A legfrissebb 2017. decemberi adatok szerint az utóbbi két évben a Kalocsai járás szinte valamennyi településén pozitív fordulat állt be a demográfiai adatokban. Egy-két települést, mint például a gyakorlatilag stagnáló lélekszámú Uszódot, Géderlakot és Foktőt leszámítva mindenhol, helyenként jelentősen emelkedett a lakosság száma. A nagyobb települések lélekszámának bővülésében kiemelkedik Miske a rekordnak számító plusz 3,85, Dusnok a plusz 3,21, Harta a plusz 2,79 százalék népességgyarapodásával. A járás jövőjét tekintve ígéretes változás azonban ma még mélyponton éri az óvodákat és iskolákat, hiszen a most 6-7 éves, 14, 18 éves gyermekek, fiatalok még akkor születtek, amikor erős lejtmenetben volt a születések száma. Ha a jelenlegi tendencia fennmarad, akkor is még legalább 5-6 évnek el kell telnie ahhoz, hogy ne kényszerüljenek megszüntetni óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, legyen elegendő számú tanuló, hallgató a szakközépiskolákban, szakgimnáziumokban, az egyetemeken és főiskolákon.
Őszintén szólva három-négy éve magam sem gondoltam, hogy amikor több cikkben a demográfiai lélekharangot kongattam, már mutatkoztak annak az előjelei, hogy egyszer csak érezhetően megindul majd a Kalocsai járás népességének gyarapodása.
És láss csodát, az objektívnek tekinthető kilenc hónapra való születés adta időkeret, no’ meg a több oldalról ösztönzött gyermekvállalási kedv együttesen azt eredményezte, hogy a statisztikai lejtmenet szinte valamennyi városban, községben emelkedésbe ment át.
Amint azt az egyik szép számmal sokasodó község polgármestere tréfásan megjegyezte: a lakosságszám emelkedésében gyengén teljesítő településeken akár „technológiai oldalról” is szívesen nyújtunk segítséget, amennyiben ez lenne a probléma.
Azt nem tudjuk, hogy az „önzetlen” felajánlás mennyire talált meghallgatásra, de tény, hogy a pofonegyszerűnek tűnő megoldás mellett más kedvező tényezők, mint például a lakóhelyváltozások, egy-egy település vonzerejének növekedése, a CSOK is közrejátszhatott a lélekszám emelkedésében.
Az elsők között említhetjük Miskét, ahol 2015-2017 között plusz 3,85 százalékkal emelkedett a lakosság száma, ami a közepes méretű települések között egyedülálló a járásban. Már csak azért is, mert 2011-2015-ig csupán plusz 1,17 százalék volt a népesség növekedése. Miskén jelenleg 1760-an élnek, de a történelmi csúcsot 1949-ben, 2808 fővel érte a falu.
Miske nyomában rögtön ott van Dusnok, ahol 2015-2017 között plusz 3,21 százalékkal nőtt a lakosság száma. Dusnok hosszú éveken át az országos listát is vezette, ugyanis ott hagyománya van a nagycsaládnak. Az idei adat azért is szembetűnő, mert 2011-2015 között Dusnokon 0,96 százalékkal csökkent a bejelentett lakosok száma.
A hartaiak ugyancsak kihúzhatják magukat, hiszen az elmúlt két évben 2,79 százalékkal nőtt, így 3516 főre emelkedett a nagyközség lélekszáma.
Ki gondolta volna, hogy Hartát 1960-ban lakták a legtöbben, akkor 6015 fő volt a regisztrált ott élők száma. A hartai adat leginkább annak fényében izgalmas, hogy 2011 és 2015 között 4,11 százalékkal csökkent a lakosságszám. Ennek tükrében nyugodtan mondhatják a hartaiak: innen szép győzni! Különösen úgy, hogy a nagyközségből köztudottan sokan dolgoznak Németországban, Ausztriában.
Ugyan a dobogónak csak három foka van, de a képzeletbeli negyedikre a bátyaiak léphetnek fel. A város melletti településen 2015-2017 között 2,6 százalék népességgyarapodást jegyeztek fel. Így jelenleg 2122 fő Bátya lakossága. A népesség számának növekedésében közrejátszhat az is, hogy közel van a városhoz, szinte egybeépült a két település. A városinál valamivel alacsonyabb ingatlan árak a jövőben is komoly vonzerőt jelentenek.
Ha nem csak 355-en laknák, egyértelműen Drágszél vinné a prímet, ahol a lakosság számának növekedése úgy volt 6,33 százalék (!) az elmúlt két évben, hogy az azt megelőző öt esztendőben 2,14 százalékkal csökkent a népesség száma. Azt persze érzékeltük, hogy minél kisebb egy település lakosságszáma, annál nagyobb a demográfiai inga kilengése.
Ordas a plusz 2,11 százalék, Újtelek a plusz 5,15 százalék, Öregcsertő a plusz 3,43 százalék, Dunatetétlen a plusz 3,81, Dunaszentbenedek a plusz 1,17 százalék két éves lakosságszám gyarapodásával a kisebb települések élvonalába tartozik.
A teljesség kedvéért érdemes sorra venni a demográfiai adatokban közepesen teljesítő városokat, nagyközségeket és községeket is, hiszen ezek a számok is beszédesek.
Kalocsa 2015-2017 között plusz 1,11 százalékos népességgyarapodást ért el, így a lakosság jelenlegi száma 16495 fő. Figyelemre érdemes, hogy ez a szám 2001-ben még 18.789 fő volt, de legalább már megállt az a fajta népességfogyás, ami az ezt megelőző öt évet jellemezte.
Hajós ha úgy tetszik, méreteihez képest harmatgyengén teljesít. 2015-2017 között csupán 0,16 százalékkal nőtt a lakosság száma, ami így jelenleg 3063 fő.
Volt ez másként is, például amikor 1949-ben 5529-en éltek a nagyközségben. A hajósi adat gyakorlatilag stagnálást mutat, ugyanis az azt megelőző öt évben 0,04 százalék népességfogyást regisztráltak.
Fajszon plusz 0,8, Homokmégyen plusz 0,08, Solton plusz 1,68, Szakmáron plusz 1,91, Foktőn mínusz 0,03, Géderlakon mínusz 0,55, Újsolton mínusz 2,1, Uszódon mínusz 1,36 százalék volt a népesség fogyása az elmúlt két évben.
Solt a maga 6577 lakosságszámával így is a járás második legnagyobb lélekszámú települése.
Ha már Kalocsa után a második legnagyobbat szóba hoztuk, talán ide kívánkozik, hogy Újsolton csupán 193 fő él, ezzel a számmal jelenleg a járás legkisebb lélekszámú településének számít.