Dr. Pirisi Levente: Kiskőrösön nagyon sokat dolgozunk az időszerű ítélkezésért

– Elnök úr! Önnek amellett, hogy büntetőügyekben jár el, büntetés-végrehajtási bíró, elnöki feladatköréből adódóan fontos igazgatási, szervezési feladatai vannak. Egy olyan izgalmas időszakban, mint amilyen az elmúlt év volt, a Kiskőrösi Járásbíróságnak miként sikerült ezeknek a kihívásoknak megfelelni?

– Vitathatatlanul az egész bírósági szervezetnek nagy kihívás, hogy az új eljárásjogi kódexek egy évben léptek hatályba, és megvalósul a kötelező elektronikus kapcsolattartás. Ám ezeket a törvényi változásokat egy hosszabb felkészítési, felkészülési idő előzte meg. A helyzetet könnyíti, hogy a bírói függetlenség, a jogbiztonság, jogegyenlőség Magyarországon általánosan elfogadott társadalmi érték, a bíróságok munkáját közbizalom övezi. A kiskőrösi járás tipikus példája annak, hogy a társadalom, a vállalkozói szféra milyen, korábban szinte elképzelhetetlen mértékben változik, fejlődik. Egy ilyen helyzetben természetes, hogy az ítélkezési gyakorlatnak is készen kell állnia arra, hogy képes legyen reagálni az új jogi szabályozásra, élethelyzetekre, társadalmi változásokra, kihívásokra. A megújult elméleti és jogszabályi alapokon nyugvó bírói munkának komoly jelentősége van, hiszen a legtöbb felmérés azt igazolja, hogy az emberek számára a közbizalom legfőbb letéteményese a bíróság. A járásbíróság elnökekén azt a szerepet kell betöltenem, hogy biztosítsam a bírósági munka zavartalanságát, a munkahelyi infrastruktúrát, és legfőképpen, a lehetőségekhez mérten, a bírók egyenletes munkaterhelését. Mindemellett komoly súllyal esik latba a többi bírósággal, az ügyészséggel, rendőrséggel való szakmai együttműködés, kapcsolattartás. Itt jegyezném meg, hogy ugyan részletekkel még nem szolgálhatok, de Kiskőrösön, a volt rendelőintézet helyén, a közeljövőben egy új, korszerű járásbírósági épület épül.

– Korábban olyan hírek terjedtek, hogy a Kiskőrösi Járásbíróság, különösen a büntető ügyszakban, a megye legleterheltebb bírósága. Ezt a helyzetet hogyan sikerült kezelni?

– Alapvetően úgy épül fel a bíróság, hogy három polgári ügyszakos és három büntető ügyszakos bíró van kinevezve. Dr. Jádi János bíró kirendeléssel Kecskeméti Járásbírósági és törvényszéki feladatokat kapott, ami komoly érvágást jelentett, mert személyében egy nagy tapasztalattal, szakmai tudással rendelkező büntető bíró távozott Kecskemétre. Egyéb körülmények is közrejátszottak abban, hogy másfél év alatt a megye legleterheltebb bíróságává váltunk, mert a bírói kapacitás nem állt rendelkezésre. Az ügyek közben azért jöttek és jöttek. Míg például Kalocsán egy tárgyaló bíróra 40, addig Kiskőrösön 100 büntető ügy jutott.
Ezt természetesen én folyamatosan jeleztem, majd a Törvényszék vezetése is reagált erre, így most már javul a helyzet.

A polgári ügyszaknál is komoly harc volt, amikor 2014-ben ide kerültem. A két éven túli ügyek aránya 6,6 százalék volt, miközben a „lélektani határ” 5 százalék.”E fölött az okokról havonta jelentést kell írni a Törvényszék elnökének. A bemutatott helyzet 2014 júniusában állt fenn, ám 2014 decemberére ez az arány 2,4 százalékra csökkent, majd a 3 százalék körüli érték állandósult. Talán nem kell mondanom, hogy ezért nagyon komolyan és nagyon sokat dolgoztak a bírók.

– Az Országos Bírósági Statisztikából az látszik, hogy a 2016. évben ugrásszerűen megnőtt a bíróságokra, így a Kiskőrösi Járásbíróságra beérkező ügyek száma. Mi volt ennek az oka?

– A 2016-os évben valóban extrém magas érkezés volt, amit a mai napig senki nem tud megmagyarázni, hiszen az érkező ügyek számát a bíróság nem tudja befolyásolni. Az ügyek befejezését, a folyamatban lévő ügyeket igen, de az érkező ügyeket az élet generálja. Tény, hogy jogszabályi változás nem volt eme időszakban. Csak hogy érzékeltessem:

ha a Kiskőrösi Járásbíróságra egy évben 600-700 ügy érkezik, ez is már soknak számít, de 2016-ban 808 (!) polgári peres ügy érkezett.”Ez már olyan emelkedést mutatott, hogy 2016 végére megint eljutottunk oda, 4,5 százalék volt a két éven túli ügyek aránya. Egy - egy bíró kezén 130-140 ügy volt. Ez nem kezelhetetlen, mert van olyan bíróság az országban, ahol ez a szám 200, azonban van olyan is, ahol 40, de a helyzet mindenképpen intézkedést igényelt. Az arányos munkateher kialakítása a bíróság elnökének a feladata, ám ha ez valamilyen akadályba ütközik, a szükséges korrekciók elvégzéséhez a Törvényszék nyújt segítséget. Ez nem könnyű feladat, mert a bírói kinevezések szigorú procedúrája miatt ilyen helyzetben szinte kizárólag a bírói kirendelésekkel lehet operálni. A 2016-os évet az is nehezítette, hogy a Kiskőrösön közismert dr. Városi Adrienn bírónő szeptemberben nyugdíjba vonult. Mire a pályázati eljárást lefolytatták, fél év is eltelt. Szerencsére Kecskemétről kaptunk egy bíró kollégát, aki másfél évig itt volt. Az ő munkája nagyon kellett ahhoz, hogy az időszerű ítélkezés ne szenvedjen hátrányt. Összefoglalva,

