Hogy’ lesz itt akkreditáció? – A KSE Sporttelep, mint csepp a tengerben, a város közterületeinek állapotát tükrözi

Az előző önkormányzat tudatosan látott hozzá a város zöld felületeinek kézbevételéhez. Lépésről lépésre haladva rendezte a Kubikus parkot, a Kalocsa Szíve Program keretében az Érsekkertben is hozzáfogott a már halogathatatlan parkrekonstrukciós munkákhoz, és ebbe a koncepcióba illeszkedett a KSE Városi Sporttelep rendbetétele, felújítása, korszerűsítése és kertészeti elemekkel való újragondolása is.

EZEK UTÓGONDOZÁST IGÉNYLŐ FEJLESZTÉSEK, AMINEK ELLÁTÁSA A PARKGONDOZÓ KFT. FELADATA LETT VOLNA – DE SZINTE MINDENÜTT A PUSZTULÁS JELEIT LÁTJUK.

A sporttelep rekonstrukciós programjának például egyik eleme volt, hogy a viseltes korlátot a lelátók előtt élő sövényre cserélték. Akkor a tervezés időszakában az MLSZ állásfoglalását is ki kellett kérniük arról, hogy ilyen kertészeti megoldással kiváltható-e a palánk. Azt a választ kapták a projekt előkészítése során, hogy ez nem szabályzatellenes, de a sövénynek kellően sűrűnek kell lennie, és el kell érnie – de nem jelentősen meghaladni – az egy méteres magasságot.

Sajnos azonban mára a bokrok tömege kiszáradt, mások nyíratlanul burjánzanak, de a rendszeres gondozás hiánya miatt fölkopaszodtak – legalábbis ottjártunkkor még ezt tapasztaltuk.

A KSE pálya, mint csepp a tengerben

Sportlétesítményként mindennapos használatban van, emellett az itt rendezett meccsek révén a más településekről érkezett sportolók is hírét viszik az itt látottaknak, így a sporttelep egyfajta kirakata a városnak.

És valóban: az itt látottak mintegy lenyomatát adják a városban úton-útfélen tapasztalható gazdátlanságnak – eltekintve attól a néhány üdítő kivételtől, ahol „örkbefogadó nevelőszülők” gondoskodnak a közterületről. Ilyen a Kalocsai Gerillakertész Egyesület, akik a Vajas-partot vették önhatalmúlag gondozásba, valamint az ’56-os Emlékpark legutóbbi térrekonstrukcióját tervező Szalatnay Attila, aki ezt az általa újjáálmodott közterületet vette saját gondozásába, nem bírva nézni, ahogy apránként kimegy a formájából a frissen rendbe tett parkocska.

A városban máshol mindenütt – esetenként több soron is kiszáradt – bokrok, sövények, elszáradt csemete-fasorok jelzik a közterületi zöldfelületek mostohagyerek sorsát, amit sovány vigaszként próbálnak ellensúlyozni az egyébként méltán népszerű intenzív, virágládás és ágyásos virágosítással.

Városszerte virít a dudva

Az utóbbi időben egyre gyakrabban érte jogos kritika a lakosság részéről a közterületek állapotát, aminek portálunk is többször hangot adott, például a gyommentesítések késése, elmaradása kapcsán tartottunk korántsem teljességre törekvő gyógynövény-ismertetést a Kalocsai Sárköz természetes patikájának növényeiről, máskor a közterületek fejlesztésének átgondolatlanságára hívtuk föl a figyelmet, tréfásan kertépítészeti alkotásként mutatva be a Negyvennyolcasok terén álló emlékmű közvetlen zöldfelületi környezetét, amely a tér felújítása után meglehetősen félkésznek tűnő állapotban maradt hátra – ott egy csodával határos módon túlélő rózsa kivételével minden értékelhető növényzet eltűnt, a szoborcsoport mellett álló kandeláber oszlopával egyetemben.

Az Érsekkert sem kivétel

A város legnagyobb parkja is külön megérne egy misét.
Emlékezetes: ott a park rekonstrukciója folytatásának égisze alatt megmentésre, gondozásra, ápolásra szoruló és méltó idős tölgyfák kerültek kivágásra, a portálunkhoz eljutott számos vélemény szerint sok esetben teljesen indokolatlanul, beleértve a kert emblematikus fáját, a bejáratnál álló Öreg Tölgyet.
A fák helyére pótlásként ültetett, előnevelt – így bekerülési költségüket tekintve sem jelentéktelen – tölgyfacsemeték egyetlen év alatt egytől-egyig kiszáradtak, miközben

A KERT TERMÉSZETESEN FEJLŐDŐ, PÓTLÁS MAGONCÁLLOMÁNYÁT SZISZTEMATIKUSAN IRTJÁK, ÉS CSAK REMÉLHETJÜK, HOGY PUSZTA TUDATLANSÁGBÓL, NEM SZÁNDÉKOS ROSSZINDULATBÓL TESZIK.

