Talán még öreganyámtól hallottam a találós kérdést: „Melyik az ország legöregebb települése?” „Bátya. Mert az még Öregcsertőnek is Bátya.” Április 5-én a Viski Károly Múzeumban mutatták be dr. Fehér Zoltán egyetemi tanár legújabb könyvét Bátya települése és népi építészete címmel.
A könyv kiadója a Kalocsai Múzeumbarátok Köre, melynek elnöke Markó László köszöntötte az érdeklődőket és Fehér Zoltánt, majd méltatta a kiadványt, amely
A MÚLTRÓL A JELENNEK ÉS A JÖVŐNEK SZÓL.
Szabó László elnök a Kalocsai Horvát Önkormányzat nevében köszönte meg Fehér Zoltánnak, hogy: szíve, lelke bátyaivá vált.
Romsics Imre múzeum igazgató, a könyv lektora beszélt a közönségnek a könyv születéséről és a szerzőről.
Az író évtizedekkel ezelőtt költözött Tiszakécskéről Bátyára.
Bátya község nagyon szerencsés település, hiszen van egy Fehér Zoltánja, aki az ötvenes évek végétől gyűjti, írja ennek a közösségnek a kultúráját– mondta. Abban az időben kezdte a gyűjtést, amikor még nem történt meg a kultúraváltás Bátyán és Magyarországon sem.
Fehér Zoltán azzal teszi olvasmányosabbá művét, hogy nem csupán bemutatja Bátya község épületrendszerét, technikai és műszaki leírásait, hanem olvashatjuk benne azokat a hiedelmeket, mondákat, hagyományokat is, amelyek az építményekhez, a falu egyes részeihez kötődnek.
A bemutatón közreműködött a Bátyai Rozmaring Népdalkör, akik Fehér Zoltán gyűjtéséből adtak elő egy csokrot.