Eredményes átszervezések és ésszerűsítő lépések után is nőtt két Kft. támogatási igénye, míg a harmadiknak a tavalyitól 15 millióval kevesebb is elég lehet. A Kft.-k támogatása évek óta a szükséges alatt maradt, így pótlólag kellett forrást találni a hiányok fedezésére. Tavaly komoly lyukat ütött a költségvetésben, hogy az e hiányok pótlására tervezett és megkért rendkívüli kormányzati támogatásnak csak a töredékét kapta meg Kalocsa. Az így kieső fedezetet vagyoneladásból, többek közt a KalocsaKOM értékesítéséből kellett pótolni. Egyre világosabban látszik: a társaságoknál évről évre jelentkező hiány nem a rossz gazdálkodás következménye volt, mint az korábban többször elhangzott, hanem a kiadott közfeladatokra szánt, a kelleténél kevesebb forrásra vezethető vissza. Így volt ez 2015-ben is, ami már semmiképp sem írható az előző vezetés rovására.
A Menza Kft.
Ez a társaság 2015-ben 55 milliós támogatást kapott, most 60 milliós igényt jelzett az üzleti terv.
Az ötmilliós támogatásnövelést részben a minimálbér-növekedéssel, részben a Jókai konyha költségeinek – ettől az évtől újdonságként jelentkező – továbbszámlázásából származó költségnövekedéssel indokolta az előterjesztés.
Szabó Balázs kérdésére válaszolva a jegyző, dr. Kiss Csaba tisztázta, hogy a közétkeztetés feladata a különböző intézmények üzemeltetői és fenntartói viszonyaitól független, ellátandó közfeladat, így az intézmények fönntartójának kilététől függetlenül az önkormányzat hivatott gondoskodni róla. Ellenszolgáltatásként pedig törvényi rendelkezések értelmében nem kérhető magasabb díj az ÁFÁ-val növelt nyersanyagnormánál, így ezen a vonalon nincs mozgástér.
Török Ferenc az előterjesztésből az előző évek alapadatait hiányolta, amelyekkel össze lehet hasonlítani a tervezet számait. Ugyanakkor furcsállotta, hogy ilyen mértékben nőnek a költségek, holott a legkevésbé energiahatékony konyha, a kórház konyhája kikerült a rendszerből.
Az ügyvezető válaszában rámutatott: az átállásnak, költözésnek is voltak költségei, és még nem látható, hogy az átalakítás miatt milyen megtakarítás realizálható, ugyanis még nem végleges a kórházzal kötendő szerződés az ott kialakított tálalókonyha bérletét illetően.
Egy sofőrt is föl kellett venni a megnövekedett szállítási feladatokhoz, és további személyi bővítésre, két fő fölvételére is szükség volt az átmenettel járó, be nem gyakorlott rendszerből fakadó fönnakadások kiküszöbölésére, ez azonban átmeneti.
A cég felügyelő bizottsága és a pénzügyi bizottság támogatta az előterjesztést – derült ki Kati László, illetve Katus Attila hozzászólásából.
A javaslatot végül a testület 8 igen 4 tartózkodás mellett el is fogadta.
A Vagyonhasznosítási Kft.
Nagyobb vitát váltott ki a Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft. üzleti tervének és támogatási szerződésének kérdése.
A Vagyonhasznosítási Kft. személyi és dologi kiadásokra 127,7 millió, közüzemi költségek fedezésére 121,6 millió forint támogatást kap 2016-ban a rábízott közfeladatok ellátására.
E támogatást a város nevelési, oktatási, kulturális közintézményei épületeinek, a városházának, egyéb közösségi épületeknek, valamint a város szökőkútjainak üzemeltetési és karbantartási feladataihoz veheti igénybe a társaság. A szerződés értelmében a Kft. köteles gondoskodni a szerződésben tételesen fölsorolt épületek fűtéséről, az energetikai, illetve az ivó- és szennyvízrendszerek, villamoshálózatok, valamint az épületek és berendezések, tárgyeszközök karbantartásáról, a közüzemi szolgáltatások megszervezéséről, tűz- és környezetvédelmi, műszaki fölülvizsgálatok elvégzéséről, továbbá a rovar- és rágcsálóirtásról.