De nem jártak a kis tölgyfáknál jobban a szintén az előző vezetés fejlesztési programcsomagja keretében megújult kálvária tujasora sem, sőt az többször is az enyészetévé vált, idén pedig a szabadtéri színpad nézőterét szegélyező tiszafasor nagy része pusztult el, mielőtt megerősödhetett volna.

ÉS MINDEZ AZ UTÓBBI NÉHÁNY ÉV SIRALMAS KONTÓJA.

De folytathatnánk a közterületi tisztaság és a fűnyírás, gyomtalanítás kérdéseivel. Ez szinte mindenütt a városban kívánnivalót hagy maga után.

Az ördög a részletekben…

És itt a sporttelep, a rendszeres karbantartás elégtelensége miatt leromló műfüves pályákkal, ütött-kopott palánkkal, szakadt, lígő-lógó hálókkal, meg a négy éve telepített sövénnyel, annak a helyenként 90% fölötti tőkehiányával, másutt nyíratlan, gondozatlan bozontjával, amelyről szintén írtunk már egy napi gyors cikket - mindez egyfajta kirakata a városban folyó kertészeti és közterület-fenntartó tevékenységnek.

Kalocsán az önkormányzat ilyen jellegű, részben kötelező, részben önként vállalt közfeladatainak letéteményese a Parkgondozó Kft., amelynek végelszámolása megindításáról épp a közelmúltban döntött az önkormányzati képviselő-testület. A tervek szerint a cég feladatait a Vagyonhasznosítási Kft. veszi majd át – sokkal rosszabbul biztos, hogy az új szervezeti keretek közt sem mennek majd a dolgok, sőt, esetleg ennél jobban is...

Pedig a cég az elmúlt években különböző pályázatokon több új gépet, köztük nagyteljesítményű, önjáró fűnyírógépet szerzett be, és közmunkások hada áll rendelkezésére a saját személyi állománya mellett a feladatainak végrehajtásához.

„Fejétől bűzik a hal”

Tudjuk, hogy a közmunkásokkal egyrészt motiváltságuk, másrészt képzettségük jellemzően alacsony szintje miatt nem lehet csodát tenni, de általános vélekedés szerint megfelelő irányítással, odafigyeléssel, jó hozzáállással és a jó gazda gondosságával a városunkban mindenütt tapasztalhatónál számottevően jobb eredményeket is el lehet érni, mint ahogy a korábbi időszakokban mindig el is érték.

MINTHA HIÁNYZOTT VOLNA A FEJ A PARKGONDOZÓ KFT.-NÉL.

A közterületek állapotát már a korábbi években is érték bírálatok, főképp a leglátványosabb tüneteket produkáló hiányosság, a gyommentesítés késlekedő elvégzése, esetenként elmaradása nyomán kialakult gaztenger miatt, de a köztisztaságra is számos panasz elhangzott úgy közmeghallgatásokon, mint más fórumokon, de a KALOhírek olvasói is rendszeresen megtették szerkesztőségünk felé észrevételeiket.

A HELYZET KIALAKULÁSÁÉRT A PARKGONDOZÓ ÜGYVEZETŐJE A KÖLTSÉGVETÉSI MEGSZORÍTÁSOKAT ÉS A CÉGRE BÍZOTT KÖZFELADATOK ELÉGTELEN FINANSZÍROZÁSÁT JELÖLTE MEG.

Más vélemények szerint azonban

A NEM KÍVÁNATOS ÁLLAPOTOK SÚLYOSBODÁSÁBAN KÖZREJÁTSZHATOTT DR. BÁLINT JÓZSEF POLGÁRMESTER ÉS A KFT. ÜGYVEZETŐJE, LOIBL LÁSZLÓ KÖZT MEGROMLOTT SZEMÉLYES ÉS MUNKAKAPCSOLAT,

amely már a városvezetés és a cég közti együttműködést is terhelte – e véleménynek Filvig Géza testületi ülésen is hangot adott, amikor a Kft. végelszámolásának megindításáról döntöttek.

