IX. Szelidi Halászléfőző Verseny – Valódi csata, valódi fakanállal a Duna-menti kultikus étel készítői között

Bármennyire is össznépi ünnep, baráti összejövetel a Szelidi Halászléfőző Verseny, azért a szervezők és a zsűri a verseny jellegről egy pillanatra sem feledkeztek meg. Így aztán a főzőhelyeken minden csapat nevét kifüggesztették, de a nyilvánosság abban is megmutatkozott, hogy bárki, aki kicsit is kíváncsiskodott, azt az egyes versenyző csapatok legalább egy kóstolás erejéig marasztalták, vagy éppen egy jó rozé fröccsel adtak nyomatékot az újdonsült barátságnak. Ami viszont nem volt nyilvános, az bizony a receptúra, ami az adott hallé dicsőségét vagy éppen bukását majd a zsűri asztalán megalapozza.

Aki nem tudta volna, mennyi az idő, az dél tájékán már az egész Szelidet betöltő halászlé illatfelhőből következtethetett: éppen ideje lesz a Szittyótér felé elindulni. Odaérve aztán meg is lepődhetett, mert leginkább a vendéglők elé kitelepült halfőzőknél, halsütőknél alakultak ki sorok. Reprezentálva mindezzel persze azt is, hogy a hagyományos halételek, úgy mint halászlé, sült hal mellett az újra értelmezett halétkeknek is meg van a maga, kopoltyúsokra éhes (réteg)közönsége.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

Egy pillanatra én is elgondolkodtam azon, utoljára mikor láttam ennyi halra éhes embert egy helyen, míg rá nem jöttem, hogy itt, ezen a helyen, csak tavaly ilyenkor.

A főzőhelyeken szorgoskodó alkalmi szakácsok között is nagyon sok ismerőssel, tavaly óta baráttal, jó emberrel találkoztam. Volt, aki már kilencedik alkalommal jött el, hogy Szeliden lássa vendégül barátait, és ha már itt van, egy tányér halászlével tegye próbára: a zsűri másokéhoz képest ugyan a saját halászlevét hová sorolja?

Azt le kell szögezni, idén a csapatok a pontyból készült halászlevet részesítették előnyben. Ezúttal kevesebb volt a vegyes halból főzött, viszont többen apróhalból, illetve a hal fejéből és farkából főztek alaplevet, hogy aztán ebbe engedjék be a gusztusos halszeleteket, vagy éppen a szépen kifilézett halkockákat és persze az ikrát és a haltejet.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

Az előző halászléfőző versenyek törzsfőzői, csapatai, a köréjük gyűlt baráti társaságok, vendégek persze ezúttal sem maradták távol. Itt volt Németh Antal Akasztóról, aki a Szittyótéri Halászléfőző Fesztivál négyszeres győztese, az egyre ígéretesebb főzőformáját mutató, ezúttal is filézett halból főző Bévárdi Ádám, és persze a Szittyótérről jól ismert Flick-Flack Étterem, a Szentkirályi csapat, valamint Romek György, Bor Ferenc, de még hosszan sorolhatnánk a sort.

A zsűrit ezúttal Sánta Gábor (Szancsó), Romekné Kovács Krisztina és Csupor Endre mint tagok, Kovács János (Kalocsa és Környéke Hírnevéért Vendégváró Egyesület), mint a zsűri elnöke alkotta. Személyükben igazi, fáradhatatlan lokálpatrióták, ráadásul a halászléfőzésben sem utolsó főzőemberek bátran mondhatni, tisztességesen, részrehajlás nélkül végezték megtisztelő munkájukat. Még ragaszkodtak is hozzá, hogy a nyilvánosságot képviselő újságíró ellenőrizze, miszerint egyedül a tányér alján szereplő számok szolgálnak majd a később személyhez, csapathoz köthető beazonosításhoz.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

Hosszú lére lehetne még engedni ezt a tudósítást, de nézzük, ki nyerte a IX. Szelidi Halászléfőző Versenyt!

Általánosságban valamennyi csapat és valamennyi vendég, aki ott volt, ezért aztán a mindenkinek, így a győztes csapatoknak is kijáró 20 díszes emléklap kiosztása után már az oklevéllel és díjjal elismert helyezések következtek. Rögtön tegyük hozzá, a Fókusz Takarékszövetkezet, a Dunapatajért Közalapítvány, a kalocsai Walking Fish Halbisztro, Váradi Gyula és a Szeliden ismert német vendég, Jörgen sokan tett, pontosabban adott, hogy a kiemelkedő produktumokat méltó tárgyjutalommal ismerhessék el.

Kovács János, a zsűri elnöke elsőként Györgye Lászlót és csapatát szólította, akik az oklevél mellett szép dekorációjuk elismeréseként a főszervező, Váradi Gyula különdíjával, 10 kilogramm vaddisznó hússal térhettek haza. Gyakorlatilag ez volt a 5. helyezés.

A 4. helyezést Rimai Attila érdemelte ki.

A harmadik helyezettnek kijáró oklevelet Pintér Lászlónak és csapatának, a magukat egyen pólóval is megkülönböztető Szentkirályi baráti társaságnak adták át. Természetesen a fő érdem Pintér Lászlóé volt, amit a társaság tagjai boldog ölelgetéssel, kézfogással is kifejeztek. Létszámában ez a baráti társaság volt a legnagyobb.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

A második helyezettet megillető oklevelet és ajándékokat a főzőtudományáról híres kalocsai Bor Ferenc vette át, ám ekkor már tetőfokára hágott az izgalom. Sokan találgatták, ugyan kié lesz az idei első díj?

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

Hatalmas örömujjongás tört ki, amikor a dunapataji Csóti Sándor és csapata (Fiesta Étterem) neve elhangzott! Talán még őket is meglepetésként érte az első hely, holott a tavalyi év első helyezettje is ez a csapat volt.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

A végig kitűnő hangulatú IX. Szelidi Halászléfőző Verseny a késő éjszakába nyúló, élőzenés Szittyótéri bállal zárult.