Sok hűhó semmiért – Avagy: Columbo felesége és az elbukott adóemelés esete

Már a tanácsi rendszertől alulfinanszírozott volt Kalocsa, adóképessége az átlag alatti. Szerkezeti átalakításra szükség van, de rákényszerülünk a bevétel növelésére is, nem csak a kiadás csökkentésére. 2002 óta nem volt adóemelés. Az önkormányzat lakossági adó kivetéssel nem kívánt élni. A lakossági kommunális adót kivetése nem hozná az elvárt eredményeket, és a közhangulat szempontjából is ellenjavallt – vezette be a múlt csütörtöki testületi ülés elbukott adóemelési javaslatot tárgyaló, első napirendjét dr. Bálint József polgármester.

A továbbiakban az érzelmektől sem mentes, közel kétórás vita során az adóemelés kérdését számos más problémakörrel – köztük a teljesség igénye nélkül a Kft.-k ügyei, költségvetési stabilitás, kényes szerződések, vagyoneladás ellenértékének fölhasználásának kérdésével – hozták összefüggésbe a képviselők. Több képviselő költséghatékonyabb gazdálkodást, hathatós takarékossági intézkedéseket sürgetett a lakosság és a vállalkozók sarcolása helyett, de a téma bonyolultsága miatt szóba került az SZMSZ esetleges módosítása és Columbo felesége is.

Egyből az elején, a tisztázó kérdéseket dr. Angeli Gabriella azzal nyitotta meg, hogy miért épp most, 2016-ban ilyen kardinális kérdés az építményadó emelése, hiszen, amikor eladták a KalocsaKOM kft-t, akkor arról volt szó, hogy a 450 millió ki fog tartani a ciklus végéig.

Hol a KalocsaKOM ára?

Hogy állunk most a KalocsaKOM pénzével? Annyit tudunk, hogy a Kft-k feltőkésítésére költöttük ennek az összegnek egy részét, de hol van a többi és mennyi maradt még? – kérdezte Angeli.

Bálint József válaszában elmondta, hogy ez nincs külön nyilvántartva, hanem beépül a költségvetésbe, a fejlesztésekbe, a tartalékokba, illetve a működésbe. Ennek ellenére tavaly egyszer már megkérte az osztályt, hogy számoljon el vele, emelje ki belőle, hogy mi mennyi. Molnár Gábor pénzügyi osztályvezetőtől kérte az anyagot, aki gyorsan ki is ment érte.

Míg visszaért, a polgármester emlékeztetett, hogy a pénz közel felét a feltőkésítésekre kellett költeni, és bizonyos esetekben kellett még adnunk segítséget egyes projektek nem elszámolható többletköltségeire, illetve a költségvetésben lett még fölhasználva. Van maradványösszeg is [amit később Molnár Gábor számszerűsített], ezen fölül 32 milliót tartalékba fognak helyezni. A 2016-os költségvetés rendben volt, befolytak a tervezett bevételek. A 2017. év költségvetése a keretek meghatározásán, a szigorítások végrehajtásán áll, ám ahhoz, hogy ez teljesüljön, a bevételeknek is teljesülniük kell, kiesés esetén bukik.

A polgármester emlékeztetett, hogy az önkormányzatot kötelezték az intézkedési terv elkészítésére, e kihívásra válaszul született a költségvetési stabilitási rendelet, amelyet a képviselő asszony is megszavazott.

A visszatérő Molnár Gábor is elmondta, hogy ez beépül a költségvetésbe, de elkülönítve is ki lehetett mutatni úgy, hogy feltételezzük, hogy nem került sor erre az értékesítésre, és megnézzük, hogyan alakultak volna akár tavaly a számok, akár idén az első három negyedévben.

