Mekkora kárt okoznak a természeti katasztrófák?

A Karlshrue Intézet régi feljegyzések és médiabeszámolók alapján készítette el a katasztrófakatalógust. A listán minden adat megtalálható a tragikus áradásokról, aszályokról, viharokról, vulkáni tevékenységekről, földrengésekről és erdőtüzekről. A témával foglalkozó jelentések 90 különböző nyelven készültek; a kutatók ezeket egyesítették egy adatbázisban (Integrated Historical Global Catastrophe Database).

Az árvíz veszélyesebb a vulkánnál

1900 és 2015 között a legnagyobb gazdasági katasztrófákat – az összes kár 40 százalékát – az árvizek okozták. A földrengések nagyjából a negyedét, a viharok az ötödét teszik ki a teljes károkozásnak. A szárazság 12 százalék, az erdőtüzek 2 százalék, a vulkánkitörések 1 százalék részt hasítanak ki a tortából.

Bár abszolút értékben számolva a gazdasági veszteségek növekedtek az elmúlt évszázadban, a veszteségeknek csak kisebb részét teszik ki az épületek és más infrastruktúrák pusztulása. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy jobban boldogulunk a természeti katasztrófák következményeivel.

A természeti katasztrófák globális megoszlása természetesen nem mutat ilyen egységes képet. A brit gazdaságot leginkább az árvizek károsítják; Chilében és Új-Zélandon a földrengések okozták a legnagyobb károkat; Közép-Afrikában és Dél-Amerikában leginkább a hőhullámok és a szárazság pusztítanak. De az elmúlt évtizedek adatai alapján a globális minták változóban vannak. Kínában például rengeteget költöttek árvízvédelemre, így az áradások már nem okoznak akkora károkat, mint korábban.

Ami a halandóságot illeti, abszolút értelemben nem látható változás: a természeti katasztrófák évente átlagosan ötvenezer emberrel végeznek. Dr. James Daniell geofizikus szerint viszont figyelembe kell venni, hogy a bolygó lakossága azóta megnőtt, így a halálesetek száma a teljes populációhoz viszonyítva csökkent.

Forrás: Index