Lakossági tiltakozás az épülő mobil adótorony ellen Fajszon – A félezer aláírás ellenére az önkormányzat szerint nincs mit tenni

Az adótorony ügye az első komoly ütközőponttá vált a 2019-es választásokon független elődjét mindössze 40 szavazattal legyőző, szintén függetlenként indult új polgármester, Jánosi Mária és a választópolgárok közt. A kevesebb mint 1400 választópolgár közül a választásokon 700 volt aktív,

A POLGÁRMESTERI CÍMHEZ 346 SZAVAZAT BŐVEN ELÉG VOLT – A RIVÁLIS VOLT POLGÁRMESTER 306 VOKSOT KAPOTT –, MÍG A MOSTANI ALÁÍRÁSGYŰJTÉSEN TÖBB MINT 500-AN ÍRTÁK ALÁ A TILTAKOZÓ ÍVET.

E mellett jóval több mint százan voltak olyanok is, akik ugyan egyetértettek a tiltakozókkal, de különböző okokból ezt aláírásukkal vállalni nem kívánták”
– mondja az aláírásgyűjtés egyik szervezője, Farkas József, aki portálunknak az alábbiak szerint foglalta össze tiltakozásuk kronológiáját.

Március 2-án adták le az összesen 503 aláírást, amelyeket ekkor 8 napos karanténba helyeztek a hivatalban. Egyidejűleg az önkormányzat egy tájékoztatót tett közzé, amely az adótorony építtetőjének álláspontját közvetíti (bővebben lejjebb!).

Másnap az önkormányzat több ügyben megbeszélést tartott, amelyről az önkormányzati képviselők a választóik felé úgy számoltak be, miszerint a polgármester asszony, úgymond, "baráti beszélgetést" hívott össze, ahol az adótorony problémája is szóba került.

A rá következő napon, március 4-én erről a település honlapján sajtóközleményt tettek közzé, amelyben beszámolnak arról, hogy a megbeszélésen tárgyaltak az adótorony ügyéről. Az aláírásgyűjtésről azt írják, hogy a személyiségi jogok védelme érdekében az aláírások hitelességét nem ellenőrizték, tudomásul veszik, hogy a benyújtók nyilatkozata szerint 503 fő jegyezte a beadványt, ám mérlegelve a fent említett tájékoztatóban közreadott műszaki adatokat, valamint a sugárbiológiai szakvéleményt, az eredeti döntést nem vonták vissza, a beruházóval kötött bérleti szerződést fönntartják.
Egyidejűleg a képviselők arról tájékoztatták a választókat, hogy a továbbiakban az üggyel nem kívánnak foglalkozni.

Már nincs mit tenni"
– nyilatkozta a tiltakozás szervezőinek a testület egyik tagja.

A tiltakozók közül néhányan múlt csütörtökön, március 11-én a már épülő adótorony helyszínénél demonstráltak, erről számos fotó is készült, amelyeken látszanak a torony teljesen elkészült beton alaptestjei.

Tiltakozásuk okát és célját így foglalja össze Farkas József:

– A legnagyobb baj az, hogy az egész projektről csak utólag értesült a lakosság, kész tények elé állítottak bennünket, az itt élőket senki sem kérdezte meg erről. Pedig lehetett volna találni olyan kompromisszumos megoldást, amely számunkra is elfogadható lett volna, hiszen néhány száz méterre innen is van területe az önkormányzatnak, ahol már a lakott területektől biztonságos távolságban állhatna a torony, de itt mindössze 60-70 méterre van az első lakóház – mondja az aktivista.

– Féltjük az egészségünket, a gyermekeink jövőjét, és attól tartunk, hogy az ingatlanjaink eladhatatlanná válnak, legalábbis nyomott áron lesznek csak értékesíthetők. Több olyan esetet ismerek, ahol a lakosság tiltakozása miatt a lakott övezettől végül távolabb, nagyjából fél kilométerre épült meg az átjátszó adó, ami már mindenki számára elfogadható volt. Ha itt is így lenne, mi is el tudtuk volna fogadni a helyzetet, de itt a nyilvánosság teljes kizárásával, mondhatni titokban folyt az ügylet előkészítése.
Ráadásul az önkormányzat számára előnytelen szerződés született, mert tudok esetekről, hogy hasonló bérleti ügyletért 7-800 ezer forintos, vagy milliós éves bérleti díjat fizet a mobilszolgáltató, szemben az itteni félmillió plusz ÁFA díjjal – fejtegeti a lakosok panaszát Farkas József.

