PániQ-szoba – Fizetnek a rettegésért!

KALOhírek – Pontosan mi az a PánIQ-szoba?

Ureczky Balázs – Ez egy viszonylag újkeletű, de máris nagyon népszerű szabadulós játék, ma már országosan és a világban is felkapott időtöltés. Az attrakció lényege, hogy egy néhányfős csapat egy bezárt szobában az ott található lehetőségek, kódfejtő rejtvények segítségével a rendelkezésükre álló idő alatt kiszabadul a szobából. Kitűnő csapatépítő tréning, de remek szórakozás is. Ehhez természetesen ki kell alakítani a megfelelő környezetet, hogy a játékosok tényleg érzékeljék az egyébként nem valós veszélyhelyzetet, érezzék a vérükben az adrenalint.

KH – Idehaza Ti hoztátok össze az első ilyen szobát?

U.B. – Ez így nem pontos, mivel előttünk már elindult egy vállalkozás, amely hasonló szolgáltatás nyújtott, és ma is tevékenyek, de mi számos újítással jelentkeztünk, amire a piac vevőnek bizonyult.

KH – Hogy kerültél a csapatba?

U.B. – Személyes ismeretség révén. Az első szabadulószobánkat Koltai Balázs építette meg, az egész az ő ötlete volt, és szinte a semmiből hozta össze a később nagy sikerű attrakciót. Igazi „garázsvállalkozásként” indult, az első szobát félmillió forintnyi diákhitelből hozta létre, a saját ötletei alapján. Azt találta ki, hogy a játékosok körében jól ismert, népszerű számítógépes játékok hangulatát és képi világát veszi alapul, és az akkora már népszerű kódfejtős játékok mintájára valós térben alkot meg egy új fajta szórakozási lehetőséget.

KH – Mikor történt ez?

U.B. – 2012. március 15-én indult az első PánIQ-szoba. Annak sikerét látva hamar kialakult az elhatározás a folytatásra, de ekkor már csapatban, és ekkoriban kerültem a képbe én is, főiskolai ismeretség alapján, főleg a marketing terén erősítve a vállalkozást. Így aztán az első szobát több is követte, immár nem csak Budapesten.

KH – Miben vagytok egyediek?

U.B. – Igazi underground irányban indultunk el. Alternatív tematikus pályákat kezdtünk építeni, a kezdeti számítógépes játékokat idéző dizájn után a népszerű horror, krimi, akciófilmek valósterű játékadaptációival is jelentkeztünk. Ez szerencsére megint tetszett a játékosoknak.

KH – Konkrétabban mire kell gondolni?

U.B. – Például nagyon népszerűek a Fűrész vagy a Sherlock adaptációink. A játékosok izgalomra vágynak, és itt megkapják: szinte a filmbe csöppenve annak részeseivé, aktív szereplőivé válhatnak. A film hőseire váró, azokhoz hasonló megpróbáltatásokon átesve meg kell találniuk a szabadulás útját-módját.

KH – Egyedül?

U.B. – Nem, a témaszobáink kis létszámú, 4-6 fős csapatok számára készülnek. A feladatokat egy óra alatt kell teljesíteni a győzelemhez.

KH – Honnan származik ez a játék?

U.B. – Erre mi is kíváncsiak voltunk, úgyhogy tartottunk is egy kis kutatást. Ennek eredményeként megtudtuk, hogy az első hasonló pálya Japánban volt, de szűk néhány év alatt szinte mindenfelé elterjedt.

KH – Hány pályátok van jelenleg?

U.B. – Már nyolc pályával dolgozunk országszerte, ez nyolcféle témaszobát jelent. Budapesten három helyszínen vannak szobáink, emellett Győrött is üzemeltetünk egy PánIQ-szobát. De nemcsak magunknak építünk pályákat, hanem megrendelésre is. Így például Lillafüreden is van egy megépített pálya, amit mi készítettünk, de küszöbön áll több vidéki témaszoba átadása is.

KH – Mekkora csapattal dolgoztok?

U.B. – A budapesti gárda harminc főből áll, köztük villamosmérnökkel, gépészmérnökkel, szerepjátékosokkal, grafikusokkal. Van egy programozónk is, de a játékokban a számítástechnikának kevés szerep jut.

KH – Külföldön is ismernek már benneteket…

U.B. – A 2012-ben nyílott, első PánIQ-szoba komoly visszhangot kapott, híre hamar körbejárta a nemzetközi sajtót is. Vannak olyan külföldi játékosaink, akik csak emiatt jönnek hazánkba, így már-már turisztikai látványosságnak számítunk. De fizikailag is jelen vagyunk három kontinensen, Európa mellett Amerikában és Ausztráliában is. Az Egyesült Államok több városában építettünk szabadulószobákat. Két szoba Hollywoodban, három-három San Franciscóban, illetve San Diegóban a mi munkánk gyümölcse, de Miamiban is van szobánk, Ausztráliában pedig Sydneyben vagyunk jelen.

KH – Hogyan tudjátok ilyen távolságból vezetni, működtetni a tengeren túli szobákat?

U.B. – Ezeket nem nekünk kell üzemeltetnünk, ami a napi, operatív munkát illeti, mivel kissé pontatlan kifejezéssel franchise-rendszerben működnek. Ez egész pontosan azt jelenti, hogy partnereink felkérésére mi tervezzük meg a szobát és a hozzá tartozó programot, feladatokat, megtűzdelve az ötleteinkkel, és a helyszínen is segítjük, felügyeljük a kiviteli munkákat, kivesszük a részünket a hely beindításában, a piaci stratégia kialakításában.
Az elkészült, „befuttatott” szobákat azután az ottani partnereink üzemeltetik az elképzeléseink és tanácsaink alapján, de továbbra is velünk együttműködve, főleg a közös fejlesztések terén, és ami szintén fontos, öregbítve a jól csengő PanIQ-Room márkanevet.

KH – Ezzel együtt mondhatni, hogy piacvezetők vagytok ebben az üzletágban?

U.B. – Piacvezetők talán nem vagyunk, hiszen van olyan vállalkozás, amelyik sokkal több szobát üzemeltet, mint mi. De világszerte a legkiterjedtebb hálózattal büszkélkedhetünk, például az Egyesült Államokban is a legnagyobb hálózat a miénk, és árbevételben is a legelsők közt vagyunk a világon. Az is tény, hogy a fejlesztések, innovációk terén úttörő szerepet vállaltunk, és erről ismernek is bennünket a szakmában mindenfelé. Ezt az is mutatja, hogy neves filmstúdiók nemcsak, hogy szóba állnak velünk, amikor egy-egy filmjük pánikszoba-adaptációjával kapcsolatban megkeressük őket, hanem arra is volt már példa, hogy ők maguk kerestek föl minket, hogy a témáikra fejlesztett szobáinkkal népszerűsítsük a stúdió egyes produkcióit.
Emellett ne felejtsük el, hogy már szélesítettük is a repertoárunkat, és az új profilhoz egy önálló vállalkozást indítottunk PánIQinstant néven. Az új vállalkozásunk elsősorban céges rendezvények szervezésére, csapatépítő tréningek, promóciók megtervezésére és lebonyolítására szakosodott, és igen illusztris ügyfélkörrel rendelkezik: szerveztünk már kampányokat, tréningeket az HBO, a H&M divatcég, vagy a Nestlé számára is, hogy csak a legismertebbeket említsem.
Szóval, jegyeznek bennünket.

KH – Ehhez csak gratulálni tudok, és szerkesztőségünk nevében is sok sikert kívánok a további munkához!