Az illetékes múzeum vezetőjének vélekedése szerint hajómalom lehetett a nemrégiben Ordas mellett a Duna fövenyébe süllyedve föllelt szerkezet, amelynek fölbukkanására térségünk ismert népzenész-néptáncosa hívta föl a területileg illetékes Viski Károly Múzeum szakembereinek figyelmét. A duplafalú, nagy méretű hajó a megfelelő dokumentálást követően örökségvédelmi oltalom hatálya alá kerül.
A régész, muzeológus szakemberek figyelmét az Ordas mellett, a Duna alacsony vízállása következtében előbukkant roncsra lakossági bejelentés hívta föl. Amint Romsics Imrétől, a Viski Károly Múzeum igazgatójától megtudtuk, a bejelentést az Ordason élő Bures Tibor tette, – aki néptáncosként és a környékünkben jól ismert Bures Banda névadó vezetőjeként mint muzsikus már eddig is bizonyította a hagyományok és közös örökségünk iránti elköteleződését.
Forrás: Viski Károly Múzeum Kalocsa
Romsics Imre azt is elmondta munkatársunknak, hogy a bejelentést követően szemrevételezték a helyszínt, a szemle tapasztalatai nyomán pedig már föltételezésekbe is mert bocsátkozni a szakember, hozzátéve, hogy ezeket később alaposabb vizsgálatoknak is igazolnia kell.
Eszerint
FELTEHETŐLEG EGY XVIII. SZÁZADI,NAGY SZÁLLÍTÓKAPACITÁSSAL IS RENDELKEZŐ HAJÓMALOM MARADVÁNYAI KERÜLHETTEK ELŐ ORDASNÁL.
Feltárás egyelőre nem lesz
A múzeumigazgató elmondta: a maradványokat az általa vezetett múzeum gyűjtőterületén találták, így ez az intézmény volna az illetékes. Azonban a vízi lelőhelyen történő régészeti munka speciális készségeket követel:
A VISKI KÁROLY MÚZEUM NINCS FÖLKÉSZÜLVE ILYEN VÍZI FELTÁRÁSRA
– mondta el a KALOhíreknek a Romsics Imre, hozzátéve, hogy tudomása szerint ilyen feladatokkal, hajók feltárásával, vízi lelőhelyről történő kiemelésével mindössze egyetlen speciális régészcsoport foglalkozik hazánkban.
Forrás: Viski Károly Múzeum Kalocsa
Amennyiben a vízi régészek úgy döntenek, hogy érdemes feltárni a hajót, és a szükséges forrást is elő tudják hozzá teremteni, akkor a későbbiekben sor kerülhet a kiemelésére és konzerválására is, jelenleg azonban nincsenek ilyen tervek, már csak azért sem, mert igen költséges mulatság volna – tudtuk meg Romsics Imrétől, aki a hajóról a szemle nyomán alkotott elképzeléseit is megosztotta portálunkkal:
„A hajó vélhetően balesetet szenvedett, nekicsapódott a partnak és elsüllyedt. A formai jegyek alapján én a XVIII. századra tenném. Sokkal későbbi se igen lehet, de korábbinak sem lehet feltételezni, mert csak akkor terjedtek el azok a kovácsolt vas szögek, amelyeket a hajó építői használtak. De elhoztunk két darabot a hajó faanyagából kormeghatározásra, és annak nyomán már biztosabbat is tudunk majd mondani”
– fejtette ki a szakember, majd a hajó műszaki megoldásaira tért.
„A hajó tölgyfából készült. Bordázatát hét centiméter vastag pallókkal borították kívül-belül, tehát duplafalú a hajótest, amiből arra következtethetünk, hogy erős, nagy hajó volt, és alkalmas lehetett igen komoly súly szállítására is. A szerkezete alapján nagy tömegű gabonát, de akár köveket is szállíthattak volna vele.”
Forrás: Viski Károly Múzeum Kalocsa
A hajó sorsáról, vele kapcsolatos szándékokról Romsics Imre úgy fogalmazott, hogy
A HAJÓT ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ, ELŐKERÜLT LELETEKET DOKUMENTÁLJÁK, MAJD A RÉGÉSZETI VÉDELEM HATÁLYA ALÁ HELYEZÉSÉT KEZDEMÉNYEZIK.
„Van másik!...”
A lelet jelentőségéről a múzeumigazgató elmondta: e lelőhellyel szemközt,
A DUNA TÚLSÓ PARTJA KÖZELÉBEN MÁR KORÁBBAN FÖLTÁRTAK EGY XVII. SZÁZADI HAJÓT.
Így már két egymást követő évszázadból kaphatunk képet a Duna e szakaszára jellemző hajózási kultúráról.
A KÉT HAJÓRÓL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK EGYMÁST KIEGÉSZÍTVE, EGYÜTT TELJESEBB KÉPET ADHATNAK MAJD A DUNAI HAJÓK ÉS HAJÓZÁS XVII-XVIII. SZÁZADI FEJLŐDÉSÉRŐL.
Az oldal támogatója a Hufbau-Akker szaküzlet. További akciós termékekért ide kattints!
A négyoldalas szórólapért kattints a képre!
Forrás: Viski Károly Múzeum Kalocsa