Kisebb riadalmat okozott városunkban április 8-án, pénteken délután egy nem mindennapi légi esemény, és mint kiderült, ez már a harmadik volt azon a napon. A Magyar Honvédség hivatalos közleménye szerint egy Ausztria felől érkező kisrepülőgép nem létesített rádiókapcsolatot a polgári légi irányítással, ezért riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit, amelyek leginkább az augusztus 20-i légi parádéhoz hasonlítható robajjal, alacsony magasságban húzták át városunk felett.
Ahogy korábban már beszámoltunk róla, pénteken rövid időn belül kétszer is riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit.
A kora délutáni órákban egy Szentpétervárról Belgrádba tartó A-319-es utasszállító repülőgép miatt riasztották a vasmadarakat. A gép bombafenyegetést jelzett a polgári légiirányítás felé, ezért a NATO Déli Egyesített Légi Hadműveleti Központja riasztotta a Magyar Honvédség vadászgépeit, amelyek a felszállást követően a szerb A-319-es repülőgépet kikísérték a magyar légtérből, majd visszatértek a kecskeméti bázisra.
Nem sokkal később ismét riasztották a Gripeneket, akkor egy Moszkvából Belgrádba tartó utasszállító jelzett bombafenyegetést a polgári légi irányításnak. A felszállást követően pillanatokon belül utolérték és azonosították a repülőgépet, majd kikísérték a magyar légtérből. A géppár ezt követően visszatért a kecskeméti bázisra.
Túl sok idejük nem volt a visszatérő pilótáknak, mert a NATO Déli Egyesített Légi Hadműveleti Központja ismét riasztást adott.
A GÉPPÁRNAK 17 ÓRA ELŐTT PÁR PERCCEL AZÉRT KELLETT FELSZÁLLNIA, MERT EGY AUSZTRIA FELŐL ÉRKEZŐ, PISTON TÍPUSÚ KISREPÜLŐGÉP NEM LÉTESÍTETT RÁDIÓKAPCSOLATOT A POLGÁRI LÉGIIRÁNYÍTÁSSAL.
A Gripenek haladéktalanul felszálltak, és miközben azonosították a repülőgépet, annak vezetőjével a légi irányítás is felvette a rádiókapcsolatot. A vadászrepülők a kisgépet Szegedre kísérték, majd visszatértek a kecskeméti bázisukra.
Városunkban és annak környékén a harmadik esetnek lehettünk kéretlen szem- és fültanúi, és sokan azonnal, óhatatlanul is a szomszédban zajló orosz-ukrán háborúra asszociáltak.
A szokatlan robajra is választ ad a közlemény, ugyanis
A FELADAT SIKERES VÉGREHAJTÁSA ÉRDEKÉBEN A GRIPENEK ILYENKOR ENGEDÉLYT KAPNAK, HOGY ÁTLÉPJÉK A HANGSEBESSÉGET, ILYENKOR LEHET – MINT EZ ESEBEN IS - HANGROBBANÁST HALLANI.
A vadászgépek a gyakorlatok során - kis ország lévén - 400-450 kilométeres sebességgel repülhetnek a magyar légtérben, ezért is volt a hozzáértőknek egyértelmű, hogy ez bizony most nem próbarepülés vagy gyakorlat.
Utóbbiak megtervezéskor egyébként hangsúlyt fektetnek az érintett települések elhelyezkedésére, hogy minél kevesebb problémát okozzanak a lakosságnak.
A Magyar Légierő 20 kiképzett Gripen pilótával rendelkezik, akik átlagosan évi 100 órát repülnek, illetve 30 órát töltenek szimulátorban. A magyar légtér védelmét 14 darab, negyedik generációs JAS 39-es Gripen vadászgéppel látják el.
Forrás: honvedelem.hu