Van, aki szerint gyönyörű volt, van, aki hűvös racionalitással, a tudományosság igényével föltárja az optikai jelenség okait és tényezőit, van aki a tegnapi holdfogyatkozás más érdekességeiről írt – mi összeszedtünk egy csomó érdekességet, fotót, csillagászati ismeretet. Mi is csak kapkodtuk a fejünket: tegnap holdfogyatkozás, szuperhold és Farkashold is volt. Leszögezhetjük,, hogy a holdfogyatkozások közül az umbrális sokkal látványosabb a penumbrálisnál, amikről hamarodan kiderül, hogy mi fán teremnek.
Na, most már ezt is tudjuk: a penumbrális holdfogyatkozásból innen nézve annyit lehet érzékelni, hogy az egyik oldala kicsit halványabban fénylik kicsit fényesebb, mint a másik – valójában ez a Hold eredeti látszólagos fényessége, az elhalványuló rész pedig a Föld félárnyékába kerül.
A HOLDRÓL NÉZVE ILYENKOR RÉSZLEGES NAPFOGYATKOZÁS VAN,
legalábbis azon a felszín azon részein, amelyek belépnek bolygónk árnyékkúpjának félárnyékos részébe.
Viszont
INNEN NÉZVE NEMTÚLLÁTVÁNYOS A DOLOG, SŐT, ALIG LEHET ÉRZÉKELNI AZ EGÉSZBŐL VALAMIT, A FELÜLETES SZEMLÉLŐ ÉSZRE SEM VENNÉ.
Viszont van itt két igazi érdekesség is:
Az egyik az, hogy
közvetlenül a holdfogyatkozás előtt és után annyira telihold van, amennyire csak lehet, ennél közelebb ugyanis nem kerülhet a hold a föld árnyékának tengelyéhez, hiszen akkor már fogyatkozás volna. Tehát
ESTE NYOLC ÓRA KILENC PERCKOR A LEHETŐLEGFÉNYESEBB TELIHOLD VOLT, AMI LEHETSÉGES.
Szuperhold
A másik érdekesség, hogy a Hold pályájának éppen tegnap és tegnapelőtt tartózkodott a pályájának bolygónkhoz legközelebb eső szakaszán. Ez nem túlságosan ritka jelenség, azonban annál ritkább az, amikor ez egybe esik a telihold idejével.
Földközeli telihold, azaz szuperhold 2020-ban négyszer lesz, mégpedig
– amint egy ismeretterjesztő és szórakoztató célú portál összegyűjtötte, „Szuperhold 2020 – földközeli telihold” című cikkükben alaposan körbejárva a szuperhold témakörét, közérthetően közölve a tudományos magyarázatokat, és illusztrációkkal, fotókkal segítve a megértését az írottaknak, például a földközeli és földtávoli telijold mérete között mekkora a látszólagos különbség, ezzel az ábrával szemléltették:
Farkashold
Azt már tegnap, a holdfogyatkozásra olvasóink figyelmét felhívó cikkünkben megrtuk, hogy az amerikai őslakosság hagyományában az év során ránk köszöntő 12, illetve 13 telihold mindegyikének külön neve van.
Eszerint
A MAGUNK MÖGÖTT HAGYOTT TELIHOLD A FARKASHOD NEVET VISELI.
Vaúúúúúúúúúúúú
Nekünk viszont most elég annyi, hogy a fenti két érdekesség – a hold földközeli helyzete és a lehető legteltebb és legfényesebb telihold együttes hatásaképpen
PÉNTEK ESTE VOLT A LEGSZUPEREBB SZUPERHOLD, A LEGTELIBB TELIHOLD, AMI CSAK LÉTEZHET.
Visszatérve a holdfogyatkozás kérdéséhez:
Így jártunk!
A rutintalanoknak talán némi csalódást okozó tegnapihoz hasonló, penumbrális holdfogyatkozással szemben
A FÖLDRŐL NÉZVE A RÉSZLEGES VAGY TELJES, DE MINDENKÉP ÚGYNEVEZETT UMBRÁLIS HOLDFOGYATKOZÁS A LÁTVÁNYOSABB.
Ezt a Föld teljes árnyékkúpjának a Holdra vetülése okozza, ott, ahol kísérőnk felszínéről szemlélve bolygónk a teljes napkorongot kitakarja.
