Alpolgármesterből polgármester Fajszon – Székfoglaló interjú Jánosi Máriával

Jánosi Máriát kérdeztük előéletéről is. Amint megtudtuk, Fajsz új polgármestere élettársához hasonlóan tősgyökeres fajszi család sarjaként látta meg a napvilágot. Két kései gyermek édesanyja: egyikük a Szent István Gimnázium első osztályos tanulója, a kisebbik hatodikos a Fajszi Általános Iskolában.

Az általános iskola elvégzése után Baján folytatta tanulmányait, ahol a Türr István Szakközépiskola pénzügyi szakán tett érettségi vizsgát, később a Budapesti Pénzügyi és Számvitel Főiskolán diplomázott, és könyvvizsgálói képesítését is szerzett.
A fajszi önkormányzat munkájában már három ciklusban is részt vett, a legutóbbiban alpolgármesterként, majd az idei helyhatósági választáson a korábbi polgármester riválisaként állt rajthoz.

– Mi indította arra, hogyan határozta el, hogy ringbe száll a polgármesteri címért?

– Az ismeretségi körömből többen is kritikákat fogalmaztak meg előző polgármesterrel és a feleségével szemben, mivel ez amolyan családi vállalkozás volt itt, Fajszon, és már olyan másfél éve fölkértek, hogy induljak el polgármesterjelöltként, mert bíztatóim nem szerették volna, hogy az eddigi formában folytatódjanak a dolgok. Elődöm ugyanis azt hangoztatta, hogy az iskolát meg kell szüntetni, be kell zárni az óvodát. Ők maguk a saját gyermeküket sem Fajszra, hanem Dusnokra íratták be. Ezek olyan körülmények, amelyeket, úgy gondolom, nem lehetett szó nélkül hagyni.

Az elődömhöz képest a személyi ügyek intézését, személyes hozzáállást is nagyon másként gondolom. Úgy vélem, a hivatali ügyintézés terén komoly változásra van szükség, és amint látom, erre az érintettek részéről is van fogadókészség. Korábban ugyanis itt olyan szemlélet uralkodott, hogy „bejárnak ide az emberek, és őket zaklatják”, örüljenek az emberek, hogy azért a kis pénzért bejárnak a hivatalba... Ha pedig ez a vezető szemlélete, akkor ilyen lesz a beosztottak hozzáállása is. Akik maradnak a faluházán, azoknak be kell látniuk, hogy a hivatal van a faluért, és nem fordítva.

– A kisebb településeken általában kevésbé kiélezett a pártpolitikai harc. Milyen volt a kampány Fajszon? Beszálltak a pártok a küzdelembe?

– Függetlenként indultam, hiszen már az előző rendszerben is pénzügyi osztályvezetőségig vittem, és akkoriban az még nagyobb attrakció volt, hogy párttagság nélkül jutottam odáig. Ezért úgy gondolom, hogy most már a hátralévő időre tartanám magam ehhez, és nem kérem senkinek a segítségét. Nemcsak a pártokra gondolok, hanem vállalkozókhoz sem fordultam támogatásért, mert azt megtanultam életem során, hogy jobb, ha a munkám alapján ítélnek meg engem, és nem a pártszimpátiám é összeköttetéseim alapján.

– A fajszi tanácsnál volt pénzügyi osztályvezető?

– Nem, a KAGE pénzügyi osztályát vezettem. A középiskola elvégzése után egyből ott helyezkedem el, először számfejtőként. Abban az időszakban munkám mellett intenzív levelező tagozaton felsőfokú gazdasági végzettséget szereztem a Budapesti Pénzügyi és Számvitel Főiskolán. A tanulmányi szerződésemben vállalt négy évből az utolsó kettőben lettem pénzügyi osztályvezető.

