Az autóval, motorkerékpárral közlekedők közül ki ne látott volna az úton eszeveszettül átrohanó őzet vagy őzcsoportot. A júliusi, augusztusi párzási időszakban minden kontrollt elvesztő, a suta után kajtató bakok ilyenkor se nem látnak, se nem hallanak. A nászt megelőző rohangálásnak gyakran ütközés a vége, vagy csak a vakszerencsén múlik, hogy a kocsin túl nem töri össze magát a vezető és utasa. A következő hetekben, hónapokban nem csak éjszaka, de nappal is számíthatunk út melletti vagy azon átrohanó őzekkel.
A vadásztársaságokat érintő korábbi szabályozás miatt, a legtöbb valós vagy vélt őz vonulási útvonalat, az őz, illetve vadállat veszélyt, táblával jelzik. Ám vannak olyan sűrűn kitáblázott útszakaszok, mint például a Kecel és Kiskunhalas közötti „vesekő eltávolító”, ahol a bokros részeken jobb, ha csak lépésben haladunk.
Az ilyenkor megszaporodó, őzek okozta közlekedési balesetek miatt kér fokozott figyelmet az Országos Magyar Vadászati Védegylet az autósoktól és a motorosoktól. Az egyesület közleményében rámutatat: az őz a legelterjedtebb nagyvadfaj Magyarországon, egyedszámát mintegy 360 ezerre becsülik, az ország egész területén előfordul.
Az országban évente elütött 5000-6000 nagyvadból több mint 4000 őz, a balesetek túlnyomó része a párzási időszakban történik.
Ilyenkor mindenhol felbukkanhatnak, nem csak a vadveszélyt jelző táblákkal jelzett szakaszokon.
Közlekedésbiztonsági szempontból komoly veszélyt jelent a július közepén, végén elkezdődő és egészen augusztus közepéig tartó párzási időszak, hiszen az erdők, mezők és termőföldek mellett különösen szürkületkor, az esti, éjszakai órákban nőhet meg a számuk. A járművek vezetői, ha nem számítanak a vadállatok hirtelen megjelenésére az utakon, akár komoly balesetek részesei is lehetnek.
A JÁRMŰVEZETŐK TEHÁT EBBEN AZ IDŐSZAKBAN JOBB, HA NEM MEGSZOKÁSBÓL, HANEM KÖRÜLTEKINTŐEN, NAGYOBB FIGYELEMMEL ÉS MÉRSÉKELT SEBESSÉGGEL KÖZLEKEDNEK.
Ilyenkor különösen számolni kell vadállatok megjelenésére azokon az útszakaszokon, melyeket „vadon élő állatok” veszélyt jelző táblával jelölnek. Ezeket a táblákat ugyanis a közút kezelője a vadásztársaságokkal, vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett útszakaszokon helyezik el, ahol a vadak megjelenésének az átlagosnál is nagyobb a valószínűsége. Ilyen jelzőtábláknál – bár sebességkorlátozáshoz nincs kötve – érdemes lassabban, körültekintőbben közlekedni.
A motorkerékpárral közlekedők jóval védtelenebbek a gépjármű vezetőkhöz képest. Ezért részükről a vadveszélyes útszakaszokon még inkább indokolt a lassabb és óvatosabb közlekedés, nem tanácsos a megengedett felső sebességértéket kihasználni.
Fontos tudni, hogy ebben az időszakban a járművekre felszerelt különféle riasztók sem nyújtanak tökéletes biztonságot. A tapasztalatok szerint, ha őz vagy más vad okozta balesetet szenvedünk, a biztosítóval, a vadásztársasággal való hercehurca elkerülése érdekében jobb, ha bejelentést teszünk a rendőrségen.