Eszerint tavaly összesen 258.814.000 forint került fölhasználásra az – emlegetett 450 millió helyett– egész pontosan 429 millió 300 ezer forint bevételből. Hozzátette, hogy a fejállomás értékesítésének bevétele a szerződés szerint 2017-ben esedékes.
2015 végéig 

• működési célra fordítódott 36.340.000,
• felhalmozási célra, tehát beruházás, felújítás vagy fejlesztési célú támogatásokra fordítódott 108.663.000,
• önkormányzati cégek feltőkésítésére 113.811.000.

Tehát 2015. december 31-ével a maradvány, fel nem használt rész 170.486.000 forint volt, így jön ki az össz. 429.300.000 forint.

Mivel a 2016. év még nem ért véget, és támogatás illetve adóbevételek is fognak befolyni az önkormányzathoz, forintra pontosan nem lehet megmondani, hogy a fel nem használt 170 millióból idén mennyi lesz az a maradvány, amit tovább viszünk 2017-re, de Molnár Gábor becslése szerint ez az összeg valahol 100-105 millió forint között realizálódik..

Az viszont tény, hogy

a KalocsaKOM-bevételnek 49,55 %-a elment a az önkormányzati cégek 2015-ös, illetve ’16-os tőkerendezésére. Erre ugyanis 212.723.000 fordítódott

– fejtette ki az osztályvezető.

Ezt a kimutatást írásos formában is megkapta Angeli Gabriella, bár a polgármester megjegyezte, az ez irányú bizalmatlankodást könnyebben elfogadná olyanoktól, akik a képviselő asszonnyal ellentétben ellenezték, és nem is szavazták meg a társaság és a hálózat értékesítését. Ezt hamar meg is kapta, mert később Simon Zoltán is azt kérdezte:

HOL A PÉNZ?

Ő azonban nem csak a vagyonértékesítésből befolyt tételeket vetette latba:
2013-ban az adósságátvállalással a kormány gyakorlatilag megmentette az önkormányzatokat. Aztán 2014-ben 71 milliós rendkívüli támogatást kapott még az előző vezetés. 2015-ben, immár a Bálint József vezette adminisztrációt 174 millió póttámogatásban részesítette a kormány. Ehhez jött a KalocsaKOM 450 milliója, így 2015-ben 630 millió többletbevétele volt az önkormányzatnak. Erre a kérdésre annak fölsorolása, hogy „ide tettük, oda tettük, amoda tettük” nem elfogadható magyarázat a képviselő szerint.

Egyik oldalon adóemelés és megszorítás, a másik oldalon pedig pazarlás – mondta Simon, itt emlékeztetve annak ellentmondásosságára, hogy az intézmények lehetőséget kaptak, hogy a maradványpénzt szétosszák.

A gazdálkodás javítására kellene több gondot fordítani, „nem a lakosság és a vállalkozások felé kéne újabb adókat kiagyalni!” – mondta Simon, aki fölszólalását azzal zárta, hogy sokakkal beszélt erről, és

TAPASZTALATAI SZERINT AZ EMBEREK ÚGY LÁTJÁK, NEM JÓL KEZELI A VÁROSVEZETÉS E PROBLÉMÁKAT, ÉS TÖBBEK SZERINT A POLGÁRMESTERNEK LE KELLENE VONNIA A MEGFELELŐ KÖVETKEZTETÉSEKET.

Bálint József nem mond le

A polgármester válaszában elmondta, hogy a hátra lévő három évét ki óhajtja tölteni.
Amint fogalmazott, azért vállal föl ilyen kellemetlen, népszerűtlen intézkedéseket, hogy az utána következő városvezetők középtávon rendezett helyzetű költségvetési környezetet örököljenek. Mint mondotta, ezért nincs veszíteni valója.
Mert nem valószínű, hogy én a következő választásokon… meg fogom ötször gondolni, hogy indulok, vagy nem indulok – mondta, hozzátéve: azt vállalta föl, hogy rendezi a költségvetés stabilitásának kérdését, most is ezen dolgozik.„Patyomkin falu” – Pénzszórás, rongyrázás takarékosság helyett

Filvig Géza is a gazdálkodást vonta tűz alá. Szerinte az adóemelés nem megoldás semmire.
Szerinte is a gazdálkodás kiadási oldalát kellene vizsgálni, amit korábban is sokszor felvetett már. Úgy vélte, a rossz gazdálkodás kellemetlen tényeit hamis eredmények látszatával igyekezvén elrejteni,

„PATYOMKIN-FALUVÁ” TESZI KALOCSÁT A POLGÁRMESTER.

