Kiskőrösön március 23-24-ig tartották a régió legjelentősebb és leglátogatottabb agráreseményét, a X. Duna-Tisza közi Agrár Expot és Gasztronómiai Fesztivált. Érdemes volt a naptárban már tavaly előjegyezni a 2019. évi expot, amely az eltelt évek alatt vitathatatlanul érdemelte ki a régió agráripari csúcsrendezvénye címet. Sokan osztották azt a véleményt, hogy a kalocsai járás nemcsak a bemutatott, kitűnőbbnél kitűnőbb termékeivel, de a szervezők és Font Sándor meghívásának eleget téve a polgármesterek számát tekintve is felülreprezentálta magát. Kalocsaiként különösen jó volt ott lenni, mert a kalocsai, hajósi, hartai kézműves élelmiszerek, borok, pálinkák és népművészeti termékek iránt nagy volt az érdeklődés. A „magyar élelmiszert magyar termelőtől” szlogent leginkább talán annak a termelőnek a szavai adták vissza, aki azt mondta: Itt mindenki bátran és büszkén áll a saját terméke mögé.
A sportcsarnokban 10 órakor kezdődő expo ünnepélyes megnyitását a felharsanó vadászkürtök jelezték, majd Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárt, Font Sándor országgyűlési képviselőt, az esemény fővédnökét, és Nagy Tamást, az expo ötletgazdáját és fő szervezőjét Domonyi László, Kiskőrös város polgármestere köszöntötte. A házigazda városvezető a kiskőrösieket egy hírrel is megörvendeztette: egy év múlva már a kiskőrösi megújult piaccsarnokban is helyet kapnak azok az itt kiállított kézműves élelmiszerek, amelyeket korszerű körülmények között lehet majd megvásárolni. Az újjáépített piaccal nem csak a vásárlókat, de a helyi kistermelőket is támogatni kívánják.
Font Sándor köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy Bács-Kiskun és a környező megyék itt bemutatott „kincseivel” a vásárlók a nagy áruházak polcain nem találkoznak, hiszen a mennyiséget tekintve nem abba a kategóriába tartoznak. Ám a kézműves, minőségi élelmiszerek iránt megnőtt az érdeklődés. Egyre többen keresik, mert az emberi fogyasztásra legegészségesebb élelmiszerek egyik garanciája, hogy annak előállítói személyes jelenlétükkel vállalnak garanciát annak minőségéért.
Kis Miklós Zsolt, agrár-és vidékfejlesztési államtitkár ezúttal is az országos és megyei adatokkal érkezett. Mint rögtönzött előadásában elmondta: a hazai lakosság körében egyre hangsúlyosabban jelenik meg a helyi termékek iránti igény, az élelmiszerek eredetének ismerete. Mindez a termelőkkel kialakított személyes kapcsolatban is megmutatkozik.
Az agrárminisztérium ennek a folyamatnak az erősödését a vidékfejlesztésre szánt forrásokkal is biztosítja. Az államtitkár kiemelte: a programot 74 pályázattal, 1300 milliárd forinttal erősítik. A tavalyi keretet már teljes egészében kimerítették, de az utólagos döntéseknek köszönhetően az összeget megemelik. Eddig az országban 184 ezer nyertes pályázó valósíthatja meg elképzeléseit. A kis-és közepes családi gazdálkodások a fejlesztés 20 százalékát önerőből, vagy banki hitelből fedezik, míg a fennmaradó 80 százalék a támogatás. A nagyüzemi vállalkozások ennek a keretösszegnek legfeljebb 20 százalékához juthatnak hozzá.
Kis Miklós Zsolt néhány megyei adatot is bemutatott. Bács-Kiskunban tavaly novembertől napjainkig több mint 14 ezer támogatott volt, a részükre kifizetett összeg 115 milliárd forint. Ebben benne vannak a helyi gazdák, és benne vannak a települési önkormányzatok is. Ennek az összegnek az 55 százalékát közvetlenül beruházásokra fordították.
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy 16 pályázat jelenleg is elérhető. Pillanatnyilag még borszőlő telepítésére, április 3-ig pedig élelmiszeripari és borászati fejlesztésekre lehet pályázni. A szakember a tavalyi év igen bő szőlőtermésére is kitért. Mint mondta, a bor értékesítés nagyon komoly nehézségeket okoz, ugyanis a környező országokban is kiemelkedő volt a termés. A tárca az Európai Bizottsághoz fordul, hogy ezt a helyzetet EU eszközökkel próbálják meg kezelni.
