Pünkösd szombatján, május 14-én érdekes, megindító kép fogadott bennünket a Szerbia – Magyarország vonatkozásában schengeni határnak számító Kelebija-Tompa határátkelőnél: migránsok tucatjai vertek sátrat a „senki földjén”, az elhelyezésükre oda telepített korszerű szálláskonténerek ellenére. A felnőttek tábortüzeket raktak, a gyerekek vidáman szaladgáltak a hol szemerkélő, hol szakadó esőben. A sátortábor okáról a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH) kértünk tájékoztatást. A válasz a mai napon érkezett meg, amelyet szerkesztés nélkül adunk közre.
Tisztelt Zsiga Ferenc szerkesztő úr!
Tájékoztatjuk, hogy a magyar tranzitzónákban, a hazai befogadó intézményekben tartózkodók valamennyi jogszabályban rögzített ellátáshoz hozzájutnak.
Mindazok a migránsok, akikről Ön említést tesz, még magyarországi beléptetésre várnak, jogi értelemben nem tartózkodnak Magyarország területén (megjegyezzük: sátraik döntő többsége Szerbia területén található).
A migránsok beléptetésének üteme függ a részletes meghallgatások és az ellenőrzések időtartamától. A tranzitszálláson egyidejűleg 50 fő elhelyezésére van lehetőség, azonban a sérülékeny csoporthoz tartozók (pl.: kisgyermekes családok, idős, beteg emberek) esetében a határon lefolytatott eljárás nem alkalmazható, így a regisztrációt és a részletes meghallgatást követően ők átszállításra kerülnek valamelyik befogadó intézménybe, ahol ügyükben az általános szabályok szerint történik az eljárás.
Hangsúlyozzuk: a tranzitzónákban belépésre jelentkező migránsok meghatározó többsége korábban már előterjesztett menedékkérelmet Görögországban vagy más, az útján érintett európai országban, ahol megfelelő elhelyezést és ellátást kaphattak volna, azonban ügyükben a döntést nem várták meg, hanem továbbutaztak.
Üdvözlettel,
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal