Ami nyáron hiányzott, most dömpingje van: rég óta nem látott aszály után ár- és belvízveszély fenyeget az ország több pontján. Van, ahol a legmagasabb szintű a védekezés, sőt, péntekre virradóan már a lakosságot is ki kellett telepíteni. A Dunán egy kisebb árhullám hamarosan levonul, de komolyabb árvíz egyelőre nem fenyeget. Fölvetődik a kérdés: a mostani többletet nem lehetne-e valahogy eltenni az évek óta menetrendszerűen megérkező nyári aszály időszakaira? Erről már magas szinteken is folyik az együttgondolkodás, amely remélhetőleg hamarosan közös cselekvésben fog kiteljesedni, ugyanis a megfelelő technológiákkal egyszerre orvosolhatnánk az elsivatagosodás problémáját, mérsékelhetnénk, illetve kiküszöbölhetnénk a belvízi károkat, növelhetnénk a mezőgazdaság volumenét, csökkenthetnénk a termelés költségeit. E kérdésekről tavaly ősszel korszakindító jelentőségű konferenciát tartottak magas szintű állami és szakmai részvétellel.
Ahogyan országszerte mindenütt, úgy az Aggteleki-karszton is extrém mennyiségű csapadék hullott, és a napokban még további jelentős esőzésekre lehet számítani. Emiatt
AZ AGGTELEKI CSEPPKŐBARLANGOT ELÁRASZTOTTA A VÍZ, SŐT, JÓSVAFŐNÉL ELŐ IS TÖRT A FÖLD ALÓL
– írja az Index.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapján kiadott árvízvédelmi térkép szerint az utóbbi napok heves esőzéseinek következtében
A TISZA TÖBB MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN VAN ÉRVÉNYBEN ELSŐ-, MÁSOD-, ILLETVE HARMADFOKÚ VÉDEKEZÉS.
Az Index közlése szerint a Sajó már ki is lépett a medréből, ami miatt utakat kellett lezárni.
A Tarnán és a Zagyván is árhullám vonul le, de kisebb patakok is kiléptek már a medrükből.
Kritikus a helyzet az Ipolyon is.
Ipolytarnócnál az MTV1 reggeli hírsora szerint mára már lakóházakat is elöntött a víz, igaz, olyan épületekről van szó, amelyek az ártéren állnak – ezekből az ott lakókat már korábban kitelepítették.
Azonban
A DUNA MAGYARORSZÁGI SZAKASZAIN SEHOL SINCS KÉSZÜLTSÉG.
Az árvízvédelmi térképről az is kiderül, hogy a meszesi szakaszon utoljára 2013-ban rendeltek el készültséget.
De fölvetődik, hogy mi várható a következő időszakban, tekintettel heves esőzések miatt.
Erről az Eumet.hu vízállásjelentéséből, illetve előrejelzéséből tájékozódtunk. E szerint
A DUNA VÍZSZINJE JELENLEG A MINDENKORI LEGMAGASABB VÍZÁLLÁSNÁL NYOLC MÉTERREL ALACSONYABBAN, A VALAHA MÉRT LEGKISEBB ÉRTÉKNÉL KÉT MÉTERREL MAGASABBAN ÁLL.
A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN RÖVID SZINTEMELKEDÉS UTÁN ÚJRA A VÍZSZINT CSÖKKENÉSE VÁRHATÓ.
Jelenleg egy kisebb árhullám vonul le a folyón, amely jelenleg Komárom-Esztergom vármegyében tetőzik, míg Paksnál – azaz térségünkben – várhatóan e hó 21-én éri el a legmagasabb szintet, de a jelenlegihez képest mindössze mintegy fél métert fog emelkedni.
Tehát
JELENLEG ÉS A BELÁTHATÓ IDŐSZAKBAN TÉRSÉGÜNKBEN SEMMIFÉLE ÁRVÍZVESZÉLY NINCS.
Ennek oka, hogy a Duna vízgyűjtő területének nagy részén – a hegyvidéki területeken szilárd állapotú csapadék hullott. Hogy ez később okoz-e gondot a Dunán, az attól függ, hogy milyen gyors lesz az olvadás, és kapcsolódik-e majd hozzá a mostanihoz hasonlóan nagy esőzés.
A kérdés tehát az, hogy mit hoz a tavasz.
Emlékezve a nyári, emberemlékezet óta nem látott aszályra,
IDŐSZERŰ VOLNA A VÍZGAZDÁLKODÁSI RENDSZERÜNK ÁTGONDOLÁSA, ÉS AZ ÁRVIZEK ESETÉN JELENTKEZŐ TÖBBLETET VÉGRE A TÁJBAN, TALAJBAN TÁROLVA LASSÍTANI A TÉRSÉG ELSIVATAGOSODÁSÁNAK ÜTEMÉT,
ezzel 150 éves késedelemmel orvosolni a folyószabályozásunk hibáit, túlkapásait, és tekintettel a már most is károkat okozó belvizekre, az érintett területek használatának megváltoztatását is megfontolhatnánk.
E két kérdéskör összekapcsolása pedig nyilvánvalóan logikus volna.
Ez gyakran téma több közösségi médiás csoportban, például a Zöld Gerilla Mozgalom oldalán is, ahol laikusok és szakemberek pártállástól, világnézeti meggyőződéstől függetlenül együtt gondolkodnak többek közt e kérdésekről, amelyekről a csoporthoz köthető környezetgazdálkodási szakemberek és aktivisták kezdeményezésére magas szintű állami, kormányzati részvétellel
TAVALY SZEPTEMBER 23-ÁN, PÉNTEKEN AZ AGRÁRMINISZTÉRIUM, KUPOLATERMÉBEN TARTOTTAK KONFERENCIÁT, A NAGYON TALÁLÓ „VÍZVÁLASZTÓ” CÍMMEL,
ami jelzi, hogy talán kissé megkésve, de végre közös gondolkodás indult a vízmegtartó vízgazdálkodás módszereinek kidolgozására és rendszere kiépítésének előkészítésére.
Borítókép forrása: Aggteleki Nemzeti Park / Facebook