Szinte végleges arcát mutatja a kalocsai Főszékesegyházban a „földből kinőtt” altemplom, a felette lévő, barokk kori belső térrel egyetemben. Kisebb-nagyobb munkálatok persze mindkét helyszínen hátra vannak még, de eljött az ideje egy átfogó helyzetjelentésnek, és egy várva várt időpont bejelentésének.
A 2011. óta a belső felújítás miatt zárva tartó „nagytemplom” története fontos vízválasztóhoz érkezett – nem először.
Az első lélektani mérföldkőnek talán azt jelölhetnénk meg, amikor is zárt kapuk mögött kezdődött meg a munka a templombelsőben is – a templomfelújítás teljességében 2009 óta tart –, és láttak neki, szó szerint tetőtől talpig (vagy még attól is mélyebben) rendbe tenni az összes hiányosságot, amely a sokszáz éves épület állagának romlásához vezetett.
A következő mérföldkő az volt, amikor eltűnt a barokk tér padlószintje, helyette évszázadok temetetlen és temetett múltja tárult fel, beleértve Asztrik koronahozó érsek földi maradványait.
A legutóbbi „hűha pillanat” pedig idén év elején következett, amikor a főkapu küszöbét átlépve konstatálhattuk, hogy visszanyerte korábbi képét a templombelső és elkészült a padló – ami alatta húzódik, az viszont már sosem lesz ugyanolyan!
Vörös Márta, a kalocsai érsekség főépítésze, a munkálatokat kézben tartó mérnökasszony nyújtott ott jártunkkor hivatalos nyitás előtti bepillantást abba, amelyet a látogató a talpa alatti üveglapokon keresztül, vagy akár személyesen, testközelből is szemügyre vehet, ha átsétál az érseki kriptán és belép Főszékesegyházunk altemplomába – nem is olyan sokára!
Mint megtudtuk, a valamikori, török által felhúzott dzsámifal-maradványon túl több mint ezer év históriája tárul a szemünk elé, nem csak a földben! Kétségkívül a tekintetet a leginkább a főhajó alatt feltárt és a korai temetkezési szokásokat híven tükröző csontvázak alkotják, azonban jobban fürkészve a részleteket, oszlopok-, kapuk-, pillérek-, és más kőelemek garmadája vetíti a látogató elé évszázadok leképezését.
Érdekességképp a szakember elárulta, hogy a bemutatott sírok közül a legrégebbi a honfoglalás előtti, avar korból származik, és még ennél is korábbi numizmatikai különlegességek tanúskodnak arról, milyen gazdag élet folyt itt az időszámítás előtti századokban is! Minderről a saját szemével is meggyőződhet, amint megnyit a Főszékesegyházzal átellenben születő Astriceum Múzeum, ahol
a feltáráskor előkerült relikviák java végleges bemutatóhelyet kap.
Az altemplomból a kalocsai érsekek végső nyughelyéül szolgáló kriptán áthaladva, a lépcsőkön fellépdelve, a sekrestyéből az oltárba lépve felfigyeltünk arra is, ami a főkapun belépve elkerülte a figyelmünket – nevezetesen, hogy a kóruson ismét kirajzolódnak templomunk ékességének, az orgona szekrényének jól ismert vonalai. Folyamatban van ugyanis annak visszaépítése, bár a szerkezet „lakktalanítása” a napokban kezdődik. Ezt követően helyezhetik vissza a sípokat, amelyeket már kizárólag csendes és tiszta környezetben lehet beszerelni,
a következő lépés ugyanis az orgona hangolása.
Utóbbival kissé előre szaladtunk, hiszen ezt a lépést vélhetően – és most tessék nagy levegőt venni – a templom megnyitása fogja megelőzni, nyilatkozta Vörös Márta, kiemelvén, hogy ennek kapcsán tud már konkrét dátumot mondani, hiszen dr. Bábel Balázs érsek-metropolita nyomatékosan kijelentette,
hogy a június 25-i papszentelési ceremóniának Főszékesegyházunk fog otthont adni.
Addig is, bőven van még mit tenni! A szakember ennek kapcsán tért ki egy, portálunkon korábban megjelent cikk tartalmára, pontosítva és kiegészítve a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány üléséről idézett, Érseki Hivatalt érintő kuratóriumi döntést.
– Itt nem arról van szó, hogy mi nem számoltunk el azzal a 28 millió forintos támogatással, amit nem mi kértünk. Az alapítvány ajánlotta fel, hogy támogatná a munkánkat, kérve, hogy olyanba fektessük az összeget, ami a liturgiához kapcsolódik. Ekkor ötvenmilliós ígéretet kaptunk és abban állapodtunk meg, hogy a szentélyben lévő festmények és stallumok restaurálására fordítjuk ezt az összeget, valamint a baldachinos oltár aranyozására. Mivel végül 28 millió forint lett a támogatás, ami az ötvenmilliós keretre tervezett munkálatokat nem fedezte, pluszt forrást kellett bevonnunk – vázolta a főépítész.
– A megítélt 28 millió forinttal pénzügyileg elszámoltunk és elkészültek a restaurátori munkák is, egyetlen dokumentum hiányzik, az átadás-átvételi dokumentum, amit azonban nem fogunk addig megtenni, amíg az említett elemek a helyükre nem kerültek – így Vörös Márta. Indoklásképp elmondta, hogy mindaddig, amíg az elemeket sérülés érheti, addig a restaurátor köteles azokat javítani, azonban egy előre kiadott átadás-átvétel után ez a lehetőség elveszik. – Az eddigi támogatásainknál ennek a dokumentumnak az utólagos becsatolása nem okozott problémát – zárta a gondolatmenetet a mérnökasszony, majd derűsebb hangulatban folytatta az előttünk álló események vázolását.
Emlékeztetett, hogy a 2009. óta folyó felújítás eddig kis híján másfél milliárd forintot emésztett fel. Vitathatatlan, hogy ez a pénz történelmi jelentőségű projektre fordítódott, amely a Szentháromság tér szobrainak áthelyezésével, az Astricem és az újonnan létrejött altemplom megnyitásával, valamint a városunk jelképévé vált Főszékesegyházának az újranyitásával teljesedik ki. Mint elhangzott, utóbbira idén nyáron sor kerül, a múzeum és az altemplom viszont – a szükséges régészeti és restaurátori munkálatok végeztéig, illetve a kiállítandó értékek csokorba rendezéséig –
előreláthatólag a 2017-es turisztikai szezonban fogadja majd teljes pompájában a látogatókat.