Építményadó-emelés – Amíg ilyen drága a szemétdíj, nem lesz kommunális adó

De miről is van szó?

A javaslat a jelenleg érvényes, négyzetméterenkénti 520 forintos mértéket az adótárgy 5000 négyzetméter alatti részére vonatkozóan 700 forintra, az a fölé eső részre vonatkozóan pedig 550 forintra történő emelésre irányult. Az előterjesztésben foglalt kimutatás szerint ez az adóemelés várhatóan 28,7 millió forint többlet adóbevételt jelent a város büdzséjében.

A javasolt adómérték-emelés figyelembe veszi az adófizetésre kötelezett kör jövedelemtermelő, teherviselő képességét és a helyi sajátosságokat.
A javaslat kiküszöböli azt a problémát, hogy a különösen nagy adóköteles területtel rendelkező adóalanyokat kezelhetetlen mértékű adóteher-növekmény terhelje – áll az előterjesztésben.

Az adóemelés 543 adózó számára jelent tehernövekedést. A legnagyobb építményadó-fizető a bő 24.000 négyzetméteres összterületű építményei után közel kétmillió forinttal fizet majd többet, ami 15,5%-os tehernövekedést jelent. Az 5000 négyzetmétert meg nem haladó területű adótárggyal rendelkezők tehernövekedése 34,6%-os mértékű lesz.
Az összes adózóra vetítve, átlagban ez 29,7%-os emelést jelent.

A differenciálás egyébként mindössze hat adófizetőt érint, értelemszerűen a legnagyobbakat, akik összesen mintegy 40 millió forintot adóznak majd – hozzávetőleg 7 millióval többet a korábbinál.

Az építményadó kivethető legnagyobb mértékét törvény szabja meg. Ezt az értéket 1100 forintban határozták meg 2002-ben, és az infláció mértékét követve – egy-egy évre vonatkozóan a két évvel korábbi, tehát az előző, a tervezés évében már ismert hivatalos árszínvonal-növekedés szerint – növekszik évről-évre.
Ennek alapján az előterjesztésben található kimutatás a 2018-as évre vonatkozóan 1854 forintos kivethető legnagyobb adómértéket határozott meg. Így a maximális értéknek így is csak mintegy 38%-át éri el az itteni adómérték.

Az előterjesztés arra is kitér, hogy – a város adóerő képességét tekintve – önkormányzatunk jövőre kedvezőtlenebb kategóriába kerülhet. Mivel az iparűzési adóból származó bevétel évről évre nőtt az utóbbi időszakban, miközben a lakosság lélekszáma csökkent, így

VÁROSUNK JÖVŐRE VISSZAKERÜLHET A JELENLEGI 60%-OS ELVONÁSI KATEGÓRIÁBÓL A 85%-OS KATEGÓRIÁBA, AMI 30-35 MILLIÓ FORINTTAL MAGASABB TÁMOGATÁSI ELVONÁST EREDMÉNYEZ MAJD, VAGYIS ENNYIVEL KEVESEBB PÉNZ MARAD HELYBEN.

Kemény vita a testületi ülésen

A képviselő-testület legutóbbi ülésén, múlt szerda délelőtt vitatta meg az adóemelésre irányuló javaslatot.

A képviselő-testület egy vízválasztó ponthoz érkezett megint: a stabilitási rendeletünkben meghatározottak szerint, ugye, rendeznünk kell a bevételeinket, kiadásainkat – vezette be a napirend tárgyalását dr. Bálint József polgármester hozzátéve, hogy az idei költségvetés rendben van, a tervezet a következő évek forrásoldalának rendezésére irányul. A kommunális adó bevezetése ugyanakkor nincs napirenden, és nem is tervezik.

Mivel ennek a hátterét megvizsgáltuk, és nem kaptunk visszajelzést még a szemétdíj csökkentéséről az Energetikai Hivataltól, ugyan ígéretet kaptunk, de amikor ez megvalósul, akkor esetleg újra foglalkozunk vele, de jelen pillanatban nincs napirenden Simon Zoltán a polgármesterhez és az alpolgármesterhez címezte a kérdését, hogy a rendelet elfogadása után is fönnmaradó hiányt hogyan küszöbölnék ki. Kinyóné Lakatos Melinda megszólítását azzal indokolta, hogy egy interjú során maga jelentette ki, hogy az ő feladata a gazdasági terület felügyelése lesz.

Kinyóné elmondta: a költségkímélő lehetőségeket folyamatosan keresik, így lesz ez a 2018-as költségvetés összeállításakor is. Ugyanakkor a kiadáscsökkentés mellett kénytelenek ilyen intézkedéseket is bevezetni, mint a helyi adórendelet mostani módosítása.