a Törvényszékkel közös erőfeszítések eredményeként 2018 végére sikerült elérni azt az ideálisnak mondható állapotot, hogy a polgári bírók kezén ismét „csak” közel 100 ügy volt.

– Az új polgári perrendtartás jelentősen megváltoztatta, átalakította a perindítást. Tavaly ilyenkor alig lehetett ügyvédet találni, aki per indítását vállalta volna. Változott a helyzet?

– Az új polgári perrendtartás 2018 januári bevezetésével országosan drasztikusan lecsökkent a polgári ügyszakba érkező keresetek száma. Kezdetben nem hogy az ügyfelek nem voltak képesek megfelelő keresetlevelet benyújtani, de még az ügyvédek sem.

Az ügyfeleket és képviselőiket a legnagyobb kihívás elé az állította, hogy az új eljárási kódex részletesen szabályozza a keresetlevéllel szembeni követelményeket, és szigorúbban kezeli a nem szabályszerű beadványokat.

Ugyanez igaz az alperesre: a védekezést első körben nem szóban, az első tárgyaláson kell előadnia, hanem előzetesen és ugyancsak írásban, még a perfelvételi szakban, és erre az alperesnek csak 45 napja van. Az első fokon törvényszéki hatáskörbe tartozó pereknél minden ügyben kötelező a jogi képviselet, vagyis az ügyvéd alkalmazása, a járásbírósági és munkaügyi perekben ez továbbra sem kötelező. Ez is nehezíti a jogszabályoknak mindenben megfelelő nyilatkozatok megtételét.

2019 februárjában már kezdünk visszaállni a régi kerékvágásba, de az elmúl év első féléve olyan drasztikus csökkenést eredményezett, hogy egész évben 577 polgári peres ügy érkezett.
Ennek az volt az előnye, hogy a 2016-os év extrém érkezésből, az egyik bíró kieséséből eredő magasabb ügyhátralékot ezen idő alatt sikerült csökkenteni. Jól szemlélteti, hogy az 577 érkezett peres üggyel szemben a bírók 722 ügyet fejeztek be. Három bírónak 299 ügye maradt folyamatban, azaz bírónként 100 ügy lett a munkateher.

– Mit eredményezett a 2018. július 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási törvény?

– A számok azt igazolják, hogy a 2016, 2017 évet, a 2018. év első félévet tekintve az érkezés azonos volt.

Az új Be hatályba lépése után, az elmúlt év második félében viszont egynegyedére (!) esett vissza az érkezett közvádas peres ügyek száma.

Egyszerűen nem jön vádirat, miközben 400 folyamatban lévő nyomozás van a Kiskőrösi Rendőrkapitányságon. Ennek oka, hogy az új Be szerint 6 hónapig az ügyész nem adhat utasítást a nyomozóknak, a nyomozóhatóságnak nincs olyan kötelezettsége, hogy 2 hónap után be kell mutatni az ügyészségnek, hol tart az eljárásban. Ez a bizonyos 6 hónap tavaly júliustól decemberig tartott. Most tartunk ott, hogy várhatóan folyamatosan emelkedik majd a közvádas peres ügyek száma. A rendőrökkel való szoros munkakapcsolat révén tudom, hogy a rendőri állományban nagy a fluktuáció, és egyelőre ott is az elektronikus ügyintézésben való rutinszerzés időszakát élik.

– Mi a bírói munka legfőbb fokmérője?

– A legnagyobb piros pont a jogerős első fokú ítélet, ennek híján a másodfokú helybenhagyás. A legnagyobb fekete pont a bírói munkában az ítélet hatályon kívül helyezése. Ha úgy tetszik, az első fokon eljáró bírónak ez a legnagyobb szakmai kritikája. A tavalyi évben a Kiskőrösi Járásbíróságról 50 büntető peres ügy került másodfokra, ám ebből egyet sem helyeztek hatályon kívül, tehát jól vizsgáztunk. Polgári ügyszakban sajnos nagyobb volt a szórás, itt még fejlődnünk kell.

– Azt, hogy a bíróság elnöke, a büntetőbíró is „emberből van”, az irodában lévő kedves családi fotók is jól tükrözik. De mi ez a kupa az asztalán?

– Ez a vándorkupa 14 éve mindig annak a járásbíróság elnökének az asztalát díszíti, akinek a csapata megnyerte az évente két alkalommal megrendezésre kerülő Kalocsa - Kiskőrös közötti jogász, orvos futballösszecsapást, ami immár a tenisszel is kibővült. Talán beszédes, hogy a kupa két éve nem hagyta el a szobámat, bár nagy az igyekezet, nem tudják elvenni a csapatmunkában, összetartásban is ütőképes Kiskőröstől.

Az interjú megjelent a Régiónapló 2019. februári számában