Ha új házat épít, mindenképpen a jövő követelményei alapján tegye azt! Némi többletráfordítással hosszú távra búcsút mondhat a magas rezsiszámláknak és még az éghajlatot is védi közben. A megfelelő megoldások alkalmazásával maximális lakókomfortot hozhatunk létre a felhasznált energia minimalizálása mellett, télen-nyáron egyaránt. Már csak azért is, mert 2021. január 1-től kezdődően csak úgynevezett közel nulla energiaigényű családi házak részére adható használatbavételi engedély.
További követelmény, hogy az energiaigény negyedét megújuló forrásból kell majd kielégíteni. E követelményrendszer a lentebb bemutatott kategóriák közül leginkább az alacsony energiaigényű háznak feleltethető meg.
Az alacsony energiaigényű házak a hagyományos és a passzívházak között „félúton helyezkednek el”. Építészeti és részben gépészeti megoldások tekintetében is sokban hasonlítanak a passzívházakhoz:
JELLEMZŐJÜK A HATÉKONY HŐSZIGETELÉS, A NAP JÁRÁSÁHOZ IGAZÍTOTT TÁJOLÁS, A MEGÚJULÓ ALAPÚ FŰTÉSI RENDSZEREK SZÉLESKÖRŰ HASZNÁLATA. MINDAZONÁLTAL HIÁNYZIK BELŐLÜK A HŐVISSZANYERŐ GÉPI SZELLŐZTETÉS ÉS NEM JELLEMZŐ A FOKOZOTT LÉGTÖMÖRSÉG SEM.
Mindezek eredményeképpen az ilyen épületek energiaigénye körülbelül fele a hagyományos házakénak, beruházási költségeik viszont nagyságrendileg nem magasabbak az utóbbiakénál.
Mi a passzívház?
A passzívháznak csak olyan épületek nevezhetők, amelyek a vonatkozó szabványokban rögzített, igen szigorú energetikaikövetelményeknek megfelelnek.
Hazai éghajlaton valamilyen hőtermelő berendezésre a passzívházakban is szükség van, de
A KELLEMES KOMFORTÉRZETHEZ SZÜKSÉGES HŐ KÉTHARMADÁT A NAPSUGÁRZÁS, VALAMINT AZ ÉPÜLET HASZNÁLÓI, ÍGY AZ OTT LAKÓ EMBEREK, ÉS MŰKÖDŐ BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTJÁK.
Így a megfelelő tájolás a napsugárzás maximális kihasználása érdekében; extrém hőszigetelés valamennyi határoló felületen; hővisszanyerő gépi szellőzés; légtömörség; szükség esetén napkollektorok, hőszivattyúk alkalmazása; hatékony árnyékoló rendszerek.
Mindezek eredményeképpen az épületek fűtési és hűtési igénye a hagyományos épületekének a töredéke, mindössze 10 százaléka. Ehhez képest nem is kirívóan magas a beruházási költségük, a hagyományos házakénál átlagosan 15 százalékkal magasabb.
Mi az aktívház?
Az aktívház olyan épület, amely a saját energiaszükségletén felül képes energiát termelni és azt a villamosenergia-hálózatba betáplálni. Általában olyan passzívházakról van szó, amelyek napelemek által megtermelt árammal működő hőszivattyús fűtési/hűtési rendszerrel rendelkeznek, ugyanakkor éves átlagban több villamosenergiát képesek megtermelni, mint amennyire a hőszivattyús rendszernek szüksége van.
Mi az autonóm, vagy reziliens ház?
Ebbe a kategóriába azok az épületek tartoznak, amelyek nem csak az áram-, illetve földgáz-, hanem az ivóvízellátás, szennyvíz- és hulladékkezelés terén is a nagy ellátórendszerektől való függetlenségre törekednek.
Melyiket válasszam a sok közül?
Nem vitás, hogy a döntést – a szándékaink mellett – mindenekelőtt a pénztárcánk fogja meghatározni. Ami biztos:
15-20 ÉVES TÁVLATOT VIZSGÁLVA EGYÉRTELMŰEN A PASSZÍVHÁZ A LEGJOBB MEGOLDÁS.
Amennyiben azonban forrásaink csak az olcsóbb megoldásokat engedik, úgy is sokat tehetünk a jövőnkért, hiszen az optimális megtérülési idővel rendelkező alacsony energiaigényű ház is sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint napjaink házainak szinte mindegyike!
ALACSONY ENERGIAIGÉNYŰ HÁZAT AKÁR EGY RÉGI HÁZ FELÚJÍTÁSÁVAL IS TEREMTHETÜNK A MEGFELELŐ ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSÁVAL.
A lényeg ebben az esetben is a nyitottság, érdeklődés és utánajárás.
Forrás: bacskiskun.hu