Kedden délután népes emlékező közösség gyűlt össze a néha kalocsai érsek és hadvezért, Tomori Pált ábrázoló szobor körül, hogy főhajtás és koszorúzás kíséretében együtt emlékezzenek a magyar történelem egyik legsötétebb napjára, a török elleni döntő csata elbukására.
1526. egy olyan dátuma a magyarságnak, ami évszázadokra kiható tragikus következményeket vont maga után – ütötte fel mondandóját az alkalom szónoka, dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke.
Az egykori nagy magyar királyság a török hódoltság végére egy negyedére csökkent lakosságában és kő kövön nem maradt ezen a tájon. Ezért is fontos, hogy az ásatások legalább valami keveset vissza tudnak hozni abból a világból, ami addig itt virágzott. A szerencsésebb tájakon állnak a gótikus katedrálisok, itt már csak annak a kövei vannak, amelyekről egészen biztosan Tomori Pál is elindult a mohácsi csatába. – folytatta, a Tomori szoborral átellenben lévő területen folyó régészeti munkálatokra utalva.
Bár sajnálatos módon kevésbé szokás Magyarországon emlékezni erre az évfordulóra, ez nem jelenti azt, hogy ne emlékezhetnénk meg azokról, akik életüket adták a kereszténységért és a magyar hazánkért! Az itt látható Tomori Pál szobrot 1938-ban Füredi Richárd készítette és az akkori tábori püspök, Zadravecz István szentelte fel, majd sokat vándorolt a városban, míg remélhetőleg végleges, templom melletti helyére került. – tért rá az alkotás kálváriájára, illetőleg arra, mit üzen számunkra mindaz, amit Tomori Pál személye képviselt.
Ő azon ember, aki az áldozatvállalás legmagasabb fokáig ért el. Maga, Jézus mondja, hogy senkinek nagyobb szeretete nincsen, mint aki az életét adja barátaiért.
Tomori Pál ferences szerzetesi öltözékét megtartva vonult a csatába, és ha óránkra tekintünk, talán ezekben a pillanatokban halt meg 1526-ban sok magyar ember, vitéz, püspök, pap, főnemes és névtelenül ott elhunyt hőssel egyetemben. Méltó, hogy emlékezzünk rájuk, nem is annyira hagyományteremtő, hanem felújító szándékkal tartsuk meg ezt az alkalmat. Most, hogy ilyen sokan vagyunk, induljon el az a megemlékezés-sorozat, ami néhány év múlva a nagy jubileumba, az ötszáz éves évfordulóba fog torkollni, hogy az emlékük erősítsen bennünket
– így Bábel érsek, majd napjaink eseményeire is értelmezhető gondolattal zárta mondandóját.
Ahogy korábban egy olasz püspök írta,
Isten megengedte ezt a vereséget azért, hogy ha később ugyanilyen veszélybe kerül az ország, tanuljunk belőle, és a megpróbáltatások idején összefogva, egymást támogatva tegyük a dolgunkat, valljuk meg kereszténységünket és magyarságunkat. – mondta a főpásztor, arra buzdítva, hogy mindannyiunkban legyen meg a hála és köszönet Tomori Pál és vértanútársai iránt.
A beszédet követően egy, az alkalomhoz dukáló szavalat következett, majd dr. Bábel Balázs, oldalán Fülöp Ernő és dr. Mészáros István atyával közösen koszorúzta meg Tomori szobrát, utána Kalocsa Város Önkormányzatának képviseletében dr. Bálint József helyezte el főhajtás kíséretében az emlékezés csokrát, majd az eseményen szép számmal megjelentek, akiket a ceremóniát követően a Főszékesegyházba invitáltak, ahol Bábel érsek celebrált szentmisét.
