A tárlaton több munkájával részt vevő Kovács László fazekasmester mellett, a kalocsai önkormányzat képviseletében Pécsi Vivien képviselő vett részt a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében megvalósult kiállításnak a Magyar Kultúra Napja alkalmából megnyitóján, e hét szerdán. A megnyitó után Kovács László, Kalocsa város díszpolgára nyilatkozott portálunknak.
A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata szervezésében a Pesti Vigadó ötödik emeleti kiállítóterében berendezett kiállítás január 22-én, szerdán este fél hatkor kezdődött megnyitójának házigazdája Kékedi László, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának tagozatvezetője volt.
A rendezvényen közreműködött Pál Lajos és családja, Petrás Mária, az MMA rendes tagja, a Mihályi Gábor, ugyancsak az MMA rendes tagja vezette Magyar Állami Népi Együttes tánckaraés zenekara.
A tárlatot megnyitotta dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára. A kiállítás kurátora Kósa Klára, az MMA levelező tagja, aki a megnyitót követően tárlatvezetést is tartott.
A megnyitó után Kovács László nyilatkozott is portálunknak.
– A kiállításon a Magyar Művészeti Akadémia népművészeti tagozata mutatkozik be, amelynek két éve köztestületi tagja vagyok. A tagozat akadémikus tagjaival kiegészülve összesen negyvenöten állítottuk ki munkáinkat.
Az alkotások természetesen szorosan kapcsolódnak a címbeli megfogalmazáshoz, azaz a „Himnusz-a magyar nép imái”szellemiségéhez. E szellemben születtek meg a tárgyak, műalkotások a legkülönbözőbb szakmák képviselőinek keze alatt. Az ország minden tájáról érkezett kiállítók valamennyien a Népművészet Mesterei, sok évtizedes szakmai múlttal, ami garancia a kiállítás magas nívójára – nyilatkozta portálunknak a megnyitó után Kovács László, akit arról is kérdeztünk, hogy ő+ milyen műtárgyat vitt a kiállításra.
– Tekintettel arra,hogy református családból származom, ezért ebben a szellemiségben gondolkodva készítettem el tárgyaimat: két kenyeres, kínáló tálat, kelyhekkel, valamint egy nagy, rátétes zöld butykost – tájékoztatott a fazekasmester, aki a tárgyak – személyén túlmutató – kalocsai vonatkozásáról is beszámolt:
– A NAGY BUTYKOS RÁTÉTEIT EGY 1830-AS ÉVEKBELI KALOCSAI MOTÍVUM HATÁSÁRA KÉSZÍTETTEM, TERMÉSZETESEN A SAJÁT ÍZLÉSVILÁGOM ÉS STÍLUSOM HOZZÁADÁSÁVAL. ÍGY EGY TELJESEN ÚJ, SENKI MUNKÁJÁRA NEM HASONLÍTHATÓ DÍSZÍTMÉNY JÖTT LÉTRE.
Az említett, Kovács László összetéveszthetetlen stílusában készült alkotások ezen a videón meg is tekinthetőek:
Büszke vagyok erre a darabra és arra, hogy ez az edényem Budapest egyik legfrekventáltabb kiállítótermében, a Pesti Vigadóban áll, ahogyan arra is, hogy a posztamensen ott áll Kalocsa város neve is”– mondta Kovács László, hozzátéve, hogy az alkotásokban természetesen benne van szülővárosa, Karcag fazekas hagyománya is, hiszen a tálak és a kelyhek azzal a technikával készültek, amelyet az otthoni mestereitől tanult ifjú korában.
A mestert arról is megkérdeztük, hogy meglátása szerint mi ennek a kiállításnak az üzenete.
– Mária Országa vagyunk, és nem is kell nagyon vallásosnak lenni ahhoz, hogy meglássuk a magyar nép művészetében rejlő ősi erőt, és azt az isteni rendet, ami a legkülönbözőbb alkotásokban megmutatkozik. Látjuk,hogy milyen mélyen gyökerezik a kereszténység az egykori magyar társadalomban, hiszen az akkor és a ma készült tárgyakon is szerepelnek azok a szimbólumok, a címer, napszimbólumok, jelképes értelmű állati és növényi motívumok, amelyek minden korban nagyon fontosak egy közösség, nemzet számára az identitás megőrzésében.
A népi művészet pedig évszázadokon keresztül, rendkívüli letisztultsággal hordozza magában azt a műveltséget, amelytől ma is magyaroknak mondhatjuk magunkat. Ha csak arra gondolok, hogy a magyar nyelv fennmaradása is nagyban köszönhető ennek a paraszti világnak és az akkori, nemzeti érzelmű nemességnek, hiszen ők beszélték a magyar nyelvet, mindenki más latinul, vagy németül értett szót.
A tárgyi kultúra, amelyet ez a közösség hozott létre, máig érvényes értékeket hordoz, de nemcsak a tárgyi, hanem a zenei és a tánckultúránk is.
EZ A KIÁLLÍTÁS BIZONYÍTJA, HOGY A NÉPMŰVÉSZETNEK MA IS LÉTJOGOSULTSÁGA VAN MINDEN MÁS MŰVÉSZET MELLETT, MERT OLYAN SZAKMAI ÉS EMBERI, ERKÖLCSI TARTALMA VAN, AMI NAPJAINKBAN KAPASZKODÓUL SZOLGÁLHAT MINDENKI SZÁMÁRA EBBEN A KAOTIKUS VILÁGBAN.
Úgy gondolom, hogy amellett, hogy a legszebb nemzeti imánk, a Himnusz megszületésének a megünneplésére jött létre ez a kiállítás, a mai ifjúságnak és a jövő nemzedékeinek is mintegy útmutatás lehet e tárlat – mutatott rá Kovács László.
A kalocsai fazekasmester zárszóul reményét fejezte ki, hogy a népi műveltség egyszer a mai és a jövőbeni közművelődés részévé válhat, mégpedig az iskolai oktatáson belül is, - amint fogalmazott – mintegy alternatívaként a rombolás és a nihilizmus kultúrájával szemben.
E gondolatokkal ajánlotta jó szívvel mindenkinek Kovács László a Magyar Kultúra Napja alkalmából megnyitott tárlat megtekintését.
A KIÁLLÍTÁS ÁPRILIS 5-IG MEGTEKINTHETŐ.