Ki is fejtette, mire gondol: Túlzásokba esik a vezetés a reprezentációval, nagyvonalú vendéglátó városunk, a kirchheimi delegáció háromnapos fogadására például 2,5 milliót költöttünk, amire se szükség nincs, se pénz. A testületi többség felelőtlen döntései nyomán úgy fizet ki a város a Vagyonhasznosító Kft.-nek 75 millió forint többletigényt, hogy meg sem nézik, mire költötte.

Mire? Egy részét egy kommunikációs szerződésre, amelyre havonta 645.922-Ft-ot fizetett a Vagyonhasznosítási Kft. A szerződés ezért szűnt meg, mert egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hoztam ezt a tisztességtelen kifizetést – mondta, hozzátéve, hogy ha ezt ő akkor nem teszi meg, „még ma is fizetné Loibl úr”.

A Kalocsa Kulturális Központ idén 160 millióból működik, ebből 74 millió önként vállalt feladat. Talán nem lenne szükség adóemelésre, ha a drága és túlzott rendezvény-vállalásból visszább vennénk – vélekedett a képviselő, mondván:

„Házon belül kell szétnézni adóemelés előtt!”

TÖRÖK GUSZTÁV ANDORT COLOMBO FELESÉGÉHEZ HASONLÍTOTTA FILVIG,

mondván: őt se látja senki, nem lehet tudni, mit csinál, csak egyet tudunk, hogy beszélnek róla, és havonta fizet neki a város súlyos százezreket. Amikor pedig a képviselő fölvetette, hogy hallgassák meg és számoltassák be munkájáról, akkor a testületi többség ezt leszavazta.
A képviselő szerint

A SOK ELLENŐRIZETLEN ÉS ÁTGONDOLATLAN KIFIZETÉSNEK AZ EREDMÉNYE AZ ADÓEMELÉSI JAVASLAT,

amelyet nem támogat.

Fölidézte, hogy 2015-ben vagyoneladásból több mint 500 milliós bevétel volt. Ez az év végére elfogy, másfél év alatt félmilliárdot éltünk föl. A mostani adóemelésből 2018. január 1-től 65 millió többletbevételt remélünk. Meddig lesz ez elég a jelenlegi kiadásokkal? – kérdezte a képviselő, majd úgy vélekedett, hogy inkább a külső személyi juttatásokat vizsgálják felül, ahelyett, hogy a legnagyobb munkaadókat terhelnék további adóval, hiszen közvetve több száz család lehet érintett az ügyben.
Ezért semmiképp sem az építményadó-emelés a megoldás, főleg, hogy a testület nagy része is úgy látja, hogy a kiadáscsökkentésre kellene tenni a nagyobb hangsúlyt.

A polgármester egyetértett, hogy számos kulturális és egyéb kiadás csökkenthető, sőt akár az uszodát is be lehetne zárni, mert az sem kötelező feladat. Ugyanakkor számos kiadás – így a járási központtal járó feladatok, vagy az oktatási központi szereppel járó, azóta csökkent és tovább mérséklődő kiadások, illetve a város üzemeltetése számos megkerülhetetlen költséget róttak és rónak a városra.
De a kiadáscsökkentést már meg is kezdték, kiszerveztek, kiadtak dolgokat, és továbbra is vizsgálják, hogy a kiadási oldal hogyan volna csökkenthető.

A szerződésekre vonatkozó megjegyzéseket azzal hárította el, hogy ő sem vizsgálta az előző vezetés szerződéseit, noha megvannak mind, de megfogadta, hogy nem hozza nyilvánosságra. Ezzel az ez irányú vádakat visszautasította.

