Hartán a Hajósmúzeum és Képtár épülete adott otthont a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés június 28-i ülésének. A napirenden ezúttal is számos, a megyét érintő kérdés szerepelt, ám ezek között is kiemelt érdeklődés kísérte Dávid Károly rendőr dandártábornok, megyei rendőr-főkapitány beszámolóját a közbiztonság helyzetéről, az azzal kapcsolatos feladatokról, valamint a határrend és határőrizet helyzetéről. Dr. Sztana Zoltánnak, a Magyar Közút Zrt. Bács-Kiskun Megyei Igazgatójának a megyei közúthálózat fejlesztéséről szóló beszámolója után minden korábbinál több kérdés és hozzászólás hangzott el. Ez utóbbi két témával jelentősége miatt önálló cikkben is foglalkozunk.
Miután Dollenstein László, a vendéglátó Harta Nagyközség polgármestere köszöntötte a vendégeket, a településvezető röviden ismertette Harta történetét, valamint egy Hartáról nemrégiben készült kisfilmet is levetítettek. Rideg Lászlónak, a megyei közgyűlés elnökének a májusi közgyűlés óta eltelt időszak főbb eseményeiről szóló beszámolóját ellenszavazat nélkül fogadták el a képviselők, hogy aztán az érdemi témák következzenek.
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat szívügyének tekinti a megyei borok elismertségének növelését. Amint az közismert, a „Duna borút létrehozatala és pozicionálása turisztikai és kulturális márkaként a határmenti régióban” címmel határon átnyúló pályázatot valósít meg a szerbiai Vajdasággal közösen. A projekt célja a térség borászatainak fejlesztése, piaci pozíciójuk megerősítése, kínálatuk tematikus útvonalba szervezése. A projekt keretében elkészült a magyar-szerb határtérség közös borturisztikai fejlesztési stratégiája, melynek
célja a Bács-Kiskun megyei és vajdasági borászatok turisztikai lehetőségeinek kiaknázása, erősítése.
Szerencsére mind a bortermelői, mind a fogyasztói oldal nyitott a megye borainak újra pozícionálására, ahogyan a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiának is kiemelt területe a magyar bor és a gasztronómia turisztikai hasznosítása. Miután a témát néhány hozzászólást követően megtárgyalták, az elkészült fejlesztési tervet a közgyűlés tagjai egyhangúan elfogadták.
Egy másik fontos, az egész megyét érintő téma a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés egyik legfontosabb feladata, a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatokat összegző tájékoztató volt, amelyet Rideg László, a közgyűlés elnöke jegyzett.
Mint elhangzott, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát amellett és mindent megtesz annak érdekében, hogy egy megújulásra képes, fenntartható gazdasági és társadalmi környezetet, versenyképes és vonzó térséget hozzon létre.
E célok megvalósításához a TOP pályázatok biztosítanak lehetőséget. Ennek elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növelése és az itt élők helyben boldogulásának biztosítása, életkörülményeinek javítása.
A megye helyi önkormányzatai, egyházi és nonprofit szervezetei összesen 607 darab pályázatot nyújtottak be 101,318 milliárd forint támogatási igénnyel, melyből eddig 87 fejlesztés zárult le sikeresen.
Kecskemét Megyei Jogú Városra ebből több mint 37 milliárd forint és közel 100 darab pályázat jut.
Megyeszerte 230 épület energetikai korszerűsítése valósul meg, köztük 51 óvodáé és 48 iskolaépületé. Huszonnyolc településen újul meg a közösségi közlekedés feltételrendszere, ezen belül 21 településen épül kerékpárút, és mintegy 70 darab új buszváró és buszmegálló teszi kényelmessé a közlekedés feltételeit. A 46 új és 25 felújított bölcsődének köszönhetően várhatóan 590 új bölcsődei férőhely várja a jövőben az apróságokat.
A megye 8 városában születnek újjá a köz- és a zöld területek, parkok, 32 településen javul az egészségügyi alapellátás – 48 háziorvosi -, 24 fogorvosi szolgáltatás és 26 védőnői ellátás válik nyugat-európai színvonalúvá.
A közel négy órás tanácskozás végén a megyei önkormányzat és Harta Nagyközség jövőbeni sikeres együttműködése szimbólumaként Rideg László egy gömbmeggyfát adományozott a településnek, amelyet Rideg László és Dollenstein László a Hajósmúzeum és Képtár kertjében közösen ültetett el.