Dübörgött a lelátó, de a Buzogány bandérium is!

A kifejezetten erős belső hármassal, hatékony átlövőkkel felálló mieink már 18-szor köszöntek be az első félidőben is, miközben kapusaink is rendre olvasták az ellenfél góllövési kísérleteit. Buzogány edző így bátran forgatta embereit, szinte mindenkinek lehetőséget adott már az első félidőben is. A Kalocsa a találkozó során végig megtalálta saját lehengerlő ritmusát, és sok jó egyéni teljesítményének köszönhetően ilyen arányban is megérdemelten nyerte az összecsapást.

Az egy az egy elleni küzdelemben a fiúk éppen úgy párharcokat nyertek, mint a kombinatív játékban, hiszen jól látszódott a mérkőzés során, hogy szervezettebb, felépítettebb, iskolázottabb játékot játszott a Kalocsa, mint a borvárosi ellenfele. Védekezésünk is egészségesen agresszív volt, és ami a srácok meccsein most már sorozatban visszaköszön, hogy egy igen szerethető csapat bontogatja szárnyait Buzogány edző kezei alatt.

Kalocsai KC – Soltvadkerti KUSE 35-25 (18-10)
120 néző, vezette: Parádi Róbert, Szekeres László
Kalocsa: Bedics G.-Petrányi D. 5, Lelesz B. 6, Horváth R. 3, Tóth K. 1, Kovács Á. 12, Taskovics B. 1.
Csere: Mezei I. 2, Kacsora B. 2, Wiedner M. 2, Umenhoffer R. (k.), Argat M. 1, Iván D., Máté B.
Edző: Buzogány Szabolcs

Az eredmény alakulása: 9.p.: 5-2, 15.p.: 10-4, 23.p.: 14-7, 27.p.: 18-8, 41.p.: 24-14, 52.p.: 31-18.
Hétméteresek: 4/3, illetve 3/1. Kiállítások: 4, illetve 0 perc.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

MESTERMÉRLEG:
Buzogány Szabolcs edző:

Először is szeretnék az előző, mennyei nagy győzelmünkről néhány gondolatot elmondani, amikor az U20-as másodosztályú bajnokságban ugyancsak ezek a srácok nyerni tudtak a Tisza Volán otthonában is. Ami külön bíztató volt, az nem csupán a 4 gólos győzelmünk, de az a tény is, hogy már hét meccsből ötöt is nyertünk egy döntetlenünk mellett a számunkra új, magasabb osztályban. A megyei ellenfelünket, a Soltvadkert fiatal csapatát nem ismertem igazán, hiszen csak korábban, alacsonyabb korcsoportban találkoztunk velük, ám mindenképpen reménykedtem abban, hogy itthon, hazai pályán meglesz ellenük a győzelem. Annak külön is örülök, hogy mindenkinek játéklehetőséget tudtam adni, és minden játékosom ezt gólokkal és remek akciókkal hálálta meg. A meggyőző különbség is azt sejteti számomra, hogy jó úton járunk, egyre formálódik, izmosodik a csapat még Urbán Tomi sérülés miatti hiányában is. Ami különösen tetszett, hogy az ő irányító játéka nélkül is szépen, rendszerben játszottunk ma este is. Azt hiszem, sikerült beépítenünk régi öregeket is a csapatba, itt Mezei Pistára és Tóth Karcsira gondolok, akik elsősorban a védekező játékunkban lehetnek nagy hasznunkra.”