Október 3-án, szombaton délután 3 órakor ünnepi szentmise volt a bátai Szent Vér templomban. A misét Udvardy György pécsi megyés püspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia más tagjaival és a papsággal közösen dr. Bábel Balázs kalocsai érsek mutatta be. Az ünnepi misén jelen volt több határon túli magyar püspök, Erdélyből, Kárpátaljáról és Felvidékről egyaránt. A bátai kegyhely a XIV. században itt történt szent vér csodáról vált híressé, és akkor mai léptékkel is jelentős településsé fejlődött a szent vér itt történt csodájának tisztelete révén.
A középkorban mesze földön híres kegyhely a XIV. század utolsó évtizedeiben itt történt csodának köszönhette ismertségét. Történt, hogy a szentmisén fölmutatott szent ostyából vér fakadt. A csoda hírére a következő évszázad első évtizedeiben fölvirágzott a település, zarándoklatok indultak ide, amit már egy 1411-es dokumentum is tanúsít.
Az évforduló apropója a Thuróczi krónika 1415-ös följegyzése lehetett, amely Garai János fogadalmáról szól, és arról számol be, hogy Garai a bosnyákok és törökök ellen harcolva fogságba esett, ahol Fogadalmat tett, hogy ha kiszabadul, Bátára zarándokol a mi Urunk Jézus Krisztus drága Vérének dicsőségére. Szabadulása után betöltötte fogadalmát, fogsága és szabadulása emlékére elhozta a béklyóként bilincsekkel ráaggatott súlyos vasgolyókat is, amelyek még Mátyás idején is a templom kapujára akasztva hirdették Garai szabadulását.
A kegyhelyre – amely 1434-ben IV. Jenő pápától búcsúkiváltságot is kapott – a történelmi Magyarország minden szegletéből érkeztek zarándokok az idők folyamán. Más neves történelmi személyiségek mellett kilenc uralkodónk is elzarándokolt ide, mégpedig összesen huszonkilenc alkalommal, ha királyaink zarándoklatai mellett az egyszeri királynéi vizitet és Hunyadi János kormányzóként tett három látogatását is hozzá számoljuk. A rekorder, Zsigmond király nyolc alkalommal is tiszteletét tette a kegyhelyen, de Mátyás király is hatszor járt itt.
A gyászos emlékű 1526-os év augusztusának idusán – éppen két héttel a tragikus kimenetelű mohácsi csata előtt – a teljes magyar püspöki kar részt vett azon a zarándoklaton, amelyen az ország vezetői és a csatába induló hadak is jelen voltak, és a pogány elleni harchoz Isten segedelméért fohászkodtak – sajnos, hiába.
A kegyhely és vele a település középkori virágzásának véget vetett a török hódítás. A kegyhelyet 1539-ben a hódítók elpusztították, de város addigi jelentőségét jól példázza az alábbi, épp a török pusztítást leíró forrás:
„A törökök prédára hányták egy Báta nevű város minden lakosát, körülbelül 10.000 embert. Ebben a városban nagy híre volt Krisztus csodás vérének” – jegyezte föl naplójába Aleander pápai nuncisus 1539. július 26-án.
E tragikus esemény négyszázadik évfordulóján, 1939-ben erősítették meg újra a zarándokhelyet azzal, hogy új, neoromán stílusú kegytemplomot építettek itt, amely azóta is várja a zarándokokat.
A mostani jubileumi szentmisén Bábel Balázs érsek szentbeszédét ide kattintva meghallgathatják!