Feneketlen kút a gazdálkodás?

Török Ferenc távlatosan közelítette meg a város pénzügyi helyzetét, rövid áttekintést adva az idáig vezető útról, mondván, itt az ideje, hogy helyre tegyenek egy-két dolgot. Fölidézte, hogy több mint két éve 143 millió forint hiánnyal adta át a várost, de 2010-ben több százmillió hiánnyal kezdett, nem számolva a kórház 500 milliós hiányával.

Török ezután az új vezetés időszakát tekintette át röviden:

2015-ben arról volt szó folyamatosan, hogy átvilágítanak, megvizsgálnak, újrakönyvelnek, feltőkésítenek. Akkor hallgattunk és vártunk. Ön meghirdetett egy programot, hogy rendbe teszi a várost, rendbe teszi a költségvetést. Mi megvártuk. Ezek a folyamatok lezajlottak, feltőkésítettük a cégeket, hiszen a gazdasági vezető itt az előbb mindenki előtt mondta, hogy 2015-ben 113 millió forinttal feltőkésítettük, rendbe tettük a cégeket – mondta. Ezek után azt a tényt, hogy 2016-ban újabb százvalahány millióval megint feltőkésítették a cégeket, úgy értékelte, hogy

A CÉGEK NEM A 2014 ELŐTTI GONDJAIT CIPELIK TOVÁBB, HANEM 2015-16 KÖZÖTT ÚJABB PROBLÉMÁK JELENTKEZTEK, AMI ÚJABB 100 MILLIÓ FORINTBA KERÜLT AZ ÖNKORMÁNYZATNAK.

Emlékeztetett, hogy a polgármester a 2016. évi költségvetés vitája során és az után többször is kijelentette, hogy rendbe hozták a költségvetést, és a gazdálkodás innentől kezdve, ha ’hadi’ is, de rendben van. Az ön szájából hangzott el, hogy innentől kezdve nincs visszamutogatás – emlékeztette utódját.

Erre Bálint József úgy reagált, hogy

A KFT.-KET 2013-BAN HOZTÁK LÉTRE, ÉS AZOK MŰKÖDÉSÉT A TÖRVÉNY SZERINT KÉT ÉV UTÁN KELL MEGVIZSGÁLNI.

Amennyiben a törzstőkét, illetve annak több mint 50 %-át felélték, akkor két lehetősége van a törvény szerint: vagy tőkeemeléssel év végéig rendezi, vagy fölszámolja a kft-t.

A KFT-K GAZDASÁGI KIHATÁSA TEHÁT 2014-15-BEN JELENTKEZETT, ILLETVE ’15-16-BEN KELLETT AZT RENDEZNI.

Mennyit ér a vállalkozás, ha kalocsai?

Szabó Balázs az előterjesztésben citált hatásvizsgálatból idézett:

A javasolt adóérték emelés figyelembe veszi az adófizetésre kötelezetti kör – magyarul a kalocsai vállalkozók – jövedelemtermelő képességét is. Hiszen a javasolt 900 Ft/nm a törvényi maximum 48,73%-a. – Vagyis kábé a fele. Milyen módszerrel vette figyelembe a hatásvizsgálat a kalocsai vállalkozók jövedelemtermelő képességét? Milyen objektív mutatókkal, számításokkal lehet ezt kimutatni? Az itteni jövedelemtermelő-képesség valóban csak fele annyi, mint a legjobban prosperáló ipai régiók esetében? – sorolta a költői kérdésit Szabó Balázs.

A 73,08 %-os emelés radikális, ezért 2 lépcsőben volna bevezetve, hogy a vállalkozások, vagyis az adófizetői kör jobban fel tudjon erre készülni – citálta tovább az előterjesztés szövegét.

A gyakorlatban hogyan lehet erre az emelésre felkészülni ’jobban’? Elég-e a másfél hónap egy 36,54%-os adónövekedésre való felkészülésre? – kérdezte.