A Vagyonhasznosítási Kft. további 72,221 millió forintból üzemelteti majd az uszodát. Ezzel együtt a teljes rábízott feladatkört bő 321,5 millió forintnyi támogatás fölhasználásával látja el, ami mintegy 28 millióval több a 2015-ös tényleges felhasználásnál.
Emlékezetes: 2015-ben, akárcsak az előző évben a Kft. nem tudta ellátni a rábízott feladatokat a rendelkezésére bocsátott eszközökből. 2014-ben a saját tőkéjét élte föl a társaság, ezt kellett idén tőkeemeléssel rendbe tenni. Tavaly pedig (a nyáron történt gázóra-leszerelős malőr után) az év végén derült ki (ismét) –, hogy a fönntartott épületek közüzemi díjait a cég nem tudja kifizetni, ezért póttámogatást kért – és kapott – az önkormányzattól. A hiányt az önkormányzat egy korábbi, 45 milliós visszatérítendő támogatás elengedésével, valamint újabb 25 milliós többlettámogatás megítélésével orvosolta. Így 2015-ben mintegy 70 millióval volt túl a Vagyonhasznosítási Kft. a tervezett keretén, amint arról már írtunk.
Most a kötelező feladatokra a tavalyi tényleges fölhasználásnál majdnem 16 millióval, az uszoda üzemeltetésére az előző évben jelentkezett költségeknél további közel 13 millióval több forrást szánt az előterjesztő.
A kötelező feladatokra 249.288.000, az uszoda költségeire 72.221.000 forint támogatást, mindösszesen 321.509.000 forintot irányoztak elő a Kft. részére, szemben a tavalyi 293 milliós tényleges fölhasználással, közel százmillióval túl a tavalyi tervezett, előzetesen megítélt támogatási összegen, és a tavalyi tényleges fölhasználás fölött is 28 millióval.
Mire kell plusz 28 millió?
A 28 milliós többletigényt az üzleti terv az épületek biztonsági rendszereinek szükségessé vált, hosszú évek óta elmaradt fölülvizsgálatára, rovar és rágcsálóirtásra, a napelemes rendszerek karbantartására és tisztítására, illetve az uszodában az előírásoknak megfelelő munka- és védőruhák, védőeszközök, a higiéniai előírások szerinti vegyszerek, tisztítószerek beszerzésének megnövekedett költségeire alapozta.
Török Ferenc a 28,5 millióval nagyobb támogatási igényre fölhozott indokok közül az uszoda eszközbeszerzéseire vonatkozó hivatkozást nem értette, hiszen ez minden évben jelentkező tétel volt, e költségek korábban is szerepeltek a létesítmény költségvetésében.
Loibl László válaszában rámutatott: az előterjesztés indoklása nem teljes, abból kisebb tételek kimaradtak. Így egyebek mellett a Hunyadi pálya kezelésével kapcsolatban a sport bizottság kérésére fölvállalt többletfeladatokkal járó költségnövekedés sincs föltüntetve. Az uszodai költségekkel kapcsolatban elmondta: az előírások a szigorítás irányában változtak, az azoknak való megfelelés többletköltséggel jár a korábbi ilyen célú kiadásokhoz képest. Más többletkiadásokat is tételesen citált az ügyvezető, amire Török viszontválaszában megjegyezte, hogy ha ezek az adatok ilyen részletességgel, naprakészen megvannak, akkor a későbbiekben jó lenne ezt már az előterjesztésben is részletezni, hogy könnyebben hozhassanak felelős döntést.
A képviselő később arról is kérdezett, hogy a tervezett egyéb bevétel, amely tízmillió volt tavaly, idén pedig mintegy hetven millió volna, hogy mutathat ekkora eltérést? Miért volt tavaly ilyen alacsony, illetve miből lehet meghétszerezni?
