Szent Márton hun-magyar király volt? – „Mars a libák közé”, avagy mi köze a szenthez e szárnyasoknak és a római hadistennek?

Tours-i Szent Márton az egykori Savaria városában – a mai Szombathelyen – született 316-ban vagy ’17-ben.

A Katolikus Lexikon tanúsága szerint

A PANNONHALMI BENCÉS APÁTSÁG AZ Ő TISZTELETÉRE ÉPÜLT OTT, AHOL AZ EGYIK HAGYOMÁNY SZERINT A SZENT SZÜLETETT.

Számon tartják Magyarország patrónusaként is.

Valószínűleg már a honfoglalás előtt is tisztelték Pannónia területén, Szent István pedig felkarolta kultuszát, zászlóira őt festtette, álmában pedig, látva a besenyők támadását, így kiáltott föl: „Távozzatok, mert az Úr védelmemre adta Szent Mártont, aki nem engedi, hogy az igazak legelőjét pusztítsátok”.

A MARMOUTIER BENCÉS APÁTSÁGBAN KELETKEZETT SZENT MÁRTON-LEGENDA SZERINT MÁRTON HUN, ILLETVE MAGYAR KIRÁLYOK SARJA, SŐT MAGYAR KIRÁLY VOLT.

A hivatalos történetírás szerint ez elég furán hangzik, ezért érdemes elolvasni például ezt a tanulmányt, még akkor is, ha a szerzője nézetei sok főbb ponton szemben állnak az MTA, de a nemzetközi tudomány véleményével, sőt talán annál is inkább.

Magyarországi tiszteletét mutatja az is, hogy neki van a legtöbb temploma hazánkban, és a nevét több tucatnyi település őrzi, közülük Szalkszentmárton esik hozzánk legközelebb.
A magyar népi kalendáriumban november 11-ei ünnepnapja a téli évnegyed kezdőnapja.

Élete

SZENT MÁRTONT A KATOLIKUS EGYHÁZ AZ ELSŐ SZENTKÉNT TISZTELT HITVALLÓKÉNT TARTJA SZÁMON.

Apja pogány katonatiszt volt, és ellenezte fiának a kereszténység felé fordulását. Mártont 331-32-ben besorozták, s mint lovas testőrtisztet Galliába vezényelték.
Amiens kapujánál

EGY KOLDUS SZEMÉLYÉBEN MEGJELENT ELŐTTE KRISZTUS, EKKOR KARDJÁVAL KETTÉVÁGTA A KÖPENYE FELÉT, ÉS ODAAJÁNDÉKOZTA AZT A NÉLKÜLÖZŐNEK

– általában ezt a jelentet örökítik meg a róla készült ábrázolások. Később álmában a koldusnak adott köpenydarabban jelent meg előtte Jézus.

A hagyományban fönnmaradt alamizsnálkodás után hamarosan megkeresztelkedett.

Milánó, majd Genova mellett Gallinaria szigetén remeteéletet kezdett, majd 359-ben áttelepedett Poitiers mellé, hogy Hilarius támasza lehessen, akihez már korábban, megkeresztelése után is csatlakozott, és aki exorcistává – azaz ördögűzővé – is szentelte.

371-BEN TOURS PÜSPÖKÉVÉ VÁLASZTOTTÁK.

A Wikipedia róla szóló szócikke több részletet is fölelevenít a szent életből. Az egyik szerint, amikor 341-ben barbárok támadtak Galliára, az uralkodó személyesen biztatta katonáit és megajándékozta őket, ám Márton nem akarta elfogadni az ajándékot, mondván: eddig a császárt szolgálta, mostantól Istent akarja szolgálni.

Krisztus katonája vagyok, nem szabad harcolnom" – szabadkozott.

Erre az uralkodó gyávasággal vádolta meg, amire válaszul másnap

MÁRTON FEGYVEREK NÉLKÜL AKART A CSATÁBA INDULNI, DE AZ ÜTKÖZET VÉGÜL ELMARADT, A FRANK URALKODÓ BÉKÉT KÉRT A CSÁSZÁRTÓL, AMI NAGYON MEGLEPTE AZ EMBEREKET, ÉS CSODÁNAK VÉLTÉK.

Márton ezt követően kilépett a hadseregből, és Poitiers-ba ment. 355-ben Julianus császárral Galliába ment, majd visszatért szülei földjére, Pannóniába, ahol édesanyját is a keresztény hitre térítette, és megkeresztelte.