Az eredményekről szólva elhangzott, hogy rengeteg forrást biztosítottak a kertészetek számára. Tavaly másfél millió négyzetméter új növényház kialakítására nyílt lehetőség. Közel 450 ezer légköbméter új hűtőkapacitás valósulhat meg, 76 ezer négyzetméter gombatermesztő felület jött létre. Az állattartó telepeknél 107 milliárd forintnyi támogatás jut fejlesztésre. A gazdák kertészeti gépek beszerzésére 23 milliárd forintot fordíthattak.
Mint elhangzott: komoly kihívást jelent a klímaváltozás, ezért a vízgazdálkodásban, az öntözésfejlesztésben is komoly fejlesztésekre van szükség. A kormány döntése értelmében 2019-től 2030-ig évente 17 milliárd forinttal támogatja a vízgazdálkodási fejlesztéseket, amelyek főleg az Alföld keleti régióiban valósulnak meg.
Kis Miklós Zsolt rámutatott: mivel kizárólag kistermelők, őstermelők vannak jelen, fontos hangsúlyozni, hogy a vidékfejlesztésre szánt forrásokból komoly támogatások jutottak a helyi piacok fejlesztésére. Országosan 170 piac újult meg, vagy jött létre. Az értékesítési csatornák hatékonysága érdekében 700 millió forintot biztosítanak a közvetlen értékesítés megteremtésére.
Az államtitkár arra kérte a jelen lévő termelőket, legyenek partnerek abban a munkában, amit a következő években kell, hogy elvégezzenek Az EU Bizottsága javaslata szerint 2020 után a jelenleginél jóval kevesebb forrás áll majd rendelkezésre például vidékfejlesztésre. Ezért a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy a 2020 utáni időszakra is legyenek meg a jelenlegi a források. Aki egyetért ezzel a szándékkal, az aláírásával támogassa a cél megvalósulását! - kérte az államtitkár.
Az expon Font Sándorral Rácz József kalocsai hentes standjánál futottunk össze. Az országgyűlési képviselőt arra kértünk, ossza meg velünk az expoval kapcsolatos gondolatait.
Nagy Tamás, az expo főszervezője portálunknak elmondta: a kiskőrösi agrár expo elsősorban a térség termelőit felvonultató seregszemle. A rendezvény fő célja az elmúlt 10 évben nem változott: a minőségi alapanyagokból készült kézműves magyar élelmiszerek népszerűsítése, értékesítése, lehetőségeik bővítése. Ha már valami kézműves, e szó hallatán a gyakorlott vásárlónak a hagyományos technológiák, illatok, ízek jutnak az eszébe. A képzettársítás ezúttal persze háttérbe szorulhat, hiszen lehetőség van az olyan minőségi alapanyagokból készült kézműves élelmek kóstolására és vásárlására, mint például a házi készítésű füstölt hentes áruk, kézműves sajtok, borok, pálinkák, mézek, lekvárok, olajok, zöldségpástétomok, préselt gyümölcslevek, biotermékek, de túl hosszú lenne a sor, ha a teljességre törekedve a 4000 terméket felsoroljam- mondta Nagy Tamás, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az exponak a nagyon komoly mezőgazdasági gépbemutató és vásár is a része.
A vásáron szimpátiát keltett, hogy a családok legkülönbözőbb generációi együtt érkeztek, sok apuka, anyuka, nagypapa, nagymama vette a fáradságot, és elmagyarázta a kisebbeknek, hogy egyes élelmiszerek minősége miből adódik, vásárlásuknál mire kell figyelni, és persze, hogy ez az én gyermekkoromban is így készült…
A kalocsai Rácz József füstölt és töltelék árui, a Dallos mézeskalács, a hajósi Bercsényi családi méhészet, a hajósi Huszárborház, a dusnoki Házi Piros Paprika, és persze az itt nem említett kitűnő termelők produktumai méltán tölthettek el bennünket, kalocsaiakat büszkeséggel. A kalocsai világhírű népművészeti motívumok autentikus megjelenítésében ezúttal is Bolvári Sándorné, Ica néni és a vele érkezett népművészek jeleskedtek.
Huszár Istvánt, a hajósi Huszár borház tulajdonosát arra kértük, összegezze az expoval kapcsolatos benyomásait.
A szervezők ügyeltek arra, hogy valamennyi korosztály megtalálja a számára vonzó programot, és akkor még ott volt összekötő kapocsnak a gasztronómia, hogy a húsvéti ünnepeket megelőzően mindenki meg tudja vásárolni az ilyenkor leginkább kelendő sonkát, kolbászt és minden, az ünnepi asztalra való finomságot.
A szórakoztatás nagy ágyúit is felvonultató eseményen szombaton 15 órakor a Bon-bon együttes lépett fel nagy sikerrel. Vasárnap 11 órakor az Apacuka szórakoztatta a kicsiket. Az esemény záróakkordjaként, vasárnap 15 órától Csepregi Éva énekelt a vásár talán ebben az időpontban legnagyobb számú közönségének.