A hagyományok jegyében június 29-én, hétfőn valóban felbolydult méhkashoz volt hasonlítható a kalocsai gyermekfoci fellegvára az egykori Hunyadi pálya – mely ma már a Méhecskék SE sportcentruma –, hiszen kezdetét vette a nyári focitábor első turnusa.
Reggel 9 órától már megállás nélkül pattogott a pettyes az egyesület ambiciózus edzőinek irányításával, akik nagy műgonddal pallérozták a fiatalok játéktudását, sportágra hangolódását.
A tábor vezető koordinátorát, Práger Lászlót arról faggattuk, hogy ossza meg portálunk olvasóival egy-egy nap forgatókönyvét, szóljon az idei nyári turnusok főbb jellemzőiről, de az általános napirendről is.
A gyerekek reggel 8–9 óra között érkeznek meg az öltözőbe, majd 9 órakor mindenki átveszi a labdáját és indulnak le a pályára. A tréningeket úgynevezett motivációs játékokkal indítjuk, ahol mindenki ráhangolódhat a napi penzumra. Az első óra után rövid tízórait tartunk, majd utána négy állomáshelyen forgószínpadszerűen zajlik a munka. Itt a labdaérzékeléstől kezdve, a kapura lövésen át, folytatva a kettő a kettő, és a három a három elleni játékokkal ismerkedhetnek meg a foci alapjaival a résztvevők. Természetesen mindezt labdával élhetik meg a táborozók, így a mozgáskoordinációs feladatokat is. Mire az állomáshelyeket körbejárják – úgy fél tizenkettő felé, akkor cipőcsere után indulunk ebédelni a katolikus iskolába. Étkezés után rövid pihenőt tartunk, de már a legkisebbek is türelmetlenül várják a folytatást, a délutáni kétkapus játékot. Így, negyed kettőtől egészen három óráig tart a hőn óhajtott kétkapuzás, természetesen az életkoruknak megfelelő pályaméreteken és korosztályok szerint.
Idén a részvételi díjat is lejjebb vettük a koronavírus helyzet után, amivel a szülőket próbáltuk segíteni. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy az első meghirdetett turnusunkra is 45 gyermek érkezett, sőt már a következő turnusunk létszáma is negyven körül jár.
Kik az edzők, akik a foglalkozásokat vezetik, akik az egyes állomáshelyeken tanácsokkal látják el a fiatalokat?
Három kolléga is segít nekem – Radványi László, Balogh Tamás, akik a „Méhecskéknél” is edzőtársaim, de Pécsről is besegít egy korábbi barátunk, kollégánk, aki szintén testnevelő és edző is, ő Boros Tamás. De nagy örömünkre szolgál az is, hogy minden nyáron vannak visszajáró egykori „Méhecskés” focistáink, akik egy-egy állomáshelyen besegítenek nekünk. Közöttük a fiam, Práger Ádám, vagy Molnár Marci, aki most Budapesten tanul és játszik a Szent István SE-ben, vagy Ignácz Patrik, aki a Paks egyik korosztályos csapatának remek hálóőre, a remek pedagógus vénával megáldott hajdani kapusunkról, Peák Ádámról már nem is beszélve. De erősíti stábunkat Vörös Dorina óvónő jelöltünk is, aki imád a gyerekek között tevékenykedni és segíti a csoportok mozgatását koordinálni – fejezte be elemző értékelését Práger László, az edzőtábor vezetője.