Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült. Mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja. Sajnos a kiskereskedelmi árak jelentős emelkedéséről nem esik szó, holott aki üzletbe jár, nap mint nap érzékeli.
A rövid elemző részekből álló publikáció uniós kitekintéssel ad képet 2020-ról, így többek között a járvány főbb gazdasági-társadalmi hatásairól. Az Európai Unióban például 6,2 százalékos volt a visszaesés, az egyes tagállamokban a járvány gazdasági hatásai nagymértékben függtek a Covid19 időbeli megjelenésétől, a megfékezésére hozott intézkedésektől, a leginkább érintett ágazatok súlyától, és a gazdaságok járvány előtti helyzetétől is.
A COVID19 MEGTÖRTE A MAGYAR GAZDASÁG LENDÜLETÉT. A 2013 ÓTA – RENDSZERINT AZ UNIÓS ÁTLAGOT MEGHALADÓ ÜTEMBEN – BŐVÜLŐ GDP VOLUMENE 2020-BAN 5,0 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT AZ EGY ÉVVEL KORÁBBIHOZ KÉPEST.
2020-ban a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye visszaesett. Az ipar bruttó hozzáadott értéke 4,9 százalékkal csökkent, miután a járvány első, tavaszi hullámakor több gyárban átmenetileg teljesen leállt a termelés. A csökkenést elsősorban a feldolgozóipari termelés legnagyobb hányadát (28 százalékát) realizáló járműgyártás 11 százalékos visszaesése határozta meg, ami az iparág beszállítói hátterének, főként a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, valamint a fémfeldolgozás, kohászat produktumát is visszafogta.
A TAVASZI MÉLYPONTOT KÖVETŐEN A LEGGYORSABBAN A VILLAMOS BERENDEZÉS GYÁRTÁSA TALÁLT MAGÁRA, KÖSZÖNHETŐEN AZ AKKUMULÁTORGYÁRTÁSNAK, AMI ÉVES SZINTEN DINAMIKUSAN, 13 SZÁZALÉKKAL NŐTT. EZEN KÍVÜL CSAK A GYÓGYSZERGYÁRTÁS, AZ ÉLELMISZERIPAR, VALAMINT AZ ELEKTRONIKAI IPAR BŐVÜLT.
A szolgáltatások teljesítménye összességében 4,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a korlátozások leginkább a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátást, a szállítást, és a szórakoztatással, szabadidővel kapcsolatos tevékenységeket érintették.
2020 márciusától, a járvány első hullámától kezdve mindegyik hónapban lényegesen kevesebb kereskedelmi szálláshely működött, mint egy évvel korábban.
TAVALY A VENDÉGEK (5,2 MILLIÓ) ÉS AZ ÁLTALUK ELTÖLTÖTT VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA (13 MILLIÓ) 60, ILLETVE 58 SZÁZALÉKKAL MARADT EL A 2019. ÉVITŐL, EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A BRUTTÓ SZÁLLÁSDÍJBEVÉTELEK ÖSSZEGE (128 MILLIÁRD FORINT) 62 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT.
Az átlagoshoz képest jelentősebben visszaesett a külföldi vendégek száma, valamint a nagyobb kapacitású szállástípusok forgalma.
A megelőző három évben rendre kétszámjegyű növekedést elérő építőipar kibocsátása 2020-ban 9,1 százalékkal csökkent. A termeléskiesésben a járvány mellett jelentős szerepet játszott a jórészt út- és vasútfejlesztésre irányuló nagy állami megrendelések kifutása is, így főként az egyéb építmények építése csökkent (13 százalékkal). Ugyanakkor a kivitelezők 2020. december végi rendelésállománya az épületépítések iránti megnövekedett igények eredményeként 7,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A LAKÁSÉPÍTÉSEK SZÁMA ÖTÖDIK ÉVE FOLYAMATOSAN EMELKEDIK, 2020-BAN 34 SZÁZALÉKKAL MEGHALADTA AZ ELŐZŐ ÉVIT. ÖSSZESEN 28 EZER ÚJ LAKÁST VETTEK HASZNÁLATBA, AMINÉL TÖBB HASZNÁLATBAVÉTEL UTOLJÁRA 2009-BEN VOLT.
Ugyanakkor az év során az új lakásokhoz képest mintegy 6 ezerrel kevesebb építési engedélyt adtak ki, számuk egy év alatt 36 százalékkal csökkent. Népességarányosan a legtöbb használatbavételi és építési engedélyt Győr-Moson-Sopron, a legkevesebbet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jegyezték. Az ezer lakosra jutó használatbavételt tekintve a megyék között közel 20, az építési engedélyeket nézve pedig 10-szeres különbség alakult ki.
AZ ÚJ LAKÁSOK DRÁGULÁSA 2020-BAN MÉRSÉKLŐDÖTT, AZ ÁTLAGOS NÉGYZETMÉTERÁR 9,1 SZÁZALÉKKAL, 551 EZER FORINTRA NŐTT.
2020-ban számottevően megváltoztak az emberek vásárlási és költési szokásai, elsősorban a járvány miatti pánikszerű felvásárlás, illetve a boltokra vonatkozó nyitvatartási korlátozások miatt. Tavaly a hazai kiskereskedelmi forgalom összértéke megközelítette a 12,6 ezer milliárd forintot, a naptárhatástól megtisztított volumene közel azonos volt a 2019. évivel.
Az élelmiszer jellegű vegyes üzlettípusok, valamint a gyógyszertárak forgalma emelkedett, más üzleteké visszaesett, ahogy a benzinkutaké is.
A CSOMAGKÜLDŐ ÉS INTERNETES KISKERESKEDELEM 42 SZÁZALÉKKAL MAGASABB BEVÉTELT ÉRT EL, DINAMIKUS BŐVÜLÉSE FOLYTATÓDOTT 2020-BAN IS.
Az atipikus munkavégzés (például távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás) lehetősége a 21. században egyre szélesebb körben terjedt el, amit felerősített a koronavírus okozta járvány.
A RÉSZMUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA 2017 ÓTA EMELKEDIK. 2020-BAN A NEGYEDMILLIÓ RÉSZMUNKAIDŐS KÖZEL KÉTHARMADA NŐ VOLT. 2020-BAN A 15–64 ÉVES FOGLALKOZTATOTTAK 8,6 SZÁZALÉKA, 376 EZER FŐDOLGOZOTT TÁVMUNKÁBAN. KÖZÜLÜK FELÜLREPREZENTÁLTAK A NŐK ÉS A (NAGY)VÁROSOKBAN DOLGOZÓK.
2020-ban kedvező termésátlagokkal számolhattak a gazdák. Kukoricából rekordközeli, 8,6 tonna volt a hektáronkénti termésátlag, de a búzáé (5,4 tonna/hektár) is meghaladta az előző évi eredményeket. Gabonából közel 2,3 millió hektárról 15,3 millió tonna termést takarítottak be, miközben a gabonafélék betakarított területe 2014 óta – egy év kivételével – csökken.
A KSH Magyarország számokban, 2020 című kiadványa az alábbi linken érhető el:
http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=1062497
Forrás: KSH