„A mérték elviselhető”

Dr. Angeli Gabriella üdvözölte, hogy a lakosságot terhelő adónem bevezetését nem tárgyalják, az építményadó-emelést azonban a pénzügyi stabilitás érdekében elkerülhetetlen lépésnek tartotta, annak mértékét pedig elviselhetőnek vélte fölszólalásában. A képviselő emellett az önként vállalt feladatok csökkentésével, illetve elhagyásával további költségmegtakarításokat sürgetett. Erre lehetőséget például a város nagyrendezvényeinek átgondolásával lát.

Emellett – a Kalocsai Közétkeztetési Intézmény nevének említése nélkül – megemlített „egy intézményt, amelynek elindítása több mint 20 millió forintba került, és komoly esély van arra, hogy feladatát az állam teljes egészében átveszi, és az önkormányzat által beletett milliók ellenszolgáltatás nélkül gyarapítják majd az állami tulajdont.”

Vagyoneladás és adóemelés a csőd elkerülésére?

Simon Zoltán a Kinyóné által adott válaszában elhangzottaknál több konkrétumot várt volna, arra volt kíváncsi, hogy mi a koncepció.

Nem vagyok meglepve, hogy nincsen koncepció, a koncepció az, hogy adót emelünk, és amit lehet, eladunk. Elégedett volt viszont Simon az előterjesztés alaposságával. A vita előtt meg is kérdezte, hogy ki készítette az anyagot, mivel abban ez kivételesen nem szerepelt. A polgármester válasza szerint azt az adócsoport vezetője – Látó Anita – és a gazdasági vezető – Molnár Gábor készítette, a jegyzővel, aljegyzővel és a polgármesterrel egyeztetve.

Az előterjesztett javaslat tartalmát azonban Simon Zoltán nem tartotta alkalmasnak a problémák orvoslására. Úgy vélte, rossz az irány, amire már másfél éve figyelmeztetnek:

a város föléli a vagyonát, amit a polgármester úr gyakorlatilag elismer, hiszen az anyagban le van írva, hogy véges a város ingatlanvagyona. Ez gyakorlatilag annak az elismerése, hogy már majdnem mindent eladtunk, még van valami, amiből esetleg pénzt lehet összeszedni, de ez nem gazdálkodás, ez nem gazdasági koncepció.

Elismerte, hogy a kisvállalkozásokat csak kis mértékű tehernövekedés sújtja az előterjesztés szerint, ugyanakkor a nagyvállalkozások, a gazdasági szereplők mintegy 6%-a viseli a terheknek majdnem felét. A képviselő attól tartott, hogy az adóemelés hatására esetleg egyes vállalkozások székhelyüket áthelyezhetik más településre, és így ott fognak iparűzési adót fizetni, ami nagyobb veszteség volna, mint a most remélt többletbevétel.

Tehát, magyarán elüldözzük a vállalkozókat, és ne felejtsük el, hogy ez akár munkahelyek megszűnésével is járhat. Ezzel szemben a kormány vállalkozóbarát politikát folytat, amivel Kalocsa szembe megy, a vállalkozókra terelve a hiányt. Az elmúlt évek átvilágításainak, intézkedési terveinek ezek szerint nem jártak eredménnyel, a város ismét a csődhelyzetben van – vélekedett Simon, rámutatva, hogy a KalocsaKOM eladásából 460 milliós bevétel keletkezett, és abból mára már szinte semmi sem maradt.

A képviselő emlékeztetett:

Akkor polgármester úr szó szerint azt mondta, hogy innentől kezdve a problémák meg vannak oldva, innentől kezdve, ha hiba lesz, az már csak a „mi”, vagyis az önök felelőssége. Ez most bekövetkezett. Most adóemelés van, nem tudom, holnap mi lesz, mit lehet még eladni. Ez nem gazdálkodás, ez a város értékeinek elpazarlása. A KALOCSAKOM-RA VISSZATÉRVE ELMONDTA: A TÁRSASÁG ÉVI 50 MILLIÓ TISZTA NYERESÉGET PRODUKÁLT, AMI MOST NAGYON HIÁNYZIK A KÖLTSÉGVETÉSBŐL.

A város Kft.-inél és intézményeinél is át kellene vizsgálni, hogy vannak-e lefaragható költségek, ugyanakkor úgy vélte:

igen sok ember föl lett véve olyan munkakörökre, ami nem biztos, hogy hatékony és nem biztos, hogy a városnak hasznot hozott. Egy részük munkaviszonya föl lett mondva, de ha visszanézzük, ez is több tízmillió mínuszt jelentett a városnak. Simon Zoltán szerint ez csak az első lépés az adóemelésben. A képviselő biztosra veszi, hogy a későbbiekben a lakosságot terhelő kommunális adó is terítékre kerül, mivel az előzetes tervezetekben is benne volt.