Veszélyes? Ártalmatlan?– ellentmondó vélemények…

Pro…

AZ ÖNKORMÁNYZATI HONLAPON IS KÖZZÉTETT, A DIGI KFT. ÁLLÁSPONTJÁT TÜKRÖZŐ DOKUMENTUM SZERINT A LAKOSSÁGI AGGÁLYOK ALAPTALANOK.

A kétoldalnyi térképmelléklettel, háromoldalnyi egészségügyi határérték-számítási melléklettel, valamint egyoldalas látványtervvel kiegészített, összesen 14 oldalas, Fajsz község polgármesterének, képviselő-testületének, valamint lakosságának címzett, február 23-án kelt dokumentum összefoglalja a fajszi fejlesztésük előzményeit is.

A szöveg kitér többek közt arra, hogy a 30 méter magas torony tervezését, helyének kijelölését 2019-ben kezdték meg, tekintettel arra, hogy természetvédelmi területet, épített örökségelemet a fejlesztés ne érintsen, míg végül hosszas egyeztetés után került kijelölésre ez a terület, s azt a helyi építési szabályok figyelembe vételével Fajsz főépítésze is jóváhagyta. Az adott ingatlannak a lakóövezetektől távol eső pontján jelölték ki a torony helyét, a választott műszaki megoldásnál pedig a tájba illesztés fontos szerepet kapott, így „szellősen áttetsző, vékony rácsos szerkezet” mellett döntöttek.
Az előkészítés során kilenc szakhatósággal folytattak egyeztetést (a dokumentumban tételesen felsorolva), majd azok jóváhagyását követően

A NEMZETI MÉDIA ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG IDÉN JANUÁR 12-ÉN ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYT ADTAK KI A LÉTESÍTMÉNYRE.

A dokumentum arra is kitér, hogy az előkészítés, tervezés, engedélyeztetés folyamata, valamint az eddigi építési munka már eddig is több millió forintos költséggel járt.

Az egészségügyi aggályokra térve dokumentum kifejti:

• A mobilszolgáltatáshoz használt rádiófrekvenciás hullámok az úgynevezett nem ionizáló sugárzások közé tartoznak.
• A hullámok energiája annyira alacsony, hogy az élő sejtekre közvetlen hatása nincs, illetve
• bizonyított egészségkárosító hatása nincs – ezt a WHO ajánlása is megerősíti –, és

A TERVEZETT BÁZISÁLLOMÁS TELJESÍTMÉNYE KÖRÜLBELÜL EGY 60 WATTOS IZZÓÉVAL AZONOS.

Arra is fölhívják a figyelmet, hogy a sugárzást irányítottan – vízszintesen – bocsátja ki a torony, ebből fakadóan

AZ ANTENNA ALATTI TERÜLETEKEN A SUGÁRZÁS RENDKÍVÜL CSEKÉLY, SOKKAL KISEBB, MINT EGY KÉZBEN TARTOTT, MŰKÖDŐ MOBILTELEFON ESETÉBEN.

Ez utóbbit egyébként csökkentheti is a jó lefedettség, ami a torony létesítésének célja, mivel így a készülék kisebb teljesítménnyel sugározhat.

… és kontra

A tiltakozók álláspontja szerint azonban a sugárzás veszélyességéről a tudományos körökben is megoszlanak a vélemények. Számukra hitelesebbnek tűnik a Semmelweis Egyetem hallgatói lapjának e témában keletkezett cikke, mint a multi cég által neki kedvező paramétereket kimutató sugárbiológusi vélemény – mondja a tiltakozás aktivistája, indoklásképp hozzátéve: ez a vélemény amúgy is csak a torony jelenleg tervezett állapotát vizsgálja, a későbbi bővítésekről semmit sem mond.
Pedig a szerződés egyik pontja kifejezetten lehetővé teszi a beruházó számára, hogy bővítse, esetleg más szolgáltatók eszközei számára is rendelkezésre bocsássa, bérbe adja a tornyot.

AZ ÖNKORMÁNYZATTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS 2.4 PONTJA SZERINT A CÉG „SZABADON MÓDOSÍTHATJA” A BÉRBE VETT TERÜLETEN „AZ ÜZEMELTETNI KÍVÁNT BERENDEZÉSEKET, A TARTÓSZERKEZETEN ELHELYEZETT ANTENNÁK TÍPUSÁT, DARABSZÁMÁT”.

Ami a legsérelmesebb, az a lakosság feje fölött, a véleményük megkérdezése nélkül meghozott döntés – mondja Farkas József, hozzátéve,

NEMCSAK, HOGY NEM KÉRDEZTÉK MEG ŐKET, DE TÁJÉKOZTATÁST SEM KAPTAK, CSAK UTÓLAG, HOLOTT A CÉG ÁLLÁSPONTJÁBÓL IS KIDERÜL, HOGY A TÁRGYALÁSOK ÉVEKEN ÁT FOLYHATTAK.

A tiltakozó akciójuk célja ezért az, hogy az építkezést állítsák le, és a lakóövezettől távolabb kezdjék újra. Ennek érdekében a szervezőkhöz a lakosságtól érkezett visszajelzések szerint sokan hajlandók lennének akár tüntetésen is részt venni, vagy élőláncot létesíteni az építkezés körül, azonban erre a jelenlegi járványügyi szabályozás nem ad lehetőséget, így a petíció aláírásán túl az érintetteknek jelenleg nincs más lehetősége a nyomásgyakorlásra. Ezért csak páran fotózkodtak tiltakozásképp az építkezés területén.

A polgármester ugyanakkor a BAON-nak adott nyilatkozatában az egészségügyi aggályokat rémhírterjesztés tárgykörébe sorolta, és azokat a laposföld-elmélethez hasonlította. Ezen álláspontja ismertetésekor a WHO vonatkozó iránymutatásaira hivatkozott, amelyet a döntéshozatal előtt alaposan áttanulmányoztak.
Jánosi Mária ugyanakkor azt is elmondta a megyei portálnak, hogy

A BERUHÁZÓ KORÁBBAN KIMONDOTTAN A HALASTÓ PARTJÁN AKART ÉPÍTKEZNI,

amihez azonban nem járultak hozzá, helyette választották ki ezt a település határán lévő helyszínt, a lakóházaktól távolabb, pedig ő maga több olyan városról is tud, ahol különböző szolgáltatók számára lakóépületek közelében is engedélyezték átjátszó állomások építését.

A polgármester asszony azt is hozzátette, a torony létesítését lehetővé tevő döntéseket minden esetben a képviselőt-testület hozta meg.

A FENTIEK ALAPJÁN VILÁGOS, HOGY AZ ÉPÍTKEZÉS LEÁLLÍTÁSA TÖBBMILLIÓS TÖBBLETKÖLTSÉGGEL JÁRNA, NEM SZÁMOLVA A KÉSEDELEM MIATTI VESZTESÉGRŐL.

Egy akkora település számára ez rendkívül nagy érvágást jelenthetne – hiszen az érvényes szerződés birtokban a beruházó e költségeket bizonyára igyekezne maradéktalanul áthárítani.
Anélkül, hogy pálcát törnénk a kérdésben, annyit kijelenthetünk:

AZ ESET KAPCSÁN A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGA ÉS ELSŐ SZÁMÚ VEZETŐJE, ILLETVE KÉPVISELŐI KÖZT KIALAKULT FESZÜLTSÉG ELÉG KEDVEZŐTLEN ELŐJEL

a még több mint három évig tartó választási ciklus hátralévő részét nézve, függetlenül a torony ügyének alakulásától.