Amikor Földünk hűséges társa a teljes árnyékot adó árnyékkúpba lép, akkor határozottabb árnyékkal jelenik meg a szemlélő előtt bolygónk sziluettje a Hold felszínén. Azokról a részekről nézve, ahol jobban elsötétül a Hold – valójában ott is csak mélyebb, vöröses színt ölt –, onnan teljes napfogyatkozás figyelhető meg, amit sajnos csak azok észlelhetnek, akik épp akkor a Hold felszínén, ott is a megfelelő helyen tartózkodnak.
UMBRÁLIS HOLDFOGYATKOZÁS IS KÉTFÉLE VAN: RÉSZLEGES ÉS TELJES.
Ha a Hold teljes terjedelmében az úgynevezett umbrába – azaz teljes árnyékba – lép, akkor teljes, ha csak egy része lép a teljes árnyékba, akkor részleges holdfogyatkozásról beszélünk.
Nyilvánvaló, hogy az előbbi az izgalmasabb, már csak azért is, mert mielőtt a teljes árnyékkúpba teljes terjedelmével belépne a Hold, illetve miután kezd kilépni onnan, hosszú ideig bónusz részleges holdfogyatkozás is látható.
2020-ban ezzel kell beérni
Idén azonban e téren kénytelenek leszünk megelégedni az elméleti ismeretekkel, mivel
2020-BAN SEM RÉSZLEGES, SEM TELJES HOLDFOGYATKOZÁS NEM LESZ.
UMBRÁLIS, VAGYIS, A TEGNAPIHOZ HASONLÓ „PORHINTÉS” EZEN KÍVÜL MÉG HÁROM ALKALOMMAL LESZ IDÉN, AMELYEK KÖZÜL AZONBAN CSAK AZ EGYIK LESZ HAZÁNKBÓL IS LÁTHATÓ
– mutat rá a témában íródott cikkében egy csillagászati egyesület a vcse.hu címen elérhető internetes felületükön.
November 30-án az Északkelet-ázsiaiak és az Észak-amerikaiak, valamint az Északi-sarkon tartózkodók tanulmányozhatják majd a tegnapihoz hasonló égi jelenséget.
A július 5-ei, minimális mértékű fogyatkozás sem lesz látható Európa nagy részéről, így hazánkból sem.
Pont egy hónappal korábban, június 5-én viszont több mint feléig belemártózik majd a Hold a Föld félárnyékába, és ez a jelenés, ha nem is teljes hosszában, de észlelhető lesz Magyarországról is – gyűjtötte össze az év Holddal kapcsolatos érdekességeit honlapján a Vega Csillagászati Egyesület.
Cikkük azzal zárul, hogy
LEGKÖZELEBB TELJES FÉLÁRNYÉKOS FOGYATKOZÁST – AMIKOR A HOLD TELJESEN BELEMERÜL A FÉLÁRNYÉKBA, DE NEM ÉRINTI A TELJES ÁRNYÉKOT – 2053-BAN LEHET LÁTNI, DE NEM MAGYARORSZÁGRÓL, HANEM NYUGAT-EURÓPÁBÓL.
Tegnap óta azt is tudjuk, hogy nem veszítünk vele túl sokat…
Tényleg szép képek!
Az Index vonatkozó cikke szerint viszont gyönyörű volt a tegnapi holdfogyatkozás. Ezzel mi sem tudunk vitatkozni, csak azt fűzzük hozzá, hogy
AZ – IDŐNKÉNT KETTŐS – SZIVÁRVÁNYHOZ HASONLÓ HOLDUDVAR SZÉPÍTETTE MEG KÜLÖNÖS MÓDON AZ EGYÉBKÉNT A SZOKÁSOSNÁL CSAK KICSIT KEVÉSBÉ FÉNYESNEK LÁTSZÓ TELIHOLD KÉPÉT, NEM ANNYIRA MAGA A HOLDFOGYATKOZÁS.
Annyiban viszont mindenképp hasznos az Index cikke, hogy a csatolt, egytől egyig az Időkép.hu meteorológiai portálnak a tegnapi holdfogyatkozást bemutató cikkéből átvett fényképekből összeállított képgalériájában fölvonultatott fotókon mindez, mármint úgy a hol szimpla, hol kettős szivárványos holdudvar, mind a Hold egyébként alig észrevehető fényességváltozása is szépen megfigyelhető.
Borítókép a tegnapi holdfogyatkozás / Forrás: Időkép.hu
