Krisztus király ünnepe alkalmából a kiskőrösi katolikus templomban az ahhoz számos szállal kötődő Leányfalusi Vilmos orgonaművész és az általa vezetett Kalocsai Főszékesegyházi Énekkar zenei szolgálatával tartottak szentmisét vasárnap 17 órai kezdettel, amelyen fölavatták a templom két új ólomablakát. A szentmisén „jelen volt” a közel nyolcvanéves orgonaművész édesanyja, valamint 1942-ben hősi halált halt édesapja is. A közönség sorában is ülhettek angyalok.
A szentmise keretében fölszentelték a karzat mellett kétoldalt található korábbi dróthálós üvegablakok helyére került, szép, festett üvegbetétes ólomablakokat. A két új ablak magyar szenteket ábrázol, nevezetesen Szent Istvánt és Szent Erzsébetet. A korábbi, kompromisszumos szükségmegoldásként született, kevésbé esztétikus ablakok helyére a többi ablakhoz hasonló kivitelben készült el a két ólom-üveg műalkotás, amelyek beszerzését a hívek adományai tették lehetővé.
Hazatérő vendég
A szentmisén zenei szolgálatával közreműködött Leányfalusi Vilmos, a kalocsai Főszékesegyház karnagya, akit a kiskőrösi katolikus közösség egykori tagjaként is nagy szeretettel fogadtak az ünnepi alkalomra összegyűlt hívek. Az orgonaművész ugyanis számos szállal kötődik ehhez a templomhoz és gyülekezetéhez is. Életének egyik meghatározó helyszíne ez: itt volt elsőáldozó, itt bérmálkozott, majd itt mutatta be első miséjét is.
De ez nem minden!
Angyalok a mennyezeten, földi másuk a padsorok közt
A kiskőrösi templom egyik érdekessége, hogy a mennyezetét díszítő festményekhez az azokat megalkotó művész, a második világháború idején Lengyelországból Kiskőrösre menekült Karol Malczyk a képeken látható emberalakokhoz, szentekhez, bibliai jelentek szereplőihez a modelleket egyszerű kiskőrösi emberek közül választotta, akiknek vonásai is fölismerhetőek a képeken. Így vált lehetségessé, hogy a kereszthajó mennyezetének egyik részletén épp Leányfalusi Vilmos látható, még szőke (!) kisgyermekként, a mellette álló, szürkeruhás nőalak pedig az édesanyja.
És ezzel még mindig nincs vége!
A hős és az angyalok
A mennyezet festésekor ehhez a sajátos családi csoportképhez az orgonaművész édesapja már nem állhatott modellt, ugyanis ekkorra már elesett a fronton. Ennek ellenére mégis találkozhatunk vele, mégpedig főhelyen! A kórus korlátjának közepén ugyanis emléktáblával emlékeztek meg a közösség megbecsült tagjáról, aki ezt nem csak hősi halálával, hanem azt megelőző életével is kiérdemelte, hiszen a templom kántortanítója volt, amint erről az arcképét is bemutató festett tábla szövege is tanúskodik.
Csak hab a tortán, hogy a festményeken látható számos angyalábrázolás mindegyikéhez a festő a hittanos gyerekek közül választott más-más modellt, így nemcsak Leányfalusi Vilmos, hanem sok más „gyerek” képe is a mennyezeten lehet, akik most, hét évtized múltán büszkén mutogathatják unokáiknak egykori angyal-önmagukat. Ezek az egykori angyalok közül néhányan biztosan fölbukkantak a misén résztvevői közt is.
Az orgonánál: apa és fia – a különbség: bő hét évtized
A misén közreműködött a Főszékesegyházi Énekkar is, akik utána rövid templomi koncerttel is megörvendeztették a híveket. Az alkalomhoz illő kórusművek között a „hazatérő vendég” karnagy orgonajátékában gyönyörködhettek az egybegyűltek.
Ráadásként annyit még elmondhatunk: maga az orgona is összekötő kapocs a föntebb vázolt történetben. Annak megépítését ugyanis éppen a háborús hőssé vált apa, Leányfalusi Károly kántortanító járta ki az akkori illetékeseknél, a hangszer belsejében, egyes alkatrészeken a kézírása is megtalálható, és ő volt az az orgonista, aki elsőként, majd annak fölszentelésekor is játszott a hangszeren. Most fia szólaltathatta meg a nemrégiben teljesen fölújított, szerény méreteihez képest remek hangszert.
Ezért a karnagy és kórusa mostani zenei szolgálatában óriási lelki és szellemi szinergia feszült, amit csak tetézett a templom remek akusztikája és a gyülekezet részéről érkezett meleg fogadtatás. Hiszen nem gyakori, hogy egy mise utáni rövid zenei levezető végén a hallgatóság állva tapsoljon, szűnni nem akaró vastapssal.
Itt és most így történt.
Krisztus király vasárnapja
Krisztus király ünnepét XI. Piusz pápa vezette be a katolikusok fő ünnepei közé 1925-ben, az ateista kommunizmus és a szekularizmus eszméi terjedésének ellensúlyozására. Ezt az ünnepet eredetileg a Mindenszentek ünnepe előtti vasárnapon tartották, majd a II. vatikáni zsinat után, 1969-ben áttették az advent előtti utolsó vasárnapra. Így annak legkorábbi időpontja november 20., legkésőbbi november 26. lehet.