A közszolgáltatást ellátó szervezetek közül a falugazdászok hosszú évtizedek óta dolgoztak méltatlan körülmények között, de a helyzet most jelentősen megváltozott. A földhivatal épületéből az 56-osok terén nyitott Körzetközponti Falugazdász Irodába költözött szakemberek a 70-es éveket tükröző állapotokat maguk mögött hagyva egyenesen 21. századi körülmények közé kerültek, még előadóterem is rendelkezésükre áll. Az iroda pályázati forrásból történő létesítésének egyik feltétele az volt, hogy azt ne a megyeszékhelyen alakítsák ki. Így kerülhetett Kalocsára a hét falugazdásznak székhelyet biztosító, korszerű körzetközponti iroda.
Minderről Nagy Attila tájékoztatta portálunkat. A körzetközpont vezető falugazdász arról is beszámolt: az iroda ügyfélfogadási rendje nem változott, de aki vidékről gépkocsival érkezik, az ügyeljen arra, hogy időkorlátos parkolást vezettek be Kalocsán. Az érkezés időpontját vagy papír órával (beszerezhető a sarki 100 forintos boltban) vagy egy papírlapra írva, a szélvédő mögött kell jelezni.
Két órán át lehet ingyenesen parkolni, de azt követően el kell hagyni a parkolót. Nem lenne szerencsés, ha a parkolás miatt kiszabott birság keserítené meg az ügyintézést.
Nagy Attila fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az 56-osok terén létesített irodában állandóan két falugazdász és az iroda munkatársa dolgozik. Az új helyen közös értekezletek megtartására és oktatásra is lehetőség van. Az iroda berendezése még nem teljes, de hamarosan a végleges képét mutatja.
A szakember emlékeztetett arra, hogy2014. január 1-jével a magyar falugazdász hálózat felügyelete a Kormányhivataltól átkerült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához. Az új tanácsadói, szolgáltatói szisztéma a „Nemzeti Agrárgazdasági
Kamara Egységes Gazdatámogató Rendszer" elnevezést kapta, és öt pillérre épül:
tájékoztatás, szaktanácsadás, szakképzés, projektmenedzsment, európai innovációs partnerség.
A falugazdászok korábbi gazdájuktól, a Kormányhivataltól a hatósági, igazgatósági feladataik 90 százalékát hozták magukkal. Néhány funkció azonban – például a kábítószer-ellőállításra alkalmas növénytermelés ellenőrzése – továbbra is állami feladat maradt.
A szakember egy kis történelmi visszatekintést téve elmondta, hogy a termelőket segítő rendszer működtetése nem új keletű hazánkban.
A 19. század végén (1896-ban) Darányi Ignác miniszter létrehozta a gazdasági tudósítók hálózatát, akik feladata a mezőgazdasági információk összegyűjtése volt, mint például a termésbecslés és növény-egészségügyi információk gyűjtése. Majd hat állattenyésztési kerületi felügyelőt nevezett ki. Fő feladatuk az volt, hogy a szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfitenyésztés és a tejgazdaság fejlesztéséhez a gazdáknak tanácsot adjanak. 1908-ban a miniszter gazdasági felügyelősséggé szervezte át a kerületi felügyelősséget. A felügyelői rendszernek 1910-ben 31 városban volt székhelye. Ezzel párhuzamosan 1947-től létrejött a falugazda (gazdajegyző) intézmény is, közel 200 fővel. A döntően okleveles gazdákból álló hálózat az alapvetően hatósági munkát végző gazdasági felügyelői kar mellett a gazdákkal való folyamatos kapcsolattartást volt hivatott ellátni. Sajnálatos módon 1949-ben mindkét hálózatot felszámolták. Ám ezekre a gyökerekre méltán lehetnek büszkék a ma falugazdászai.
Az oldal támogatója a Hufbau-Akker szaküzlet. További akciós termékekért ide kattints!