Az elmúlt hetekben ismét megnőtt a forgalom a Szentháromság téren, egészen pontosan a Főszékesegyház körüli munkaterületen. Gigantikus daru váltotta a „ipari padló” feliratú teherautót, ami egyben jelzi is, hogy a földszinten zajló építést „magaslati teendők” követik. De mi történik pontosan? Írásunk folytatásából minden kiderül!
„Tető alatt” a régmúlt
A múlt héten fontos lélektani pillanathoz érkezett a templom belső terének rekonstrukciója. A Szent István korabeli, immáron mondhatjuk, hogy altemplomi szintet ugyanis lefedte az a padlószint, amelyet még az épület bezárása előttről ismerünk. Befejeződött a főhajó, az oldalkápolnák, a szentély, sőt, a karzat padozatának betonozása – ez azonban nem jelenti azt, hogy a „nyugalom lenne a mélyben”.
Annyi bizonyos, hogy a kapun belépve, az első pillantásra meghökkenést keltő látvány, feltárt sírhelyek tömkelegével és régi templommaradványokkal, mára a múlté. Ezeket legközelebb akkor láthatjuk majd, amikor megnyílik a látogatóközönség előtt az ezen attrakciókra épülő altemplom, ahol a felszíni munkálatok elvégzésével párhuzamosan folytatódnak a régészeti feltárások. Ez viszont a lebetonozott barokk szint (az általunk ismert templombelső) területén elvégzendő feladatokat már egyáltalán nem fogja akasztani. Minderről az érsekség grandiózus beruházását irányító főépítész, Vörös Márta számolt be portálunknak.
Az eredeti
– Az eredeti padlószintet állítjuk vissza, ami a főhajó esetében a korábbról ismert járószint, nem úgy az oldalkápolnák és a szentély esetében. Utóbbiról tudni kell, hogy 1971-ben, amikor is a szembemiséző oltárt helyezték el, több szintet képeztek, hogy a nehéz márványtömbből készült oltárt fel tudják a kripta tetejére tenni. Mi ezt is megszüntetjük, és a szentély csak egy fellépéssel kerül magasabbra a főhajóhoz képest, s eltűnik a szentély balesetveszélyes lépcsőzöttsége. Csakis a baldachinos oltár marad meg azzal a négy fellépéssel, ami az oszlopok között húzódik – írta le a majdani templomnyitáskor szemünk elé táruló állapotot a szakember, hozzátéve, hogy a múlt héten leterített betonalap szilárdulási ideje három hét, száradására azonban két-három hónapra is szükség lesz.
Forrás: Borbély-Juhász Ágnes / KaloHírek
Ideiglenes kőtár a téren
Ugyancsak új látvány a Szentháromság téren az a bizonyos faépület, amely a Főszékesegyház és az Érseki Kastély mellett lett kialakítva. Itt fogják „téliesíteni” a korai templomépületekből feltárt és letisztított, díszes kőelemeket. Ezek nagy része idővel visszakerül majd a Főszékesegyházba, egy részük a téren lesz kiállítva, míg egy másik hányaduk az épülő Astriceum múzeumába fog kerülni, ami 2016. június 1-jén nyílik meg. Vörös Márta megjegyezte, hogy a Főszékesegyházat ennél korábban szeretnék átadni, kiemelvén, hogy a barokk templomteret a lehető leghamarabb megnyitják, biztosítva, hogy az altemplomban hátralevő munkálatok ennek időpontját nem befolyásolják.
Forrás: Borbély-Juhász Ágnes / KaloHírek
Kiemelt harangok
A múlt héten a térre érkező, és csütörtökön, pénteken ott tüsténkedő daru látványának jártak a csodájára a helyiek. Elsőként az északi toronyból emelték ki a 2,8 tonnás, Szentháromság titulusú érseki nagyharangot csütörtök délelőtt. Ezzel a mozzanattal hivatalosan is kezdetét vette a négy éve megnémult templom harangjainak költöztetése. A főépítész elmondása szerint folyamatosan bontják el a sérült, meglévő harangszékeket és födémgerendákat, amelyek helyett az elkövetkező hónapokban újakat készítenek – ezek biztosítják idővel, hogy biztonságosan szóljanak odafenn a Főszékesegyház hangszerei, amelyek egyébként az eddig ismerthez képest más „felállásban” kerülnek vissza a helyükre.
– Nagyon szép lenne, ha egyszerre tudnánk valamennyi harangot mindkét toronyban, a helyére kerülve megszólaltatni, de a munkafolyamatok ütemezését látva ez másképpen fog történni. Először csak egy tornyot tudunk majd megszólalni, amely szinte bizonyos, hogy az északi lesz. Remélem, hogy a feltámadás ünnepére már mindegyik együtt zúghat, megújult környezetében – zárta gondolatait Vörös Márta.