Török Ferenc: a valós hiány 300 millió lehet

A város nagyon nehéz helyzetben van – kezdte hozzászólását Török Ferenc. 2010-ben 1,2 milliárd volt a hiány, 2014-ben 145 millió. A hiány csökkentésében hatalmas segítséget kaptak a kormányzattól is, saját hatáskörben pedig erős lobbitevékenységgel és átszervezésekkel igyekeztek csökkenteni a hiányt, de vagyoneladásra nem volt szükség. Emlékezete szerint a négy év alatt vagyontárgyat nem adtak el.

A képviselő fölidézte: a hosszútávú hitelek állami konszolidációja 40-50 milliós könnyítést jelentett a városnak. Ugyanakkor az energetikai beruházások nyomán keletkező megtakarításoknak az előzetes számítások szerint 50 millió körüli összeget kellene jelentenie évente, de ezeket a megtakarításokat nem látja. A hiány viszont egyre nő, tehát ezt a megtakarítást is elköltöttük.

Török számítása szerint – figyelembe véve az átadás-átvételkor volt állapotot és az azóta megvalósult megtakarításokat – megfelelő gazdálkodás mellett 2015 végére el lehetett volna érni a nullás költségvetést. Ezzel szemben, véleménye szerint – „bár ezt még nem mondjuk ki” – a jelenlegi hiány 300 millió körül lehet.

A város vagyona nem csökkent, hanem növekedett – mondta válaszában a polgármester. A jelenlegi forgalomképes vagyon 999 millió forint, tehát nem igaz az, hogy vagyonvesztésben vagyunk.

Filvig összeállította a „számlát”

Dr. Filvig Géza a 2014-es kampányígéretekkel szembesítette a polgármestert, amikor fejlesztéseket és útépítéseket ígért, tiszta kézzel. Ugyanakkor úgy vélte, Bálint József kellő politikai és szakmai támogatás híján, fölkészületlenül „esett” a polgármesteri székbe. Ennek ellenére a polgármester minisztériumi és politikai kapcsolatait hangoztatta, és elutasította a Fidesz-KDNP által az önkormányzati képviselők és az országgyűlési képviselő részéről fölajánlott segítséget.
Indokolatlan átszervezésekbe kezdett, sok pénzbe kerülő politikai döntéseket hozott, amelyek összességében „súlyos tízmilliókkal, százmilliókkal sújtották Kalocsát”.
Amikor egyik Kft.-nk 70 milliós pótbefizetésre szorult, a polgármester nem volt kíváncsi, hogy mi okozta ezt a 70 milliós igényt – emlékeztetett Filvig.

Nagyfokú költekezésbe kezdett, és emellett az előző vezetést szidta, hogy mekkora nagy adósságot kell önnek megoldania.

• Indokolatlan és eredménytelen eljárásokat kezdeményezett, amelyek milliós ügyvédi költségeket eredményeztek az önkormányzatnál.
• Tanácsadói megbízási szerződéseket kötött, melyek havi 3-400 ezer forinttal sújtották az önkormányzatot.
• Kirchheimi, pazar vendéglátást tartott, négy nap alatt 2,5 millió forintjába került ez a kalocsai önkormányzatnak.
• Önkormányzati cégnél kommunikációs szerződést hagyott jóvá, ami havi 645 ezer forinttal sújtotta a céget.

Egy nagyon nagyfokú, pazarló gazdálkodást folytatott, és erre várja, hogy a kormányzat segítsen, és szidja a kormányt, hogy hogy-hogy nem ad az önkormányzatnak támogatást. Nem fog a kormány egy pazarló önkormányzati gazdálkodást finanszírozni. Filvig szerint ezek vezettek ahhoz, hogy miután 600 millió forint értékben adtak el önkormányzati vagyont, s a pénz elfogyott, nincs más lehetőség, mint az adóemelés.

Szabó Balázs üdvözölte a stabilitási rendelet hatására megvalósult, mintegy 100 milliós racionalizálást, benne a „vadhajtások” visszanyírását, de úgy vélte, e téren volna még teendő.
Az adópolitikában is van más lehetőség az adómérték emelése mellett, amit például az adóalanyok számának növelésében, vállalkozások idecsábításában, új vállalkozások létrejöttének elősegítésében lát Szabó.

ADÓK-KAPOK

Az ülés végén jól előkészített – és Bolvári Ferdinánd felszólalásával alighanem összehangolt – támadást intézett a polgármester az előző városvezetés ellen, egyben a mostani javaslatot is legitimálva.

