgáltatások, piaci viszonyok közötti természetszerű veszteségük okán, részben, vagy egészben közpénzből, közösségi forrásokból finanszírozandóak.
Az intézmények kötelezettségvállalásai, kiadásai pénzügyi ellenjegyzéshez kötöttek, ami előzetes kontrollt tesz lehetővé, hogy az olyan kötelezettségvállalás – szerződés, megállapodás, megrendelés, kinevezési okmány, munkaszerződés (…) –, melynek költségvetési, pénzügyi fedezete nem biztosított, még az előtt meghiúsuljon, mielőtt költségvetési, pénzügyi egyensúlyzavart, fizetésképtelenséget okozna”
– derül ki az előterjesztésből.
Jogszabályokkal kapcsolatos megfontolások
Másrészt a közfeladatellátásra vonatkozó szabályok és a gazdasági társaságok működését szabályozó törvények közötti különbségben láttatja a változtatás fő okát az előterjesztés indoklása, amely szerint
az államháztartáson kívülre, céges keretek közé kiszervezett közfeladat-ellátás tervezési, gazdálkodási, beszámolási rendszere szinte semmilyen tekintetben nem felel meg, az eltérő jogi szabályozás nyomán nem is felelhet meg a fentiekben leírt alapvető államháztartási követelményeknek, igen jelentős mértékben kockáztatva ezzel a költségvetési pálya, pénzügyi helyzet nyomon követését, fenntartható pályán tartását, valamint a célhoz kötött állami támogatások szabályszerű felhasználását, elszámolását.”Itt megjegyezzük, hogy úgy tudjuk, a fentiek ellenére ma számos önkormányzat látja el gazdasági társaságokon keresztül közfeladatainak legalább egy részét.
Az előterjesztés szerint azonban az államháztartási elvárásoknak való megfelelés a Kft.-k esetében csak súlyos adminisztratív többletterhek árán biztosítható.
Elháríthatatlan, kiemelt kockázatot jelent ugyanakkor, hogy a vállalkozási számvitelben az államháztartásival – tehát az intézményekre vonatkozókkal – ellentétben az előzetes kötelezettségvállalások nem jelentkeznek a főkönyvi nyilvántartások zárt rendszerében, így az üzleti tervben elfogadott költség és ráfordítás keretszámok felhasználási szintje, a szabad keretek rendelkezésre állása nem állapítható meg megbízható módon.
Ennek következtében
[a Kft.k. esetében] olyan kötelezettségvállalások is megköttethetnek, melyek költségvetési, pénzügyi fedezete nem biztosított, így a tulajdonos önkormányzat utólagosan és elkerülhetetlenül, kész tények elé állítva szembesül csupán a cég ezzel kapcsolatos, ebből adódó pótlólagos önkormányzati finanszírozási igényével, ahogy ez jónéhány alkalommal előfordult az elmúlt 10-15 évben”
– emeli ki az előterjesztés indoklása, amely szerint az intézmények esetében a gazdálkodással szembeni nagyobb szigor, a kötöttebb tervezési, gazdálkodási, beszámolási rendszer nyomán gazdaságosabb is a feladatellátás, alacsonyabb önkormányzati támogatási, finanszírozási igényt támaszt.
A közfeladatok ellátásának céges keretek közé történő kiszervezése nem pótolja, illetve nem teremti meg a magáncégeknél természetszerűleg jelentkező egyéni tulajdonosi nyereség motívumot, a piaci jellegű ösztönző mechanizmusokat, ugyanakkor az érintett közfeladatok ellátása kikerül az államháztartás tervezési, gazdálkodási, beszámolási, feladatfinanszírozási rendszerére jellemző kötöttségek, szigor alól”– áll az előterjesztésben, amire példaként hozza a Kalocsa Menza Kft. esetét, amelynek utolsó teljes működési évében jelentkező önkormányzati támogatási igényénél – az inflációs tényező figyelembe vételével – az ahelyett létrehozott Kalocsai Közétkeztetési Intézmény az első három működési éve átlagában 7,94 %-kal kisebb igényt támasztott.
Valamit valamiért
A KIKK pedig – szintén jelenértéken számolva – 53,44 %-kal több önkormányzati támogatási igénnyel látta el ugyanazokat a közfeladatokat, mint a Kalocsai Művelődési Központ és Könyvtár 2019. évi utolsó teljes, a covid miatti korlátozásokkal nem torzított működési évben.
Arról viszont nem szól az előterjesztés, hogy melyik formában milyen színvonalon történt a feladatok ellátása, a költségek említése az ellenértékként létrehozott tartalom összevetése nélkül torz összehasonlítást eredményezhet.
ALIGHA VITATHATÓ, HOGY AZ UTÓBBI ÉVEK PROGRAMSZERVEZŐI FELADATAINAK ELLÁTÁSA A PROFZMUS ÉS A PROGRAMOK MENNYSÉGE TEKINTETÉBEN IS ÖSSZEHASONÍTHATATLAN AZ ELŐZŐ IDŐSZAK MŰKÖDÉSÉVEL.
Meglátjuk…
Ennek ellenére a javaslat szerint a közfeladatok esetében a fentiek miatt mindenképpen indokolt – szoros költségvetési gazdálkodás mellett – az intézményi formák alkalmazása, míg az egyéb nem közfeladatok során már egy rugalmasabb szervezetben végzett munka előnyt is jelenthet.
Azt, hogy az előterjesztés szerint gazdaságosabb és költségvetési szempontból könnyebben követhető működés a város kulturális életének gazdagsága, változatossága, mennyiségi és minőségi ismérvei vonatkozásában milyen változásokat hozhatnak, azt hamarosan meglátjuk.
A napirendi pont tárgyalása érdemi vitát nem hozott, csupán a bizottsági elnökök ismertették a bizottságok támogató álláspontját, majd a jelenlévő testületi tagok – Bolvári Ferdinánd és Király Róbert igazolt távollétében –
MINDKÉT KFT. ESETÉBEN EGYHANGÚLAG ELFOGADTÁK A JAVASLATOT.
Annak értelmében az önkormányzat a kizárólagos tulajdonát képező társaságok, a Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Nonprofit Kft. és a Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ Nonprofit Kft. működési formáját átszervezi, a nonprofit gazdasági társaságforma helyett költségvetési intézményként kívánja tovább működtetni, és felkéri a polgármestert, hogy a szükséges véleményeztetések után készítsen előterjesztést az új alapító okiratról, és a vezető pályázat kiírásáról – ezekről a kérdésekről minősített döntéssel kell majd határoznia a testületnek.