Tízéves munkaviszony és a szerződött időszak letelte után átnyergeltem Bajára, egy teljesen új helyre, ahol könyvvizsgáló-asszisztensi munkát vállaltam az Auditor Könyvelő Irodánál. Ott öt éven át dolgoztam, miközben megszereztem könyvvizsgálói képesítésemet, és bejegyzett könyvvizsgáló és adószakértő lettem.

Mindemellett a Diamant Malom könyvelését is vittem, mígnem ez utóbbi létesítmény tulajdonosai új malmot alapítottak. Azóta külsős vállalkozóként a kunszállási Júlia Malom könyvelője vagyok.

– Ezt a munkát polgármesteri megbízatása kapcsán most elengedi?

– Társadalmi megbízatásként vállaltam el a polgármesteri címet, és úgy vélem, hogy könyvelői tevékenységemet össze tudom majd egyeztetni polgármesteri teendőimmel, így mindkét feladatkörömet ellátom majd.

– Milyen tervei vannak, hogyan képzeli el Fajsz jövőjét?

– Ami a fejlesztéseket illeti, nagy tervek és kis tervek is vannak. Az utóbbiakhoz sorolnám, hogy korábban a paksi bővítéshez kapcsolódó pénzügyi forrásokból számos beruházásra nyertünk pénzt, és e folyamatban lévő fejlesztéseket tovább kell vinni. Ezeknek a koordinálása, kézben tartása napi feladatot jelent.

– És a nagyobbak?

– A nagyobb tervek között említeném egyrészt az utak minőségének javítását, útburkolat cseréjét a település belterületén, mert az elmúlt tizenhárom évben erre nagyobb összeget nem fordítottak. Azonban Fajszon, ahogyan általában a kis településeken, nincsenek erre fordítható komolyabb összegek a költségvetésében, a rendelkezésre álló pénzeszközök jobbára csak a működésre elegendőek. Ezért, ahol beruházást szeretnének, ott az aktuális pályázatokat kell figyelni, és abba az irányba elindulni, amelyre támogatás szerezhető. Nálunk sincs ez másképp.

– Amiket említett, azok olyan feladatok, ami esetleg sok munkát, de viszonylag kevés fantáziát igényelnek. Mégis, milyen kitörési pontokat lát Fajsz előtt, milyen jövőképet tud a falunak nyújtani?

– Fajsz olyan szerencsés helyzetben van, hogy a települést egy fokrendszer öleli körbe. Ennek a rekonstrukciójával szeretnék újra vizes élőhelyeket kialakítani. Hasonló fejlesztéseket szeretnénk a Duna-parton, ahol tele vagyunk elhanyagolt kobolyákkal, fokokkal, ezeknek a rendbetételére kellene nagyobb összeget fordítanunk.
Ehhez azonban rengeteg pénz kell, és a környező falvak együttműködésére is szükség van hozzá.

Még egy nagyobb lélegzetvételű fejlesztési tervünk van: Kalocsa és Fajsz között a töltéskoronán szeretnénk kerékpárutat létesíteni. Jelenleg murvával fölszórt út fut a töltésen, ami nem épp a legkényelmesebb megoldás a kerekezőknek, ennek ellenére sokan így is bevállalják, és eljönnek hozzánk biciklivel. Ha jó útburkolaton jöhetnének, az biztosan tovább fokozná a kerékpárosok vállalkozókedvét. A Duna mellett szép csárdánk van, új turisztikai szolgáltatások bevezetésével és a meglévők további fejlesztésével még tovább lehetne növelni többek közt a kerékpáros látogatók számát is.

– A szociális ellátások terén milyen faladatok várnak az önkormányzatra?