A kérdésre a társaság gazdasági vezetője válaszolt. Elmondta: ebben a sorban szerepel az önkormányzati támogatás is, amely ennyivel nagyobb összegben került betervezésre. Az előző évi kimutatással való összehasonlítás több ponton sántíthat, mivel egyes kiadások más-más soron szerepelnek. Ezeket összegezve azonban már nincs olyan nagy különbség.
Szabó Balázs azt kérdezte, hogy az üzleti hasznosítású ingatlanokat most miért rendelnék közfeladat-ellátáshoz? Ezek közül a zamárdi üdülőt emelte ki, amely szerinte kiemelten alkalmas lehet üzleti hasznosításra.
Erről Bálit József elmondta: az üdülőt kizárólagosan a gimnázium használja, de az önkormányzat a fönntartó.
Később, a vitában Szabó azon véleményének adott hangot, hogy
könyvelgethetjük a költségeket akárhova, végül mégis az önkormányzatnak kell kifizetnie. Felügyelő bizottsági tagként alaposan áttekintette az uszodára vonatkozó mellékleteket – mondta Szabó –, és úgy találta, hogy a 121 milliós végösszeg reális. Meg kell fontolni, hogy miként lehet e költségeket csökkenteni, mert
polgármester urat idézem: „nem kiflire kell, nem kiflire költjük”, de sajnos az látszik, hogy nagyon-nagyon hamar el fog fogyni. Az ügyvezető azon fölvetésére, hogy a sport bizottság plusz feladatok ellátását kérte a társaságtól, a bizottság elnökeként Szabó Balázs azt mondta, hogy nem kérték tőlük többletfeladat elvégzését, csupán azt, hogy végezzék el azt, ami eddig is a Vagyonhasznosítási Kft. feladata lett volna. Eddig ugyanis az ott működő klub ezeket a feladatokat magára vállalta, de ezt mostantól nem tudja megtenni.
A polgármester ezt azzal zárta, hogy a kiadás mégis többletként jelentkezik, ami nyilvánvaló is.
Túl sok a ráfordítás
Dr. Filvig Géza azon véleményének adott hangot, amely szerint minden indoklás ellenére is túl sok az anyagi jellegű ráfordítás. Annak terv szerinti összköltsége több mint 37 millióval több 2016-ban, mint ’15-ben a tényleges felhasználás, egy olyan évben, amikor köztudomásúan nulla körüli az infláció. Ez számára egy nagy kérdőjel – mondta Filvig.
A társaság önkormányzati feladatokat lát el. Nem a Kft. költ sokat – mondta Loibl László elérezve a kérdés velejéig. Az elmondottak szerint ugyanis a Kft.-től úgy várunk üzleti teljesítményt, hogy nem fizetjük ki neki a rábízott közfeladatok költségeinek fedezetét. Így végül mindig hiánya keletkezik, a jelek szerint akkor is, ha más területeken sikerül fogni a kiadásokon. Például 2016-ra 12,5 millióval kevesebb személyi költségfedezetet igényelnek, ami mutatja, hogy az átszervezések jelentős bérköltség-csökkenéssel jártak – derült ki az ügyvezető tájékoztatásából.
A feladatok, amelyek a céghez vannak rendelve, önkormányzati feladatok, azokat valakinek el kell látnia. Ha nem a Vagyonhasznosítási Kft., hanem egy intézmény, vagy akármilyen szervezet, az ugyanennyi pénzt fog rá költeni, mert ha 179 millió közüzemi számla érkezik, akkor azt valakinek ki kell fizetnie, és a végén az önkormányzat fog állni. Van üzleti mozgástér?
Bolvári Ferdinánd azt kérdezte:
Lát-e rá esélyt, hogy a Vagyonhasznosítási Kft. tudjon üzleti alapon vagyont hasznosítani és abból bevételekre szert tenni?
Loibl László úgy vélte, egyes vagyontárgyak, például az önkormányzati bérlakások egy részének értékesítéséből származó bevételeket a többi vagyonelem fejlesztésére fordítva lehetőség volna hatékony vagyonhasznosításra, de ehhez meg kellene teremteni a jogi környezetet megfelelő rendelet megalkotásával. Szintén probléma, hogy sokan egyfajta szokásjog alapján használják a város nagy értékű vagyontárgyait, például a rendezvénysátrat, amelyre egyedül egy motoros találkozó kapcsán érkezett bevétel, de mivel szállásszolgáltatással kapcsolt tevékenység volt, onnan is kedvezményes áron. Ugyanakkor a vagyon fönntartása, karbantartása, a sátor telepítése, tárolása pénzbe kerül.
