Hétfőn, augusztus 15-én van Nagyboldogasszony napja, Magyarország patrónájának ünnepe. Ezen a napon ünnepli a katolikus egyház Szűz Mária mennybevételét. Főegyházmegye szerte szentmisére, rózsafüzér-imádságra várják a híveket.
Nagyboldogasszony napja, Szűz Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe. Az ünnep legrégibb elnevezése dormitio (elalvás) vagy pausatio (elpihenés), azaz Mária elszenderülésének, halálának a napja.
A katolikus egyházban, így a magyar katolikus egyház életében is ez az egyik kötelező Mária-ünnep, amely kötelező szentmise hallgatással is jár." - mondta Görbe László piarista atya, plébános.
Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.Az ősegyházig nyúlik vissza a hagyomány, miszerint Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Mária testének a keresése mindig jelen volt a kutatók életében, hátha megtalálják, és akkor fölösleges az ünneplése. Semmilyen adat nincs arra az egyház életében, hogy Máriát eltemették, viszont arra, hogy Mária fölvétetett a mennybe, van adat. Az ünneplése a niceai zsinattal kezdődik, amikor Mária istenanyaságát kimondják, ennek keretében indul el Mária tisztelete." – magyarázta Görbe László atya.
Kecskeméten augusztus 15-én, hétfőn Mária mennybevételének ünnepén 18:00 órától közös rózsafüzér-imádság lesz az arborétumban: az imádkozók a főbejárattól a Mária-kápolnáig gyalogolva imádkoznak esőért, békéért és a koronavírus-járvány megszűnéséért. Ezt követően ünnepi szentmise lesz a Mária-kápolnában. A Nagytemplomban Bíró László nyugalmazott tábori püspök celebrál szentmisét, szintén 18:00 órától.
Forrás: hiros.hu