A novemberben leköszönő városi képviselő-testület még nem döntött közterületi szobor állításáról, ez kimaradt a közel öt esztendőből. Ám alapvetően nem ennek köszönhető, hogy a Roma Nemzetiségi Önkormányzat szoborállítási kérelméről eredeti formájában nem szavaztak a képviselők. A napirendet előterjesztő polgármester még szünetet is elrendelt annak tisztázására, hogy a tervezett szoborral kapcsolatosan milyen előzetes szakvéleményt kell beszereznie a kérelmezőnek, de további kéréseket is megfogalmaztak. Amennyiben ezek teljesülnek, várhatóan csak akkor születhet végleges döntés Nagyidai Sztojka Ferenc költő, műfordító és szótárkészítő szoborállításáról.
Már a napirend tárgyalása elején kiderült, a kérdésben, a hivatalnokokat is megelőzve, Szabó Balázs képviselő a legtájékozottabb. Mint a Wass Albert Társaság tagja, még az előző ciklusban volt részese annak az ügyintézésnek, megvalósításnak, hogy Wass Albert szobrát az 56-osok terén állítsák fel. A képviselő azt javasolta, jelen esetben is az akkori jogszabályi és önkormányzati előírásokat alkalmazzák, az szolgáljon egyfajta zsinórmértékként a képviselő-testület előtt lévő ügyben.
Szabó Balázs emlékeztetett, hogy közterületi szobor elhelyezése esetén kötelező előzetesen beszerezni a művészeti lektorátus szakvéleményét, amelynek költségvonzata lehet. Mint elhangzott, további feltételként az előző képviselő-testület három esetleges helyszín megjelölését kérte, de emlékezete szerint még a végleges helyszínre is a lektorátus tett javaslatot. Erre figyelemmel most is kérjék a lehetséges három helyszín megjelölését.
Dr. Angeli Gabriella képviselő felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a roma önkormányzat által benyújtott, Obermayer téri „látványterv” színvonalában nem alkalmas a szoborról szóló döntés megalapozásához. Ugyanakkor szerinte az is aggályos, hogy nincs legalább egy rajz, vagy gipszből készült munkapéldány a tervezett szoborról, így nehéz felelős döntést hozni.
Török Ferenc képviselő hozzászólásában azt hangsúlyozta, a dr. Angeli által elmondottakon túl a lektorátus még abban a kérdésben is véleményt alkotott, hogy a tervezett szobor milyen talapzatra kerüljön, hiszen az is a közterületi megjelenés fontos része. Ezzel együtt Török Ferenc támogatta a megvalósítást, mert mint mondta, egy szép, művészi értékű alkotás újabb éke lehet a városnak.
A képviselők hiányolták, hogy a kérelmező Roma Nemzetiségi Önkormányzatot a napirend tárgyalásakor nem képviselte senki, így nem alakulhatott ki párbeszéd a kérdésben.
A szoborállításhoz szükséges jogi feltételek tisztázása érdekében dr. Bálint József polgármester szüntet rendelet el. Ez idő alatt dr. Kiss Csaba jegyző nézett utána, milyen előírások vonatkoznak a közterületi szobor állítására.
A mintegy 10 perc múlva folytatódó tanácskozás elején már tényként lehetett kezelni, hogy köztéri műalkotásokra vonatkozóan az 1991. évi XX. törvény 109. §-a az irányadó jogszabály,
AZ ÖNKORMÁNYZAT DÖNTÉSÉT MEGELŐZŐEN A MŰALKOTÁS MŰVÉSZI ÉRTÉKÉRE VONATKOZÓ SZAKVÉLEMÉNYT KELL BESZEREZNI.
A jogszabályi feltétel ismeretében az előterjesztő dr. Bálint József Szabó Balázs képviselő indítványát magáénak fogadta el, de ezért tréfásan megjegyezte, „ilyen sem fordult elő az elmúlt négy és fél évben”, majd a módosított határozati javaslatot terjesztette elő:
A képviselők a határozati javaslatot elfogadták, ám előtte dr. Filvig Géza arra kérte a polgármestert, hogy mint más közösségek, egyesületek esetében, a hivatal a tőle elvárható mértékben nyújtson segítséget a roma önkormányzatnak arra vonatkozóan, hogy a művészi értékre vonatkozó szakvéleményt hol szerezhetik be, azt hol, melyik szervnél kezdeményezhetik.
A polgármester válaszában elmondta, természetesen a szükséges segítséget megadják, de a hivatal a kezdeményező szerepét és az arra háruló kötelezettségeket nem vállalhatja fel, hiszen nem az önkormányzat, hanem a Roma Nemzetiségi Önkormányzat a kérelmező.