A bajnoki nyitányon, Mecseknádasdon szenvedett fájó egygólos vereséget a Kalocsa, majd második idegenbeli fellépésén Nagyatádon a legnagyobb vetélytárs, tavalyi ezüstérmes Rinyamenti KC előtt is fejet hajtott a Kolics-társulat. Bizonyára benne volt még a szerdai kupaütközet összes fáradalma a fiúk zsigereiben, de tény az, hogy a hazaiak végig előttünk jártak a találkozó során.
Az, hogy a félidőben tíz adott gól alatt tartottak bennünket a hazaiak, már sejteni engedte, hogy mivel ők dupla annyit szereztek, nem terem majd babér a mieinknek, ám a második félidőt már 13–13-ra hozta a Kalocsa. Az előző bajnokságban ugyanitt 28–24-re nyert a Nagyatád, amely köztudottan a csoport egyik legpatinásabb, legnagyobb hagyományokkal bíró, mindig a bajnoki elsőségre hajtó élcsapata.
MESTERMÉRLEG:
Kolics János edző: – Tudtuk, hogy nehéz ütközet vár ránk régi riválisunk otthonában, amit még csak tetézett, hogy játékunk egyik alapembere Virág Roland sajnos munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tarthatott velünk a találkozóra. Gyenge védekezésünk ezúttal gyenge kapusteljesítménnyel párosult (12 % volt mindössze), Szvéteket pedig szoros emberfogással kifogták az összjátékból. Itt éreztük leginkább Virág szervező, kreatív játékának a hiányát. Ami dicsérhető, hogy szélről dobtunk nyolc gólt, amiben Tóth Balázs és Juhász Peti jeleskedett, de kiemelném Katona Bencét is hallatlan küzdeni akarásáért. Mindent összevetve a hazai csapat teljesen megérdemelten nyerte a mérkőzést.
Rinyamenti KC – Kalocsai KC 27–20 (14–7)
100 néző, vezette: Kóbor A., Tasnádi L.
Kalocsa: Lakatos – Romsics, Katona 7, Tóth L. 1, Balla 1, Szvétek 3, Juhász 3. Csere: Kanalas 2, Tóth B. 3, Óvári (k.), Baksa G., Baksa R., Ványai Á., Schmidt R., Balázs P. (k.).
Edző: Kolics János.
Hétméteresek: 1/1, illetve 6/3.
Kiállítások: 8, illetve 12 perc.