A VI. században megerősödött az eretnek ariánus mozgalom. Mártont elűzték Savariából. Ismét Itáliába távozott, Milánóba ment, azonban az ariánusok innen is elűzték. 360-ban megszűnt a veszély, és visszatért Galliába, ahol a falvak lakóinak a térítésével foglalkozott.

361-BEN LIGUGÉBEN MEGALAPÍTOTTA AZ ELSŐ EURÓPAI SZERZETES KOLOSTORT.

371-től haláláig Tours püspöke volt.

PÜSPÖKKÉNT SZERZETESI EGYSZERŰSÉGBEN ÉLT.

Fontos hittérítő munkát végzett, a pogány falvak nagy részét megtérítette. Életét csodák és gyógyulások kísérték.

HARCOLT PRISCILLIANUS ERETNEKSÉGE ELLEN, 384-BEN TANÍTÁSÁT ELÍTÉLTE, DE 385-BEN A KIVÉGZÉSE ELLEN TILTAKOZOTT.

Hivatását haláláig kitartóan gyakorolta, 397. november 8-án hunyt el.
Három nap múlva, november 11-én Tours-ban temették el, sírja felett kápolnát emeltek.

Sírja hamarosan zarándokhellyé vált.
A VI. század óta november 11-én, temetése napjának évfordulóján tartják ünnepét.

FRANCIAORSZÁG EGYIK VÉDŐSZENTJE, EGYÚTTAL A NYUGAT EGYIK LEGTISZTELTEBB PATRÓNUSA.

De mi van a libákkal?

Amikor 371-ben Mártont Tours püspökévé választották, ő tiltakozott megválasztása ellen.
A legenda szerint

EGY LIBAÓLBAN PRÓBÁLT ELREJTŐZNI, HOGY PÜSPÖKKÉ VÁLASZTÁSA ELŐL KITÉRJEN, DE A LUDAK ELÁRULTÁK GÁGOGÁSUKKAL.

Ezért került a szent attribútumai közé a liba, illetve a lúd, és ezért tartja úgy a néphit, hogy

Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik"

És valószínűleg ezért hívják Selma Lagerlöf mesehősének, Nils Holgerssonnak a vadlúd barátját Mártonnak, jelezvén, hogy a szent tisztelete a skandináv országokra is átterjedt.

Így jön képbe Mars, a római hadisten

A hagyományt egy fonetikai hasonlóság is megalapozta, ugyanis a római időkben november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, amikor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát.

Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul „avis Martis” (Mars isten madara). Ebből lett népies szófejtéssel „Márton madara” – derül ki az online enciklopédia Márton-napi népszokásokat ismertető szócikkéből.

Tehát a Szent Mártonhoz köthető hagyományokban részben a korábbi, római kultúrában gyökerező szokások élnek tovább, keresztény köntösben, ami egyébként egyáltalán nem ritkaság – gondoljunk csak a szintén közelgő ’kerecsenyre’, azaz a téli napfordulóhoz kötődő szkíta-hun-magyar fényünnepre, a világ újjászületésének ünnepére, amely Jézus, az Istengyermek születése által kapott új értelmet.

Kalocsán is él a Márton-napi felvonulás hagyománya

Ugyanott olvashatjuk a Márton-napi felvonulásról, hogy a Szent Márton emlékét őrző fáklyás felvonulás (Martinsumzug) szokása német nyelvterületről terjedt el, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez.
Magyarországon általában német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezésében a gyerekek, kisgyerekes családok járják az utcákat maguk készített lámpásokkal, és közben Márton-napi dalokat énekelnek.

E hagyományt Kalocsán több köznevelési intézmény is ápolja. Több óvodában tartanak agapét, lilahagymás-libazsíros kenyérrel az asztalon, és Márton-napi lámpásokkal járják körbe az óvoda háztömbjét. Így a német nyelvi oktatás itteni intézményei, a Kertvárosi Általános Iskola és a Csokonai Utcai Óvoda jár élen e hagyományok megtartásában, de más intézmények hagyományai közt is szerepel a Márton-napi felvonulás és a gyermekek által adott műsor.

A Kertvárosi Általános Iskola tanulói idén is készültek műsorral, azonban a fokozódó járványügyi veszélyhelyzetben sajnos az eredetileg tervezett módon az ünnepséget megtartani nem lehet, helyette az internet közvetítésével teszi közzé az iskola a gyermekek készülődésének gyümölcseként előállott műsort.