Bálint József az adóemelés hatásával kapcsolatban figyelmeztetett, hogy a számviteli törvény szerint az egyéb ráfordítások között el lehet számolni az államháztartás egyéb rendszerével a helyi önkormányzatok által kiadott adót, közte az építményadót is. Ezt a társasági adóalapjából le lehet írni, ami mérsékli a vállalkozói terheket.

A fölkészülési idő kérdésére reagálva elmondta, hogy az alkotmánybíróság hozott egy döntést, amely szerint helyi adóemelést csak úgy szabad végrehajtani, hogy azt egy hónappal megelőzően ki kell hirdetni. A törvény fogalmaz úgy, hogy ’kellő idő álljon az adózók rendelkezésére a felkészüléshez’. Ez tehát adminisztratív, és nem a gazdasági felkészülést jelenti.

Ki fizeti a kiflit?

Az építményeik után adót fizető kalocsai vállalkozásokról elhangzott az ülésen egy kimutatás, amely segít eligazodni, hogy ilyen összetételű ez a réteg, hány kisebb-nagyobb vállalkozást, és milyen mértékben terhelt volna ennek az adónemnek az ilyen nagymértékű megemelése, illetve mekkora az adóköteles épületállomány a városban. Eszerint:

Adófizető vállalkozások száma adótömeg szerinti megosztásban
- 10.000 Ft alatti adózók száma 74,
- 10.000-50.000 Ft között 252,
- 50.000 Ft fölötti adózók száma 224.

Adóköteles ingatlanok méret szerinti bontásban
- 10.000 Ft alatti adótárgy 264,
- 10.000 Ft fölötti adótárgy 450,
- 50-100.000 Ft közötti adótárgy 114,
- 100.000 Ft fölötti 174.

Név nélkül megemlítették a három legtöbb építményadót fizető vállalkozás évi adókötelezettségét is a jelenlegi adómérték mellett.
A legtöbb építményadót fizető cég évi 12.696.320 forinttal, a második 6.207.240 forinttal, a harmadik 4.995.640 forinttal gazdagítja Kalocsa város önkormányzata és intézményeinek költségvetését.

Összegezve: 560 gazdasági szereplő fizet építményadót Kalocsa városának, összesen 1002 adótárgy után. Figyelemre méltó apróság, hogy a legtöbbet fizető cég önmaga több adót csenget be a város kasszájába, mint a 252 darab, 10 és 50 ezer között fizető vállalkozás, sőt talán még akkor is többet tejel náluk, ha hozzáadjuk a 10 ezernél kevesebbet fizetők hadát is.Vállalkozókat ide, izibe!

Szabó Balázs később arról beszélt, hogy véleménye szerint más módon is lehetne növelni az adóbevételeket, ami előnyös másodlagos hatásokkal is járhatna, illetve elmondta, hogy miért lát esélyt a további költségfaragásra.
Fölidézte, hogy a stabilitási rendelet költségcsökkentési előírása szerint az önkormányzat szerveinek, egységeinek arányos kiadáscsökkentése révén közel százmilliós összeg takarítandó meg.

Ehelyett úgy látja, ha az arányos csökkentésnél átgondoltabb elvonásokkal többlet-megtakarítások is lehetségesek, hiszen az elmúlt hónapok történéseinek fényében egyes területeken akár nagyobb elvonás is elképzelhető – mondta Szabó, utalva a KLIK átszervezése után előálló új helyzetre és a most realizálódó energetikai beruházások megtakarításaira is, de a „fölösleges kiadások vadhajtások lecsippantását” is szorgalmazta.

