Az utóbbi időszak csapadékszegény időjárása következtében rendkívül alacsony vízállás alakult ki a Duna magyarországi szakaszán, ami jelzi, hogy a folyó vízgyűjtő területén, így a bajor és az osztrák hegyekben is száraz volt a megelőző időszak. Az elmúlt szombaton egy kis sétára indultunk a vén folyam partján.
Európa második leghosszabb folyamát is egyre markánsabban érintik az aszályos időszakok, a tavaszi árvizek és nem utolsó sorban az emberi beavatkozások. A Duna jelenlegi hossza 2857 kilométer, de a 19. században még majdnem 3000 kilométer hosszú volt. Jelenleg csupán egytizede van „természeteshez közeli állapotban” - a bajor hatóságok felmérése alapján.
Az emberek ugyanis szeretnek a folyók közelben lakni, ám ahhoz, hogy ott biztonságban érezzék magukat, szabályozni kezdték azt. A Duna minden tekintetben igen erősen szabályozott. A felső szakaszán több mint 30 vízlépcső, az alsón pedig egy Vaskapu található.
A mostani alacsony vízállás teljesen megszokott természeti jelenség.
A PROBLÉMÁT MOST AZ JELENTI, HOGY AZ UTÓBBI ÉVEKBEN A NYÁRI-ŐSZI VÍZSZINT SZÉLSŐSÉGESEN, A KORÁBBI ÉVEK ÁTLAGÁNÁL JÓVAL MÉLYEBBRE SÜLLYEDT.
A vízügyes szakmában ezt az időszakot hívják őszi kisvizes időszaknak, melyre minden évben számítanak.
A meteorológiai és hidrológiai előrejelzés szerint messze vagyunk és nem is fogjuk most elérni a valaha volt legalacsonyabb Duna vízállását. 2018. október 25-én 33 centiméteres értéket mértek.
A bajai székhelyű Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság aktuális előrejelzés alapján a Duna a hazai szakaszán Paksig árad, alatta apad. A folyó igen alacsony vízállású.
Az elmúlt 6 napos időszakban a Felső-Duna fontosabb vízgyűjtőin átlagosan 23-56 mm csapadékot észleltek. A lehullott csapadékmennyiség hatására emelkedik, majd ezt követően a vízállás ismét apadóba fordul.
A Duna kiszáradásától azonban nem kell tartanunk, hiszen a folyó legkisebb vízhozama is 600 köbméter másodpercenként.
A JELENLEGI ALACSONY VÍZÁLLÁS NEM JELENT PROBLÉMÁT A LAKOSSÁGI IVÓVÍZELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ DUNA MENTI PARTI SZŰRÉSŰ KUTAKNÁL.
Tudvalevő, hogy a Paksi Atomerőmű is a Dunából veszi a hűtővizet. Az erőmű hűtését úgy tervezték, hogy az, az addig mért legalacsonyabb vízállásnál alacsonyabb szint esetén is megoldott legyen.
A TEHERHAJÓZÁS SZÁMÁRA VISZONT GONDOT OKOZ AZ ALACSONY VÍZÁLLÁS, MERT A GÁZLÓS SZAKASZOKON A HAJÓK NEM TUDJÁK A 2,5 MÉTERES HAJÓMERÜLÉSI LEHETŐSÉGHEZ TARTOZÓ SZÁZSZÁZALÉKOS KAPACITÁSUKAT KIHASZNÁLNI.
Mi azonban egészen kellemes módon kihasználhatjuk a Duna alacsony vízszintjét. Egészen döbbenetes érzés több kilométert kirándulni csak olyan szakaszokon, ahol normális esetben derékig vagy nyakig gázolnánk a vízben. Fotókkal ezt nagyon nehéz visszaadni, de azért megpróbáljuk. Kattintsanak bátran a cikkben lévő képekre a képgalériánk megtekintéséhez!