Csörte

Ennek a vélt, vagy valós konfliktusnak egyik mérföldköve volt, amikor az ügyvezető a hóeltakarítás, illetve a hóügyelet szabotálásával próbálta presszionálni a városvezetést, aminek nyomán két vezető – akik valaha Török Gusztáv Andor akkori polgármester vezetésével alpolgármesterként, illetve a város jegyzőjeként alkottak „triumvirátust” – most a széles nyilvánosság előtt bocsátkozott elég heves mérsékletű sajtótájékoztató-párbajba.

A két vezető közti ellentétek legújabb állomása Loibl László nyílt támadása a polgármester ellen, amelyet közösségi oldalán indított el. Ennek már a második menete zajlik, kitérő manőverrel.

A lépésről lépésre kialakult állapotokon is javíthat a város megmaradt két Kft.-jének előkészítés alatt álló szervezeti átalakítása, amely személyi változást is hoz a munkák irányításában, hiszen a Parkgondozó Kft. addigi ügyvezető igazgatóját, Loibl Lászlót június elsejével – a végelszámolás megindításával – fölmentették ügyvezetői feladatainak ellátása alól, és ezekkel a teendőkkel a végelszámolót ruházták fel, amely megbízatást pedig Pécsi Tiborné, a Vagyonhasznosítási Kft. ügyvezetője kapott meg.

EZ AZONBAN A KSE-PÁLYA AKKREDITÁCIÓJA SZEMPONTJÁBÓL MÁR HALOTTNAK A CSÓK.

Pálya-felülvizsgálat a nyáron

Ezért megkérdeztük Magó Jenőt, aki a KFC közgyűlési tagja, a megyei MLSZ-nek pedig elnökségi tagja, és maga is több pályát minősített már az MLSZ licensznek való megfelelés szempontjai szerint.

Magó Jenő egyrészt megerősítette, hogy az előző KFC-elnökség idején az MLSZ állásfoglalását kérték a meglévő, de elavult, állagában leromlott korlát kiváltása tekintetében, azt kérdezvén, hogy zöldfelületi elemmel is kiváltható-e a korlát. Magó Jenő szintén úgy emlékezett, hogy a kérdésre azt a választ adták, hogy a kerítés anyagára nincsen semmiféle előírás, így az lehet zöldfelületi elem is, a mérete pedig az érvényes ajánlás szerint ideális esetben eléri a 120 cm magasságot.

Azt is megtudtuk, hogy a megye I-es pályák minősítése áprilisban lezajlott, a megye kettes szintű pályákra pedig valamikor a nyár folyamán fog sor kerülni.

Mehet a foci a „grundon”?

ARRA A KÉRDÉSÜNKRE, HOGY A FOGHÍJAS, GONDOZATLAN SÖVÉNY AKADÁLYA LEHET-E A PÁLYA MINŐSÍTÉSÉNEK, MÉRKŐZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁRA VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK, A VÁLASZ EGYÉRTELMŰ NEM VOLT,

mivel a kerítés nem kötelező elem a mérkőzések rendezéséhez.

Ez eddig nem volt probléma azokon a kisebb, vidéki pályákon sem, ahol egyáltalán nincs, és nem is volt korlát a pálya körül – mondta el az MLSZ megyei elnökségi tagja, aki úgy vélte, hogy ebből nem is lesz gond – magyarán nem fogják szigorítani az előírásokat – mindaddig, amíg valamilyen rendkívüli esemény rá nem fordítja a figyelmet.

Ezeknek a korlátoknak a szerepe ugyanis nem egyéb, mint a pálya fizikai lehatárolása, hogy a szurkolók tudják, hogy mennyire közelíthetik meg a pályát.
Azonban nyilvánvaló, hogy a renitens drukkerek eddig is könnyűszerrel átugorhatták volna ezt az akadályt, vagy átbújhattak volna alatta, tehát

A KÉRDÉS ALAPVETŐEN A SZURKOLÓK FEGYELMEZETTSÉGÉN ÉS MAGATARTÁSÁN MÚLIK.

Így tehát megtudtuk, hogy

A KFC IDEI BAJNOKI IDÉNYÉT NEM FENYEGETI VESZÉLY AZ ÜTÖTT KOPOTT SÖVÉNY MIATT.

Azonban mégiscsak a város egyik kirakata ez: az ide a bajnoki mérkőzésekre érkező csapatok és stábjuk, illetve a velük jövő drukkereik látják és hírét viszik annak, amit láttak.