Amíg Török Gusztáv Andornak, Sztojka Istvánnak teljesítmény nélkül fizetünk havi megbízási díjakat, amíg van olyan képviselő, akit mondvacsinált állással az önkormányzat tart el, eléggé nagy fizetésért, amíg reklámcégeknek fizetünk kommunikációs tanácsadásért súlyos százezreket, milliókért átvilágítunk cégeket, úgy, hogy utána két éven át semmilyen racionalizálást, semmilyen költségcsökkentést nem hajtottunk végre, de föltőkésítettük őket, amíg minden felelősség nélkül, szolgalelkűen fizeti az önkormányzat a különféle beruházások többletköltségeit, például a Csilás-parki buszfölhajtó esetében, addig ez a javaslat hiteltelen. Le kell nyesni a vadhajtásokat, rendezni kell a sorokat, maximalizálni a megtakarításokat, és ha a pénzügyi stabilitáshoz ez még mindig szükséges, akkor lehet elgondolkodni a bevételnövelésen – mondta.

Az előterjesztés az adómérték-emelést, új adó kivetését vagy a mentességek csökkentését jelöli meg lehetséges bevételnövelő lépésként. Szabó szerint azonban az adófizetők számának növelésével is elérhető ez, amit új, lehetőleg nagy élőmunka-igényű vállalkozások idecsábításával lehet elérni, akik nemcsak több adót fizetnének, hanem munkahelyeket is teremtenének, a növekvő bérkiáramlás pedig a helyi keresletet is élénkítené.

Ellenben az adóemelés akár arra is ösztönözhet vállalkozásokat, hogy székhelyük áthelyezésével büntessék Kalocsát, akkor kérdés, hogy az építményadó emelésével elért növekedést mennyire csökkenti az iparűzési adóbevétel kiesése.

Veszélybe kerülhetnek a kis butikok is, hiszen a bérlemények tulajdonosai ezeken a helyeken át fogják hárítani e költséget a bérlőkre. Az is félő, hogy a tehernövekedés ellentételezésére a munkaadók – a legtetemesebb költségtényezőn, a béreken, járulékokon igyekezve spórolni – munkavállalókat bocsáthatnak majd el.

E hozzászólásában Szabó rendes ideje lejárt, de némi huzavona után mégis kapott három perc extra időt, amelyben arról beszélt, hogy az ipari parki fejlesztésekre nyerhető 800 millió forint egészét a Parkgondozó fejlesztésére fordítjuk, holott ebből kis- és középvállalkozások letelepítését vagy beindítását, megerősödését is támogathatnák.

Van lehetőség települési adó, vagy kommunális adó bevezetésére is.
Ez utóbbi méltányos is lehetne, ha a Kalocsán magas szemétszállítási díjat szerződésmódosítással, újratárgyalással lejjebb szorítanák, így a háztartások összesített kiadása nem változna. Látva a másfajta lehetőségeket, azt javasolta, hogy vegyék le a kérdést napirendről, ám ez irányú szándékával Szabó magára maradt.
A polgármester ugyanakkor kérte, hogy javaslatait tegye le az asztalra, 2017-ben meg fogják tárgyalni.

Rossz az SZMSZ? – Gumikorlátot a felszólalásoknak!

Szabó Balázsnak mindkét hozzászólásánál elfogyott az ideje, mielőtt minden érvét előadhatta volna. Szabó nem értettre, miért kel ennyire rugalmatlanul ragaszkodni az időkeretekhez egy ilyen nagy horderejű döntés vitájában. A képviselő végül mégis kapott két perc rendkívüli időkeretet a polgármestertől, akinek jelezték, hogy belátása szerint eltekinthet az időbeni korlátok szigorú betartatásától.

Az ülés során más képviselők is bajlódtak azzal, hogy ez a napirend több gondolatot váltott ki belőlük, mint amennyinek előadására az 5 plusz 2 perces időkeretük lehetőséget adott.
Simon Zoltánba is ragadtak érvek, és érzékenyen reagált arra, hogy az időtúllépés miatt megvonták tőle a szót.
Török Ferenc szerint is meg lehetne engedni az időtúllépést ez esetben, de ő azt is szóvá tette, hogy a polgármester nem minden képviselő esetében tartatja be olyan akkurátusan az időkeretet.