Bálint József ígéretet tett a jogi környezet megteremtésére. A sátorhasználatról elmondta: az eddig egy támogatási forma volt, de hajlandó arra, hogy mostantól ne legyen ez a támogatás, hanem mindenki fizet mindenért. A polgármester megtartva a későbbi korrekció lehetőségét, ha valós eredmények lehetővé teszik a támogatás csökkentését úgy látta:
valóban realitáson kellene most terveznünk!
Ez eben az esetben tehát vastag ceruzát jelent, mivel a cél az volt, hogy ne ismétlődjön meg a korábbi években, 2015-ben is elkövetett hiba, hogy a Kft.-k támogatását alultervezték, a rájuk szabott közfeladatok ellátását alulfinanszírozták, amire később kellett – esetenként fájdalmas – megoldást találni.
A felügyelő bizottság és a pénzügyi bizottság támogatta az üzleti tervet, amelyeit a testület 8 igen szavazattal 4 tartózkodás mellett szintén elfogadott.
A Parkgondozó Kft.-nek kevesebb is elég!
A város gazdasági társaságainak kérdéseiről szó volt már az ezt megelőző testületi ülésen is. Akkor a harmadik, még működő társaság, a Parkgondozó Kft. támogatási szerződéséről döntöttek, valamint akkor került terítékre az az összességében hetvenmilliós támogatásnövelés is a Vagyonhasznosítási Kft. javára, amelynek odaítélését a fölhalmozódott, kifizetetlen közüzemi számlák tettek szükségessé.
Ez a cég 127,3 millió forintos támogatási igényt mutatott ki a jövő évi üzleti tervében, amely a szerződésben vállalt közfeladatok ellátásával és a vállalat működésével kapcsolatos becsült költségek és a tervezett bevételek figyelembevételével készült.
Az előterjesztést a pénzügyi bizottság támogatta – derült ki Katus Attila bejelentéséből.
Filvig Géza arra hívta föl a figyelmet, hogy 2015-ben 142 milliót biztosított az önkormányzat a cégnek, szemben a ’16-ra kért 127 millióval. A képviselő szerint nem látható az előterjesztésből, hogy a 15 milliót, amennyivel kevesebb a mostani támogatási igény, miből tudja kigazdálkodni a vállalat, és összevetésként azt is megkérdezte, hogy 2014-ben mekkora támogatásból gazdálkodott a társaság.
Loibl László ügyvezető válaszában rámutatott: ebben az évben szervezeti átalakítás történt a vállalatnál, jelentős bér-megtakarítási vonzattal. Más hatékonyságnövelő lépések is történtek, mint például a közmunkaprogram keretében beszerzett nagyteljesítményű fűnyíró munkába állítása, amivel a fajlagos üzemanyagköltség és bérráfordítás is mérséklődik. Hozzátette: a cégnek jelenleg egyetlen fillér tartozása sincs, beleértve az állami közterheket is.
A 2014-es terv szerinti támogatás 112 millió volt, de év végén 24,5 milliós póttámogatást kellett adni, így 136,5 millió volt a ’14-es támogatás, ez annál kevesebb.
Más hozzászólás nem lévén szavazás következett, amelynek során 8 igen szavazattal 4 tartózkodás mellett elfogadták a Parkgondozó Kft.-nek nyújtandó jövő évi támogatásról szóló határozatot.
Ezzel összességében az idei évre mintegy félmilliárd forintot szánt az önkormányzat a Kft.-kre bízott közfeladatok ellátására. A jövő év végén jelentkező esetleges hiány, vagy realizált eredmény pedig megmutatja majd az önkormányzatra háruló közfeladatok pontos költségeit.
Talán ez lesz az első olyan év, amikor az arra szánt összeg elegendő lesz?
Meglátjuk!