Bolvári Ferdinánd először az építményadó-emelés, illetve a minimálbér és a bérminimum emelésének hatását vetette össze: az előbbi neki mint vállalkozónak százezres nagyságrendet jelent, míg a béremelés hatása hárommilliós tehertétel számára.

UGYANAKKOR ARRA IS RÁMUTATOTT BOLVÁRI, HOGY A KALOCSAI VÁROSHÁZÁN NEM ELŐSZÖR VETŐDÖTT FÖL AZ ADÓBEVÉTEL NÖVELÉSÉNEK KÉRDÉSE:

2012-ben az Állami Számvevőszék a városunkban folytatott vizsgálata után megállapításokat, javaslatokat tett az akkori városvezetés asztalára, amelyeket a képviselő-testület 2012. szeptember 27-i ülésén tárgyalt. A Kalocsai Néplap Bolvári által idézett, korabeli újságcikke szerint a számvevőszéki javaslatok között egyebek mellett a magánszemélyek kommunális adójának, a parkolási díj bevezetésének a megfontolása is szerepelt. Akkor Török Ferenc polgármester hangsúlyozta az idézett szöveg szerint, hogy ezek az ÁSZ javaslatai, szó sincs arról, hogy azt a város vezetősége, vagy a képviselő-testület tagjai közül bárki is támogatná.
Ugyanakkor a képviselő szerint az ÁSZ javaslata is azt jelenti, hogy „nem ördögtől való” az adóemelés.

Én is háttéranyagokat kutattam, és én is érdekes dolgokat találtam – kezdte hozzászólását dr. Bálint József polgármester.

A polgármester által – a KalocsaTV kamerája felé fordított vászonra kivetítve – bemutatott dokumentum szerint ugyanis ennél konkrétabb tervek is készen álltak már.

A megjelenített, Török Ferenc által aláírt, 2014. október 10-én kelt levél tartalmát tekintve a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságához címzett, rendkívüli önkormányzati támogatás iránti kérelem volt.

A TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSÁNAK ÉRDEKBEN TETT VÁLLALÁSOK KÖZT SZEREPELT AZ ÉPÍTMÉNYADÓ-EMELÉS ÉS A KOMMUNÁLIS ADÓ BEVEZETÉSÉNEK TERVE IS.

A levél bizonyos szakaszaira sorkiemelővel is fölhívták a figyelmet.

"Önkormányzatunk jelenlegi likviditási helyzetét értékelve megállapítható, hogy a 2014. november elején fizetendő 2014. október havi nettó munkabérek kifizetése veszélyeztetett, ezért a Rendelet 2.§ (5) bekezdése alapján pályázatunk soron kívüli felülvizsgálatát és a megítélt támogatási összeg 2014. október végéig történő folyósítását kérjük. 
Az Önkormányzat 2015. évtől tervezi a magánszemélyek kommunális adójának bevezetését, melyből – 10.000 Ft/év/adóalany kivetésével és a háztartások számának figyelembe vételével – évente 60.000.000 Ft bevételt várunk, továbbá az építményadó esetében a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 16.§ a) és 6.§ e) pontjának felhatalmazása alapján az adómértéket a jelenlegi 520 Ft/m² helyett 800 Ft/m²-ben kívánja megállapítani, mely várhatóan 53.846.000ezer Ft többletbevételt generálna." Bálint József szerint a polgármesteri ígéret kötelez, és ezt a fölajánlást feltételezése szerint az akkori kabinet is jóváhagyta, ezért úgy vélte, ha megnyerték volna a választásokat, akkor 2015. január 1-jétől bevezették volna a fönti rendelkezéseket.

Török Ferenc szerint azonban ez a levél azt bizonyítja, hogy 2014-ben 150 millió kellett volna a nullás költségvetéshez, azonban azt nem, hogy a testület valóban megszavazta volna ezt az intézkedést. Ez egy lehetőség volt, és „a történelem már nem fogja megmutatni”, hogy valóban megtették-e volna ezt a lépést, mivel 2014-ben átkerült a felelősség a mostani vezetés vállára. Török szerint így nekik kell a 150 milliós hiányt a fönti – szintén az adócsoport és a gazdasági vezető által kidolgozott – javaslat végrehajtásával, vagy más módon ellentételezni, esetleg a politikai és gazdasági kapcsolataikat latba vetve plusz bevételeket szerezni.

Ehhez a 150 millióhoz képest plusz 600 milliót költöttünk el – mondta válaszul Török Ferenc.

A 600 millióról dönteni fog a város lakossága 2019-ben – zárta a vitát Bálint József, név szerinti szavazást javasolva, amelynek során 7 igen és 5 nem szavazattal a testület a javaslatot megszavazta.
Hogy ki hogyan szavazott, azt még aznap megírtuk.