Ezek kapcsán többször felvetődött, hogy SZMSZ ide vagy oda, meg kellene hallgatni egymás érveit egy ilyen összetett kérdésnél.
Szabó Balázs is fölvetette, hogy az SZMSZ fölszólalási időkorlátozó rendelkezései e napirend vonatkozásában rugalmasan lehetne kezelni, mivel úgy vélte, mindenkinek van róla mondanivalója bőven.

A polgármester szerint ellenben meg kell tanulni tömören fogalmazni, viszont az öt plusz két perces keretet a testület szabta meg, és ők is változtathatnak rajta.„Elhanyagoltuk a vállalkozóinkat”

Bolvári Ferdinánd összefoglalását adta a korábban elhangzottaknak. A vélemények alapján borítékolta, hogy nem megy át a javaslat, és jogosnak vélte a pazarló gazdálkodásra vonatkozó kritikai észrevételeket. Szerinte sem folytatható így tovább, ám a felelős gazdálkodásra több lehetőség is van.

Összefüggésbe hozta a most tárgyalt kérdést a hivatali apparátus jutalmazásáról szóló, előző testületi ülésen elbukott költségvetés-módosítási javaslattal. Akkor megfogadta kormánypárti képviselők érveit, és fájó szívvel, de elutasította a javaslatot – idézte föl.
Most a kormánypártiaktól kért megértést, hiszen Kalocsa nehéz helyzetben van.

E formában ugyanakkor ő sem tudja elfogadni a javaslatot. Ezért azt a módosító indítványt tette, hogy a második lépcsőt hagyják el a jövő évi 190 forintos emelés megszavazása mellett.
Emellett viszont a radikális megtakarítási lépéseket mindenképp végre kell hajtani – mondta Bolvári, aki többször utalt rá, hogy az emelés miatt az ő vállalkozásának is zsebbe kell majd nyúlnia.

Török Ferenc erre úgy reagált, hogy

BOLVÁRINAK VAN NÉHÁNY SZÁZ NÉGYZETMÉTER ÉPÍTMÉNYE, AZ OTT ÜLŐ URAKNAK PEDIG TÖBB TÍZEZER, TÍZMILLIÓS NAGYSÁGRENDŰ ADÓTÉTELLEL

– mondta, a közönség soraiban ülő nagyvállalkozások tulajdonosai, ügyvezetői felé mutatva. Ennek a több mint 70 %-os emeléséről beszélünk. Ők lehet, hogy leépítésre kényszerülnének vagy fejlesztéseik maradnának el – sorolta a veszélyeket Török.

Bolvári is egyetértett abban, hogy a vállalkozók igényeire és érdekeire oda kell figyelni, főleg, mert e téren hiányosságokat lát. Úgy vélte, az elmúlt két évben a vállalkozókkal nem volt megfelelő a kommunikáció, elhanyagolták őket, és ezen változtatniuk kell.
Végül javaslatot tett a tervezett emelés második lépcsőjének elhagyására, és az első megszavaztatására. Javaslatát megáévá tette a polgármester.

A döntés előtt meghallgatták a képviselők Sziráki Szilárdot is, aki előbb a Budamobil-Cargo ügyvezetőjeként arról beszélt, hogy kérte a tervezett emelés mértékének csökkentését, illetve azt, hogy ne szavazzák meg a képviselők. Ezután mint a Bács-Kiskun Megyei Iparkamara ipari tagozatának elnöke elmondta, hogy az iparkamara ezt az adóemelést nem javasolja.

A jogi bizottság 2 igen szavazat és 3 tartózkodás mellett nem támogatta az előterjesztést, de a pénzügyi bizottság 3 igen és 2 nem szavazattal elfogadásra javasolta.

A kérdésről név szerinti szavazással döntöttek Filvig Géza ügyrendi javaslata nyomán, mégpedig az előterjesztő Bálint József által befogadott módosítás szerint csak az első ütemről, de amint már közismert, az sem ment át.
Magáról a döntésről mi is külön cikkben adtunk hírt még aznap.