– Szintén nagy falat, de nem csak nálunk, hanem országszerte mindenütt komoly kihívást jelent az idősotthonok építése, illetve azok fenntartása. Sajnos nálunk nincs idősotthon, úgyhogy ezt létesítenünk kell, akár egy meglévő intézményünk tagintézményeként, akár önállóan, bár az előző megoldásmindenképp egyszerűbbnek tűnik. E célra rendelkezik önkormányzatunk üres telekkel, így új épület emelésével tudnánk kielégíteni az erre irányuló igényeket.
Korábban a fiatalok számára a régi lőtér épületében alakítottak ki edzőtermet, ezt most szeretnénk a településközpontba behozni, annál inkább, mert a létesítménynek jelenleg helyet adó épület értékesítés alatt áll. Tudomásom szerint egy dusnoki vállalkozó vásárolja meg, és benzinkutat tervez építeni oda, kiegészítő létesítményekkel együtt.

– A helyi gazdasági szférával meglévő kapcsolatok révén tud majd együttműködni, vagy újólag kell kiépítenie az együttműködés kereteit?

– Fajszra születtem, ahol a település méreteiből adódóan szinte mindenki ismer mindenkit. Például a helyi gazdaság egyik fontos szereplője, a Szabadi Kft. tulajdonosa és vezetője, Szabadi András az előző ciklusban képviselő volt. Én magam is korábban már két cikluson keresztül voltam a gazdasági bizottság vezetője, a most záruló ciklusban pedig alpolgármesterként tevékenykedtem, így tisztségeim révén is kapcsolatban álltam a helyi gazdasági szereplőkkel. Nem a semmiből pottyantam bele tehát az önkormányzati rendszerbe.

– A gazdaságfejlesztés, illetve a munkahelyteremtés terén vannak-e elképzeléseik, illetve mekkora erre az igény a faluban?

– Sajnos sok más településhez hasonlóan Fajsz népessége is elöregedő tendenciát mutat, miközben itt van a jelentős munkaerő-felvevő képességű Pata Művek, és működik a TSZ is, szintén viszonylag nagy létszámnak adva munkalehetőséget. Ezért úgy gondolom, hogy lassan ellentétes előjelű problémáink jelentkezhetnek e téren, vagyis a létszámigény munkaerővel való feltöltése jelent majd gondot, nem a munkanélküliség. Ennek fényében arra kell törekednünk, hogy a falusi CSOK lehetőségével minél többen éljenek Fajszon, az állami támogatások segítségével minél több családot tudjunk idecsábítani és letelepíteni.

– Gazdasági bizottsági elnöksége és alpolgármesteri pozíciója révén bizonyára jól ismeri a település anyagi helyzetét. Milyen alapot biztosít ez a tervek megvalósításához?

– Annak ellenére, hogy alpolgármester voltam, viszonylag szűkösek az ismereteim, legalábbis szűkösek voltak az önkormányzat anyagi helyzetét illetően, ezért először tájékozódnom kellett. Mostanára már kezd kialakulni a kép.

– És, hogyan tudja jellemezni a költségvetés állapotát?

– Azt mondhatom, hogy a költségvetésünk helyzete stabil.

– Megkezdte már az új képviselő-testület az önkormányzati munkát?

– A képviselők és jómagam átvettük megbízóleveleinket, megtörtént az átadás-átvétel hivatalos procedúrája, de a tényleges munkát még nem kezdtük meg. Az önkormányzat első rendes ülését november végére tervezzük megtartani, közmeghallgatással egybekötve.

– Visszatérve a kampányhoz, nem gyakori, hogy az újrázni készülő polgármesternek az alpolgármestere a kihívója. Nem okozott-e feszültséget a faluházán, nem adott-e okot a településen pletykálkodásra, találgatásokra, vitákra az, hogy az a választáson elindult az eddigi „főnöke” ellen?

– Mindegy, hogy mire adott okot. Én már öt éve sem akartam elvállalni az alpolgármesterséget, viszont nagyon konkrétan elmondtam, hogy milyen hibákat látok, min kellene véleményem szerint változtatni. Két évvel ezelőtt mondtam is a polgármesterünknek, Berta Zsoltnak, hogy nem látom, hogy ebben bármi előrelépés történt volna, és megkérdeztem, hogy tud-e ez ügyben valamit tenni.
Hát, nem tudott…