Kalocsán, a megújuló Szentháromság téren április 6-án délelőtt végső helyére került a város első érsekének, a koronát Szent István királynak hozó Asztriknak a szobra. A carrarai márványból készült alkotás különlegessége, hogy a művész a feltárások során azonosított érsek koponyájának és csontjainak 3D-s kivetítése segítségével álmodta meg, öntötte gipszbe, majd az érsekség jóváhagyását követően faragta kőbe Kalocsa legismertebb, egyben egyik leghíresebb személyiségének alakját. A szobrot úgy tájolták, hogy Asztrik a jelenleg feltárás alatt álló, restaurálás után a nagyközönség elé tárt első templom romjaira néz, az érsekség alapítását szimbolizálja.
Az esemény alkalmával Vörös Márta, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye főépítésze a helyszínen elmondta:
A feltárás alatt álló, Asztrik érsek - korbeli templom 1002-1005-ig épült. A szobor egy olyan posztamensen áll, amely abból a korból való, és az első templom egyik tartópillére volt. A szobrászművész számára egy olyan megbízást, programot adtunk, amely a hű ábrázolást kutatási eredményekre alapozva biztosítja. Mindezt a kutatócsoport különböző diszciplínák felhasználásával, segítségével érte el. Konkrétan olyan 3D-s nyomtatásokat késztettünk, amelyek például Asztrik koponyája alapján, annak arcrekonstrukciójához adtak támpontot. A művész megkapta Kustár Ágnes antropológus munkáját, aki a koponyára szépen felépítette az arcizmokat, tehát a szobor elkészítését komoly tudományos munka előzte meg. A biológiai rekonstrukció természetesen kevés volt, a szobrászművész kellett ahhoz, hogy azokat a jellembeli és lelki tulajdonságokat is megjelentse, amelyek Asztrikot oly naggyá tették. Asztrik korának az egyik kiemelkedő személyisége volt, Szent István meglátta benne azt az erőt, amivel kijárta Rómában azokat a jogokat, amely ma is az egyház, az állam számára biztosítottak. A korona csak jelkép volt, ugyanis vele együtt hozta azokat a jogokat, amelyekkel önálló államot alapíthattunk. A Pannonhalmi - és a Pécsváradi apátságot is Asztrik alapította, majd érdemeiért Szent István király Kalocsa első főpapjává, érsekévé nevezi ki. A szobor- program lényege az volt, hogy egy a valósághoz hű emberi alakot jelenítsünk meg. Ez sikerülhetett, hiszen a művész a test felépítésére is kapott információkat: Asztrik 172 centiméter magas, vékonytestalkatú férfi volt, ezt kellett felöltöztetni egy barokkos jellegű főpapi ruhába. A művész nagyszerűsége, hogy az a kép, amit elvártunk tőle, hűen tükröződik az alkotásban. Különleges munka ez, carrarai márványnál speciális eszközökkel, más tudással kell dolgozni, mint egy puha mészkő esetében. Kalocsán a sétáló utca elején is van egy Asztrik szobor, de abban sokkal inkább a művész általi kifejeződés jelenik meg. Itt, a Szentháromság téren most felállított szobor a mondottakon kívül a történelmi pontot, az első templomot is jelöli. A pásztorbot most kerül a szobor kezébe, ami szintén a sírmellékletek feltárása után, azok alapján, valósághűen készült el."– mondta Vörös Márta főépítész az Asztrik szobor felállításakor.
Csák Attila restaurátor, műemléki szobrász az alkotás helyére emelése után nyilatkozva kifejtette:
Kalocsával, a főegyházmegyével úgy kerültem kapcsolatba, hogy a Szentháromság szoborra én készítettem a Szent Fábián és a Szent Sebestyén szobrot, tehát a szobrok hoztak ide. Az egyetemen restaurátor szakon végeztem, a szobrászat ez esetben szerencsés konstelláció a restaurátori szakmával. Három évvel ezelőtt, karácsonykor jöttem Kalocsára az egyik restaurátor barátommal, akkor kezdődött a tervezés, amit egy hosszú beszélgetés előzött meg a főépítész asszonnyal. Ezt követően alakult ki a koncepció a fejemben, hogy milyen személyiséget akarok megmutatni. Tudtam, hogy egy céltudatos, minden tekintetben vonzó embert kell megfaragnom, aki mellé bárki szívesen oda állna, szívesen megismerkedne vele, végighallgatná a gondolatait. Tudva, hogy Asztrik mit tett itt Magyarországon: az érsekség és két apátság alapítása, a szent korona elhozása Istvánnak – így egy kivételes személyiség megjelenítésén dolgoztam. Amikor megkaptam a 3 tonnás carrarai márványtömböt, amit már évekkel ezelőtt megvásárolt az érsekség, Asztrikot egy kész tubusba kellett beleálmodnom, tehát attól nem lehetett elmozdulni. Azt tudtam, hogy a szobornak legalább 5/4-esnek kell lennie, hiszen nagyon nagy a tér, ilyen helyen nem szokás életnagyságú figurát elhelyezni. A szobor készen került ki a műhelyemből, itt már csak a kéz, az abban tartott pásztorbot került a helyére. Mindez szimbolikus, hogy Asztrik a tekintetével, a pásztorborjával is mutassa, hogy ez az első templom, egyben az érsekség megalapításának a helyszíne. A kezében is azért tartja a mitrát és a pásztorbotot, mert ez a szobor az érsekség alapítására és nem a korona elhozására utal. A pásztorbot érdekessége, hogy egy nagyon szép sárkányfejes végződése van, ami szintén a feltárások során került elő, és már a sírban beszkennelték a maradványait. A tetején még megvannak azok az ezeréves horpadások, amelyek Asztrik használatának a nyomai.”- mondta Csák Attila restaurátor, műemléki szobrász.